Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Csombor Erzsébet: Nincs új a nap alatt. Polgármester-választás Esztergomban az 1. világháború árnyékában
nűleg az egyetemi évei alatt, a különböző katolikus egyesületek élén vállalt szerepének köszönhette. Milyen érvek szóltak dr. Antony Béla mellett? A személyét érintő ajánlások, egyéniségének megismert vonásai, a megelőlegezett magas és általános bizalom a siker biztosítékaként értékeltettek. Pest vármegye alispánja az esztergomiak érdeklődésére szóban már tájékoztatta a város vezetését a polgármester kvalitásairól, és a szentendrei polgárok is a legnagyobb tisztelet és elismerés hangján beszéltek, illetve írtak róla levelükben. Szerény, ám határozott fellépésű, a dolgok intézésében biztoskezű emberként jellemezték, akinek a nehéz helyzetek kezelésében már van gyakorlata és biztos módszere. Az „Esztergom” 1915. december 12-én megjelent számában22 közreadott „Új polgármester” című írásában ennél prózaibb indokokat is felsorakoztatott mellette: Szentendrének Antony Béla 4 koronás zsírt szerzett a 8 koronás helyett, és 25 koronás káposztát a 40 koronás helyett. A 100%-on felüli esztergomi pótadó helyett Antony Béla 7 évi polgármestersége alatt ügyes gazdasági manőverekkel le tudta szállítatni Szentendre pótadóját. Az a tény, hogy a görögkeleti szerb többségű város tanácsa ültette Szentendre polgármesteri székébe az egyébként meggyőződéses katolikus Antonyt, és ez az addigi torzsalkodás helyett békés együttműködést eredményezett, bizonyította rátermettségét. Az esztergomiaknak az a régi vágya is megfogalmazódott vele kapcsolatban, miszerint talán megtalálja a legegyszerűbb módját a két város összeköttetésének, amely Esztergom vármegyének a régi Pilis vármegyével való kiegészítéséhez vezet. Bizakodásra adott okot az is, hogy a fiatal, 35 éves ügyvéd számára szép karriernek tűnhetett az esztergomi polgármesteri szék, amely inspirálni fogja őt. „Mi üdvözöljük az irodalmi és egyesületi embert is és a meggyőződéses katolikust. ”23 - írta a cikk szerzője. Ilyen előzmények után a képviselők elhatározását tett követte. A szentendrei polgármestert küldöttség kereste fel hivatalában, amely magával vitte az esztergomi képviselő-testület háromnegyedének sajátkezű aláírásával ellátott íveket, amelyben felkérték Antonyt a jelöltség elfogadására. A küldöttséget vezető Brutsy János képviselő a küldöttség valamennyi tagja véleményét elmondott beszédében kijelentette, hogy ......a polgármester úr személyében és hírből ismert kiváló képességeiben bízik mostmár Esztergom közönsége, hogy a képviselőtestület támogatásával a jobb sorsot érdemlő várost a boldogulás útjára vezesse."24 Antony Béla válaszában biztosította az esztergomiakat arról, hogy ambicionálja a munkakört és megpályázza az állást Az „Esztergomi Friss Újság” következetesen kiállt dr. Antony Béla megválasztása mellett. A szerkesztő, Dvihally Géza személyesen is ismerte, és szeretetreméltó embernek, tetterős tisztviselőnek tartotta. Határozottan képviselte azt az álláspontot, hogy egyhangú megválasztása, majd támogatása biztosíthatja rendteremtő munkájának sikerét. A SZENTENDREI POLGÁRMESTER25 A születési bizonyítványa szerint Antony Sándor birtokrendező mérnök, szászvárosi lakos és Muntyán Etelka gyermeke, Sándor Béla Gábor 1880. február 6-án Belényesen (ma: Beliu§, Románia) született, és itt is keresztelték meg a görög katolikus plébánián. Életrajza szerint, a 22 Helischer JózsefVárosi Könyvtár www.vkesztergom.hu/Gyűjteményeink/Digitális Könyvtár/ folyóiratok 23 Uo-, 24 Mi Újság? Dr. Antony Béla vállalta a polgármester jelöltséget. = EFÚ, 1915. nov. 26. 41. p. 25 Dr. Antony Béla személyes iratait és önéletrajzát fia, dr. Antóny Gábor bocsátotta a rendelkezésemre, amiért ezúton is köszönetét mondok. Az apa neve a forrásokban általában Antony formában szerepel, azonban a fia az Antóny alakot használja. ■ 222 ■
