Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Lengvári István: Somogyi hallgatók a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karán, 1919-1945
uk a vármegyéhez köthető.4 Országos összehasonlításban az 1929/1930. tanévben az összes magyarországi hallgató 2,3%-ának szülei rendelkeztek somogyi lakóhellyel, ám a pécsi egyetemet tekintve ez kiugróan magas, 11,7% volt.5 Ez azt mutatja, hogy elsősorban nem az orvosi, hanem a bölcsészettudományi és jogi kar jelentett számukra igazi vonzerőt, egyszersmind lehetőséget. A nemek szerinti és a felekezeti megoszlás a következő képet mutatta: nők férfiak összes hall- somogyi somogyi összes gató szül. nők szül. fér- somogyi fiák hallgató fő % fő % fő % fő % fő % fő % 168 40,1 725 39,2 893 39*4 3 42,8 52 50 55 49,5 6 1,4 21 1,1 27 1,2 0 0 0 0 0 0 20 4,8 95 5,1 115 5,1 0 0 5 4,8 5 0,5 46 11, 138 7,5 184 8,1 2 28,6 19 18,2 21 19 0 0 5 0,3 5 0,2 0 0 0 0 0 0 177 42,2 855 46,3 1032 45,5 2 28,6 27 26 29 23,1 0 0 11 0,6 11 0,5 0 0 1; 1 1 0,9 419 100 1848 100 2267 100 71 100 104 100 111 100 1. táblázat Az orvoskar hallgatóságának felekezeti és nemi megoszlása 1919-1945 között A hét női hallgató az összes somogyi 6,3%-át tette ki a somogyiaknak, míg a vármegye kari átlaga a teljes korszakot tekintve elérte a 18,5%-ot.6 Hangsúlyozandó, hogy nem a somogyi átlag tekinthető alacsonynak, hanem - mint korábban már megállapítottuk - a nagyvárosokból, elsősorban Budapestről érkező nőhallgatók nagy száma emelte meg a kari átlagot.7 A vallási összetételt tekintve a somogyi református és izraelita hallgatók felülreprezentáltnak mutatkoznak az országos egyetemi statisztika adatsoraihoz képest, míg a katolikus és a református medikusok és medikák száma azzal szinte megegyezett.8 A vizsgált hallgatók alacsony száma miatt ebből messzemenő következtetést nem lehet levonni, a túlsúly inkább a szülők foglalkozásával illetve a vármegye vallási összetételével magyarázható. A szülők beiratkozás idején felvett foglalkozási adatainak rögzítése hozzávetőlegesen 20%-ban hiányosan történt, így csak nagy vonalakban érdemes megemlíteni, hogy a kari összetételhez hasonlóan magas az értelmiségi foglalkozások aránya (kilenc orvos, kilenc tanító vagy tanár), valamint a kereskedők (10 fő) és az iparosok (öt fő) száma, ugyanakkor akadt néhány az őstermelésből élő kisbirtokos (négy fő) és fő fő földműves is. Nem okoz meglepetést az érettségi megszerzésének helye: a fiúk többsége a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnáziumból vagy a kaposvári Somssich Pál felekezet római katolikus görögkeleti evangélikus református unitárius izraelita n. a. összesen 4 Ebben az esetben nem csak somogyi születésű hallgatók kerülnek be a vizsgált körbe, ugyanakkor számolnunk kell azzal, hogy nem minden esetben töltötték ki ezt az adatot: 76 ilyen somogyi rekordunk van, az összes kitöltött adatsor a vizsgált korszakban 1722. 5 A magyar egyetemi hallgatók statisztikája, 1930. Szerk. Laky Dezsó', Szandtner Pál. Bp., 1931. 99. p. (Magyar statisztikai közlemények. Új sorozat; 87.) 6 Lengvári, 2008. 397. p. 7 Lengvári, 2008. 399. p. 8 A magyar fó'iskolák statisztikája az 1933/34. tanévben. Szerk. Jánki Gyula, Asztalos József. Bp., 1935. 13. p. (Magyar statisztikai közlemények. Új sorozat; 92.) ■ 226 a
