Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Csombor Erzsébet: Nincs új a nap alatt. Polgármester-választás Esztergomban az 1. világháború árnyékában
I városházi népek és ezért nem a közgyűlés szereméért versengtek és ezért hozott némelyik szégyent erre aszeretetre. Ezért kell jó nagy szellőztetés a városházán, ami kiviszi a sok intrikát és friss levegőt hoz.”16 A „Friss Ujság”-ban olvasható, időnként maró gúnnyal megfogalmazott indokok mögött, olyan érdeksérelmeket sejtünk, amelyek feltárása az érintettek családi kapcsolatainak, a város gazdasági életében és társadalmi rétegződésében elfoglalt helyük vizsgálata alapján tisztázható csak. Nem zárhatók ki olyan emberi gyengeségek sem, mint a sértettség, az irigység, a bosszú, amely tulajdonságok nagyon gyakran okozták vesztét már nem egy vezetőnek. Kétségtelen, hogy történtek szabálytalanságok, szembetűnő azonban, hogy az újság egyoldalúan foglalt állást, és olyan, a mentségként felsorakoztatható érvekről, mint a tisztviselők bevonulása miatt keletkezett munkaerőhiány vagy a szabálytalanságok folyamatban lévő kivizsgálása, a gazdaság elmaradottsága valós okainak bemutatása, megfeledkezett Az ellentétek feloldását és a helyzet konszolidálását a vármegye vezetése - bizonyára a város befolyásos köreivel egyeztetve - a valóban betegeskedő polgármester nyugdíjazásával és új polgármester megválasztásával gondolta megoldani. A JELÖLTÁLLÍTÁS KÖRÜLI HARCOK A nyugdíjazás hírére bekövetkezett az, amitől a hírlapíró már 1914 elején is tartott. Óriási küzdelem indult meg a polgármesteri székért, ám egyöntetű támogatottsággal senki sem rendelkezett, illetőleg akinek a személyét - névszerint dr. Gróth József - elfogadták volna, nem vállalta a jelölést.17 Az „Esztergomi Friss Újság” már 1915. októberben felvetette, hogy a zilált közállapotokon csak idegenből jött alkalmas személy segíthet.18 A híradásokból körvonalazódott, hogy milyen tapasztalatok és érvek vezettek ehhez az állásfoglaláshoz, amely mellett következetesen kiállt az újságszerkesztő, Dvihally Géza. „Akik magukat emlegetik, vagy emlegettetik még kombinációk keretében sem jöhetnek névleg szóba. Egyre jobban megfogalmazódik mértékadó körökben, hogy Esztergomot egy minden klikk és rokoni befolyástól mentes, erélyes vezetés állíthatja be a fejlődés rendes kerékvágásába. ”19 A tősgyökeres mivoltukra büszke esztergomiak nehezen barátkoztak meg a gondolattal és próbáltak más megoldást találni. így helyettes polgármester megválasztása, de még kormánybiztos kinevezése is szóba került. Dr. Perényi Kálmán alispán elnöklete alatt az Ipartestület tanácstermében összeülő polgármester-jelölő értekezlet hosszas vita után végül egyhangúlag úgy határozott, hogy a városon kívül igyekszik megfelelő személyt találni, és dr. Antony Béla szentendrei polgármestert keresi meg a jelöléssel.20 A családi emlékezet szerint, magának a hercegprímásnak az ajánlása vezetett a kiválasztásához, míg más visszaemlékezések Mátéffy Viktor belvárosi plébános, pápai kamarás, országgyűlési képviselő nevét említik. Dvihally Géza a „Friss Üjság”-ban megerősítette, hogy a város irányítására hivatott tényezők, úgy a magasabb, mint a város szeretetétől áthatott polgári körök Antony Béla mellett tették le a voksukat.21 Az ismeretségét valószí16 Polgármester - választás. = EFÚ, 1915. nov. 4- 1. p. 17 Dr. Gróh József ügyvéd (1883-1969) 1944-ig volt Esztergom város képviseló'-testületének tagja. 18 Mi Újság? A polgármester beadta nyugdíjazási kérvényét. = EFÚ, 1915. okt. 13. 1. p. 19 Uo-, 20 Mi Újság? A polgármester-jelölő értekezletről. = EFÚ, 1915. nov. 20. 1. p. Az iratokban és az újságcikkekben a szentendrei polgármester vezetékneve kétféle formában fordul elő. Többször Antony, néhányszor Antóny írásmódban olvasható. Az előfordulás gyakorisága miatt a rövid formát tartottam meg. 21 A polgármester választás. = EFÚ, 1915. dec. 12. 1. p. ■ 221 ■
