Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Halász Imre: A neoabszolutizmus korának intézményhálózata és személyi állománya Somogy vármegyében - Deák Ágnes: Egy vidéki újságíró megpróbáltatásai a Schmerling-provizórium idején
meg is kapta az engedélyt.16 Feltételezhető azonban, hogy a lapalapítási szándék mögött mindvégig Roboz húzódott meg a háttérben. A lap első számában ugyanis Fodor nyíltan megvallotta, hogy a szerkesztőségre nem vágyott, és nem törekedett, továbbá hogy a ......szerkesztőség legfőbb gondjait, legsúlyosb terheit .. .”17 megosztotta Roboz Istvánnal. A lapszám utolsó oldalán ennek megfelelően: „Felelős szerkesztő: Fodor Pál. Főmunkatárs: Roboz István.”18 megjelölés állt. A lap programját nem is Fodor, hanem Roboz közölte: „Nem járunk a légben; nem építünk várakat az ábrándoknak, fényes álmoknak, melyek annyi lelket ragadnak az örvény felé, - de Istenben való bizalom, verejték, munkaerő s szorgalom által akarjuk értékesíteni a földet lábaink alatt, melyet apáink vére öntözött, s hagyott ránk örökségül. Jól tudjuk, hogy valamint ez azon szilárd alap, melyben lábainkat megvethetjük, hol »élnünk, halnunk kell,« s mely nem tudjuk, virágot, hullámzó kalászt hajt-e dúsabban, vagy honszerelmet?... épen oly sarkpontja nemzeti művelődésünk s jövőnk fényének. Kard helyett szántóvas! - ez napjaink jelszava most. A sas is földre száll, ha a légnyomás nem engedi megközelitnie a ragyogó napot!”19 A sorok között Roboz itt világosan meg-megpengette a nemzeti ellenállás kedvelt szólamait, mindenekelőtt a Szózat felidézésével, a kard motívumának felvillantásával és a kényszerűen földre szállt sas képével. Nem véletlen, hogy a meglepett Mérey Károly is így értékelte ezt, és azonnal akcióba lépett. Magához rendelte Vojditsot és „keményen megdorgálván” utasította, hogy azonnal távolítsa el Robozt, különben betiltja a lapot. A második számban így megjelent Fodor nyilatkozata, miszerint „... felsőbb megintés és rendelet következtében” visszavonja bevezető cikkének azon kitételét, hogy „a szerkesztői teendőket Roboz István úrral megosztottam .. .”,20 ugyanakkor a lap utolsó oldalán továbbra is ott állt: „Felelős szerkesztő: Fodor Pál, Főmunkatárs: Roboz István."21 Mérey persze nem hagyta annyiban, és ismét figyelmeztette Vojditsot, hogy Roboz nevét csak mint levelezőét hagyja kinyomatni a lapban, mivel „Roboz István ösmért kormány ellenies elveinek a lapban mindegy [!] cégéres bevallását a kormány méltóságával, tulajdon elveim- és felelősségemmel összeférőnek nem tartom. ”22 Ezt követően meg-megjelenhettek cikkek Roboz neve alatt a lap hasábjain, de a szerkesztésben való részvétele 1 esztendeig nem válhatott hivatalossá, bár feltehetőleg a háttérből továbbra is ő mozgatta a szálakat. Nem teljesen véletlen tehát, hogy Szinnyei lexikonában az áll, hogy Roboz a „Zala-Somogyi Közlöny”-t 1862. július 1-jétől szerkesztette, és maga Roboz sem alaptalanul jelenthette ki 1866 tavaszán, hogy 4 évvel korábban „... megalapítani iparkodtam .. ”23 a „Zala-Somogyi Közlöny”-t. A „Somogyi 16 A lapról lásd: Paál László: Somogy megye sajtója, 1863-1890. 1. közi. In: Somogy megye múltjából, 1995. Szerk. Szili Ferenc. Kaposvár, 1995. (továbbiakban Paál, 1995.) 42. p. (Levéltári évkönyv; 26.); ^ Balogh Alajosról lásd: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái 1. köt. Bp., 1891. 452. hasáb. 17 Fodor Pál: Az olvasó közönséghez. = Zala-Somogyi Közlöny. Ismeretterjesztő lap a szépirodalom, kereskedelem, ipar, gazdászat, tudomány és művészet köréből (továbbiakban: Z-SK), 1862. júl. 1. 1. p. 18 Z-SK, 1862. júl. 1. 5. p. 19 Roboz: Mit akarunk? = Z-SK, 1862. júl. 1. 1-2. p. 20 OL Elnir. 4527.IV.B.1863. Mérey Károly jelentése Pálfíyhoz Mórhoz. Kaposvár, 1862. július 11.; Fodor Pál nyilatkozata. Kaposvár, 1862. jún. 6. = Z-SK, 1862. júl. 10. 1. p. 21 Z-SK, 1862. júl. 10. 14. p. 22 OL Elnir. 4527.IV.B. 1863. Mérey Károly jelentése Pálfíyhoz Mórhoz. Kaposvár, 1862. július 11. 23 Szinnyei, 1906. 1045. hasáb; Roboz István: A T. Közönséghez. = Somogy. Mutatványszám, 1866. febr. 1. 1. p. ■ 166>
