Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Tilcsik György: Régi-új adatok Josip Jelačić Magyarország elleni hadjáratához és István főherceg nádor lemondásához. A nádor és a bán levélváltása 1848. szeptember 19-én és 20-án

kiterjedő hatáskörű pénzügyőrségi szervezet nyolc felügyelőt24 (Respicien), 29 főfelvigyázót (Ober-Aufseher) és 135 felvigyázót (Aufseher) alkalmazott.

5. Erdészetek személyzete (Forst Personale)

A pénzügyigazgatás felügyelte az erdészetet is. 1856-ban három erdészet személyzete tartozott a felügyelete alá. Az egyik a Szent-Jakabi Apátság tulajdonában lévő lakócsai erdőigazgatóság volt, amelynek vezetője ekkor egy kaposvári ügyvéd, alkalmazottainak száma 1856-ban egy ispán, egy írnok és öt erdész, a szomodori, szabadi és jutái uradalom erdészete (itt egy kerületi erdészt és öt erdőőrt alkalmaztak), továbbá a nagykapornaki apátság nyavaládi (ma: Zalaerdőd) és - az azóta elenyészett puszta - rokoláni erdészetének személyzete (egy erdész és 11 erdőőr). 1858-ban és 1859-ben csak az utóbbi két erdészetet említi forrásunk, mindkét erdészetnél egy-egy erdőőrrel kevesebb ekkor a létszám.25

6. Cs. kir. Egyenes adó beszedésének igazgatósága (K. K. Behörden für die Verwaltung der directen Steuern)

Az 1850-ben bevezetett egyenes adók beszedésére, az adóhátralékok nyilvántartására és ezek behajtására, továbbá az adóigazgatásra létrehozott szervezet a megyehatóság mellett működő Cs. kir. Adófelügyelőségből (K. K. Steuer-Inspecorat) valamint az alájuk rendelt és adófelügyeleti kerületekre osztott adóhivatalokból (K. K. Steuer-Amt) álltak. Kaposváron, a megyehatóság mellé rendelt, öt főnyi igazgatóság élén az adófelügyelő (Steuer-Inspector) állt, míg rangban a következő hivatalnok az adófelügyelő-helyettes (Steuer-Unter-Inspector) volt. Mellettük egy tisztviselő (Amts-Official) és két segédtisztviselő (Amts-Assistent) dolgozott. Az adóhivatali, adóigazgatási munka döntő részét a járási székhelyeken működő adóhivatalok (K. K. Steuer-Amt) végezték, amelyeket a megyén belül két kerületbe (Rayon) szervezték. A kaposvári kerülethez a kaposvári, a marcali, az igali és a karádi adóhivatal, míg a további három, a nagyatádi, az iharosberényi és a szigetvári adóhivatalok a nagyatádi adókerülethez tartoztak. Az első osztályba sorolt kaposvári adóhivatal személyzete öt főből állt. Az adóhivatalt az adószedő (Einnehmer) vezette, egy ellenőr (Controllor), egy adóhivatali tisztviselő (Official) és két adóhivatali segéd (Assistent) alkotta az ügyintézői állományt. A második osztályba sorolt adóhivatalok - az igali, a marcali, és a szigetvári - négy-négy fővel működtek, ezekben csak egy adóhivatali segédi állást rendszeresítettek, míg a hármadik osztályba sorolt adóhivatalok három fős ügyintézői személyzettel működtek, mivel ezekben nem szerveztek segédi beosztást. Ebbe a kategóriába tartozott az iharosberényi, a karádi és a nagyatádi adóhivatal.26

24 Minden bizonnyal körzeti felügyelőt jelent. A hierarchiában a „Respicient” magasabb az „Ober- Aufseher”-nél. Mindkettő jelenthet felügyelőt is, a hierarchia és a megkülönböztetés miatt az „Aufseher” fordításánál a magyar nyelvben az alacsonyabb rangot, beosztást jelentő felvigyázót használjuk.

25 HSHB, 1856. Bd. 4. 219. p„ 1858. Bd. 4. 218. p., 1859. Bd. 4. 162. p.

26 HSHB, 1856. Bd. 4. 222. p., 1858. Bd. 4. 221. p., 1859. Bd. 4. 165. p.

■ 159 ■