Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Halász Imre: A neoabszolutizmus korának intézményhálózata és személyi állománya Somogy vármegyében - Deák Ágnes: Egy vidéki újságíró megpróbáltatásai a Schmerling-provizórium idején
EGY VIDÉKI UjSAGIRO MEGPROBALTATASAI A SCHMERLING-PROVIZÓRIUM IDEJÉN* ■ Deák Ágnes R oboz István a Dél-Dunántúl ismert és közvélemény-formáló személyisége volt a 19. század második felében, akinek . neve - hosszú és aktív életének is köszönhetően - szinte egybeforrt Somogy megye, s főképp Kaposvár dualizmuskori történetével .. -”.1 Személyisége ugyanakkor a kortársak és az utókor értékelőinek perspektívájából szemlélve is meglehetősen ellentmondásosnak bizonyult. Elvitathatatlan eredményei mellett szerette saját szerepét tovább nagyítani, talán olyan érdemeket is magáénak tulajdonítani, amelyek nem illették. Az életművét méltatók több olyan pontot is számon tartanak pályafutásában, amelyek saját állításain alapultak, de azokat források hiányában sem cáfolni, sem megerősíteni nem lehetett. írásunkban ezek közül vizsgálunk meg kettőt közelebbről, mégpedig a Magyar Királyi Helytartótanács elnöki iratanyagának segítségével.* 1 2 A kortársak Roboz legismertebb irodalmi alkotásaként a „Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek fölött” című, 1849-ben Kaposváron készült szöveget tartották számon 1848-1849 politikai örökségének szimbólumaként. Jónéhányan rámutattak azonban arra, hogy Roboz csak 1880-ban állt elő azzal, hogy ő az imaszöveg szerzője, és az állítólagos születési körülmények vizsgálata bizonyíthatóan pontatlan, illetve nem valós elemekre világított rá.3 Ugyanakkor a kortársak elfogadták szerzőségét, és soha senki sem cáfolta azt. Perdöntő bizonyítékkal pro vagy kontra mi sem szolgálhatunk, de a Helytartótanács iratai között található egy 1865-ben, az akkor még csak A tanulmány az OTKA К 83777. sz. „A Schmerling provizórium története” című kutatási program keretében készült. 1 Csekő Ernő: A humor erejével. Roboz István Mikszáthról és Szalay Imréről. = Somogy, 2004. 6. sz. 519. p. „Az események forgatagában sajátos, de rendkívül fontos, a közvéleményt a faji előítéletek ellen és konszolidáció felé irányító szerepet töltött be a »Somogy« c. hetilap, s annak főszerkesztője, Roboz István .. Bősze Sándor: Az 1883-as somogyi antiszemita zavargások. In: Somogy megye múltjából, 1991. Szerk. Szili Ferenc. Kaposvár, 1991. 89. p. (Levéltári évkönyv; 22.) 2 Roboz személyiségéről, pályafutásáról lásd: Bemáth Aurél: így éltünk Pannóniában. Bp., 1978. 48- 57. p.; Magyar irók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Gyüjté Danielik József. Pest, 1858. 270-271. p.; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Bp., 1906. (továbbiakban: Szinnyei, 1906.) 1042-1045. hasáb.; Reiszig Ede: Somogy vármegye története. In: Somogy vármegye. Szerk. Csánki Dezső. Bp., é. n. (továbbiakban: Csánki, é. n.) 528-529. p. (Magyarország vármegyéi és városai); Vende Ernő: Irodalom, tudomány, művészet. In: Csánki, é. n. 261., 279. p.; Laczkó András: Pályaképvázlat Roboz Istvánról. In: Somogy megye múltjából, 1979. Szerk. Kanyar József. Kaposvár, 1979. (továbbiakban: Laczkó, 1979.) 223-264. p. (Levéltári évkönyv; 10.); Bóra Ferenc: Adalékok Roboz István pályaképéhez. = Somogyi Honismeret (továbbiakban: SH), 1993. 2. sz. 36-44. p.; Uő: Ami az idő rostáján fennmaradt. Roboz István irodalmi tevékenysége 1867 előtt. = SH, 1994. 2. sz. (továbbiakban: Bóra, 1994.) 10-17. p.; Cséby Géza: Egy öreg szerkesztő emlékezete. Adalékok Roboz István munkásságához - műveinek tükrében. In: Kötcse monográfiája. Szerk. Stirling János. Kötcse, 1996. (továbbiakban Cséby, 1996.) 668-685. p.; Nagy Zoltán: Aki megtalálta a helyét. 175 éve született Roboz István. = Somogy, 2001. 6. sz. (továbbiakban: Nagy, 2001.) 506-520. p. 3 Laczkó, 1979. 231-233. p. ■ 163 ■
