Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Halász Imre: A neoabszolutizmus korának intézményhálózata és személyi állománya Somogy vármegyében - Deák Ágnes: Egy vidéki újságíró megpróbáltatásai a Schmerling-provizórium idején
tervezett „Somogy” című lap engedélyeztetésének idején született rendőrségi jelentés Roboz előéletéről a soproni rendőrigazgatóság alkalmazottja, Szakonyi József rendőrbiztos tollából. E jelentés pedig egyáltalán nem tud arról, hogy Roboz lenne a fenti szöveg szerzője, ami azt mutatja, hogy akkoriban még informális csatornákon keresztül sem terjesztette ezt Roboz magáról. Ugyanakkor Szakonyi közölte, hogy Roboz kaposvári megyei törvényszéki vizsgálóbíróként „... szerzett egy politikai tekintetben botrányos »Miatyánk«-ot, mely a költő Börzsönyi [!] emlékműve leleplezése alkalmával a Somogy megyei Niklán kinyomtatva széles körben ismertté vált.. .”.4 Emiatt a soproni országos főtörvényszék eljárást indított ellene.5 Információi azonban nem voltak helytállóak. A Berzsenyi-szobor felavatására 1860 júniusában került sor, és a díszebéden Roboz valóban osztogatta egy költeményét, amely azonban Berzsenyi Dániel „Magyarokhoz” című költeményét hangszerelte át a bizakodó korszellemnek megfelelően: „Dicsőségnek indult erős magyarí/Látod Árpád vére mint javúl?”. Politikai tekintetben a hazaszeretet apoteózisa mellett legfeljebb Erdély és Magyarország „két hon”-ként való emlegetése lehetett kifogásolnivaló.6 7 E költeménnyel mindenesetre kiegészíthetjük Roboz műveinek bibliográfiáját. Ha indult is eljárás ellene, az 1860. október 20-i októberi diploma kibocsátása nyomán bekövetkezett kormányzati rendszerváltás alapvetően új helyzetet teremtett. Ez az affér mindenesetre segíthetett Roboznak abban, hogy a megyei tisztikar választásakor, 1860 végén korábbi császári királyi hivatalnoki múltja ellenére megválasztották megyei tisztségre. Míg a szak- irodalom egységesen elfogadta, feltehetőleg Szinnyei József munkájának adataira hagyatkozva, hogy megyei tiszti főjegyzővé választották, a rendőrhivatalnok szerint megyei kiadóhivatali alkalmazott (Expeditor) volt csupán. Roboz életműve egy másik vitatott pontjának forrása az 1913-ban tett azon kijelentése, miszerint „Az első »Somogy« lapot alapítottam 1863-ik év október 1-én, mikor alig nehány lap volt az országban.”1 Elmondta itt, hogy a lap 2-3 év után érdeklődés hiánya miatt megbukott, közben ő szerkesztette a Vojdits József által kiadott „Zala-Somogyi Közlöny”-t.8 Mivel semmiféle információ nem állt rendelkezésre egy 1866 előtt létezett „Somogy” című lapra vonatkozóan, pályájának méltatói óvatosan foglaltak állást e kérdésben.9 A helytartótanácsi iratok alapján azonban teljes biztonsággal eldönthető e kérdés, hiszen az 1860-as években is érvényben lévő, 1852-ben kiadott sajtórendtartás értelmében nem politikai jellegű lapok indítására a Magyar Királyi Helytartótanács, illetve az annak élén 1861. november 5-től álló Pálffy Mór gróf altábornagy helytartó, míg politikai lapok esetében a Helytartótanács felterjesztésére a magyar királyi udvari kancellár, azaz 1864. április vége előtt Forgách Antal gróf, később Zichy Hermann 4 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (továbbiakban: OL) Abszolutizmus kori levéltár (továbbiakban: AL). D 191. M. kir. helytartótanács iratai. Elnöki iratok, (továbbiakban: Elnir.) 4187.IV.B. 1865. Szakonyi jelentése a helytartótanács elnökségéhez. Sopron, 1865. szeptember 5. (Német nyelvű, saját fordításomban közlöm.) 5 Uo. 6 Az ünnepről beszámoló cikkében a Vasárnapi Újság háromszor is említi Robozt, azonosítja a költeményt: „Niklai hamvak”, „szerző neve nélkül (Roboz)”. Költők ünnepei Füreden és Niklán. = Vasárnapi Újság, 1860. jún. 24. 311-313. p.; Niklai hamvak. (1860-ki nyárelő 14-én.) Országos Széchényi Könyvtár Kisnyomtatványtár, Kny. D 719. 7 Roboz István: Az 50 éves „Somogy”. (1863-1913). = Somogy, 1913. okt. 12. 1. p. 8 Uo. 9 Cséby, 1996. 676. p.; Nagy, 2001. 509. p. ■ 164 ■
