Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Tilcsik György: Régi-új adatok Josip Jelačić Magyarország elleni hadjáratához és István főherceg nádor lemondásához. A nádor és a bán levélváltása 1848. szeptember 19-én és 20-án
A KERESKEDELEM, AZ IPAR ÉS A KÖZÉPÍTKEZÉS HATÓSÁGAI A kereskedelmi, az ipari és a középítkezési (később államépítészeti) szakigazgatás kerületi szervezetei is a Bach-korszak termékei. Ide tartozott a már akkor infrastruktúrának nevezett postahálózat (K. K. Post-Direktion), a kiépülő Állami Távíró Hivatal (K. K. Staats-Telegraphen-Anstalt), az 1850-ben megszervezett Kereskedelmi és Iparkamara (Handels- und Gewerbe-Kammer in Oedenburg) és a Cs. kir. Építési Igazgatósági Osztály (K. K. Bau-Direktion-Abtheilung), ez utóbbinak minden vármegye székhelyén létesültek hivatalai. 1. Postahivatal postaállomással (Mit Post-Station verbundenes к. к. Post-Amt) Somogybán az alábbi településeken működtek: Iharosberény, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Nagybajom, Németiad (ma: Lad), Nemesvid, Öreglak, Siófok, Szemes (ma: Balatonszemes), Szigetvár, Szőlősgyörök és Vése. Postakiadó- és felvevőhely (К. K. Post-Expedition) volt még Babócsán, Berzencén, Igáiban, Karádon, Lengyeltótiban, Mágocson és Tabon.2' 2. Cs. kir. Megyei Építészeti Hivatal (К. K. Comitats-Bau-Amt) 1 mérnök (Ingenieur) vezetésével működött, aki mellett 2 építészgyakornok (Bau-Eleve) tevékenykedett. A kerületben összesen 52 útmestert (Wegmeister) és 364 úttisztítót (Strassen-Einráumer) alkalmaztak, ezek szolgálati helyét nem különítette el a felsorolás.27 28 A RENDÉSZETI IGAZGATÁS Az 1849-ben létrehozott Cs. kir. Csendőrség egy évtized alatt három szervezési változáson is átesett. A Magyar Koronaországban a csendőrezredek 1850-ben és 1851-ben történt megszervezésekor két csendőrezredet állítottak fel, majd az 1854-ben a 6. (győri) csendőrezred alárendeltségéből néhány csendőrszárnyat átvezényeltek a soproni székhellyel létrehozott 19. csendőrezredhez. Az 1859/1860. évi átszervezés során a Habsburg Birodalom 19 csendőrezredét 10 ezredbe szervezték át, ezekből négy működött Magyarországon. Sopron székhellyel megmaradt az ettől kezdve 8. számot viselő ezredparancsnokság.29 A csendőrség felállításának körülményeit és diszlokációját30 Dobai András tisztázta. Ez alapján a későbbi, Sopronban felállított szárnyparancsnokság csapatparancsnokságokat (Zugstation),31 szakaszparancsnokságokat és csendőrőrsöket szervezett Somogy vármegyében. A kaposvári csapatparancsoksághoz tartoztak a szintén Kaposvárott működő szakaszparancsnokság őrsei Kaposváron, Gálosfán, Kadarkúton és Mosdóson, továbbá az Igáiban létrehozott szakaszparancsnokság őrsei Igáiban, Somogyváron, Várdán és Mosdóson,32 valamint a karádi szakaszparancsnokság őrsei Karádon, Tabon, Ádándon és Szárszón (ma: Balatonszárszó). A marcali csapatpa27 HSHB, 1856. Bd. 4 228-229. p., 1858. Bd. 4. 227-228. p„ 1859. Bd. 4.169-170. p. 28 HSHB,1856. Bd. 4.230. p„ 1858. Bd. 4. 228. p., 1859. Bd. 4.170. p. 29 Suba János: A Magyar Királyi Csendőrség diszlokációja. In: Tanulmányok „Quo Vadis rendvédelem? Szabadságjogok, társadalmi kötelezettségek és a biztonság” című tudományos konferenciáról. Szerk. Gaál Gyula, Hautzinger Zoltán. Pécs, 2010. 327-338. p. (Pécsi Határőr Tudományos Közlemények; 11.) 30 Hadsereg-szervezési terminus technikus, esetünkben elhelyezést, letelepítést jelent. 31 A „Zugstation” nem csapat, hanem raj- vagy szakaszparancsnokságot jelent. 32 Ez minden bizonnyal tévedés, ugyanis két eltérő szakaszparancsnokság alá rendelt őrs egy településen nem szervezhető. Összehasonlításul Zala megyére lásd: Halász, 1986. 127-128. p. ■ 160 ■
