Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Tilcsik György: Régi-új adatok Josip Jelačić Magyarország elleni hadjáratához és István főherceg nádor lemondásához. A nádor és a bán levélváltása 1848. szeptember 19-én és 20-án
A NEOABSZOLUTIZMUS KORÁNAK INTÉZMÉNYHÁLÓZATA ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA SOMOGY VÁRMEGYÉBEN ■ Halász Imre H ajlamosak vagyunk a Bach-rendszert általánosan és teljes egészében elmarasztalni. t Hajlamosak vagyunk arra, hogy mindenben az osztrák összbirodalmi érdekek megnyilvánulását lássuk, és elítéljük, ugyanakkor minden ezzel szembenálló törekvést elfogultan - a valóságosnál kedvezőbben értékeljünk.”1 Szita János - általunk már többször idézett - e megállapítása tömören megfogalmazza a majd másfél évszázadig kizárólag negatív előjellel értékelt időszakkal szembeni előítéleteket, ugyanakkor sugallja azt is, hogy alaposabb forrásfeltárásra, valamint a korszak árnyaltabb bemutatására lenne szükség helyi és regionális szinten egyaránt.1 2 Jelen tanulmány szerzője a vármegyei intézményhálózat struktúráját és annak személyi állományát szándékozik számba venni, tudva, hogy a terjedelmi keretek nem adnak lehetőséget az intézmények, az arcontológia esetében pedig a személyek és a hivatal- szervezetben történő mozgásuk - kinevezés, áthelyezés, előléptetés, stb. - értékelésére. A Magyar Koronaország 1850 után négyszintűvé vált közigazgatása, az ekkor bevezetett - a magyar közigazgatásban addig csak egyszer és nagyon rövid ideig létező - kerületi struktúrájának számbavétele után3 szükséges a harmadik, a középszintű (megyei) és a negyedik, az alsószintű (járási) közigazgatási szint struktúráját is számba venni, hiszen a Bach-korszak közigazgatási modernizációja legjelentősebb változtatásai itt mentek végbe. Az új kormányzati szisztéma egyrészt létrehozott egy regionális igazgatási szintet, másrészt megszüntette a vármegyék önkormányzatát, s kizárólag hivatali apparátust működtetett az egyre növekvő államigazgatási feladatok ellátására. Ugyanakkor jelentős, előremutató változást jelentett a modern, polgári igazgatási szervezet irányába a közigazgatás és a jogszolgáltatás szétválasztása, valamint a közigazgatási hivatalok „helyhez kötött hivatallá történő kiépítése”, amelynek első lépései ekkor valósultak meg, továbbá ekkor kezdődött meg a szakigazgatás kialakítása is, amelyre ráépülhetett a kiegyezés utáni magyar közigazgatás valóban korszerű struktúrája. 1854 után, azaz a közigazgatás-történet által a definitivum korának nevezett időszakban kialakított igazgatási szervezetet immár véglegesnek szánta a neoabszolutizmus kormányzata. A Dunántúl döntő részét magába foglaló Soproni Közigazgatási Kerület (Odenburger Verwaltungsgebiet) hatásköre Sopron szabad királyi városra 1 Szita János: Baranya megye közigazgatása a neoabszolutizmus idején. 1. In: Baranyai Helytörténetírás, 1980. Szerk. Szita László. Pécs, 1981. 383. p. 2 K. Lengyel Zsolt: Neoabszolutizmus vagy önkényuralom? Megjegyzések a magyarországi Bach-korszak újabb historiográfiájához. = Aetas, 2008. 3. sz. 237-255. p.; Á korszakról a legjobb összefoglalás: Sashegyi Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere, 1849-1867. In: A magyarországi polgári államrendszerek. Szerk. Pölöskei Ferenc, Ránki György. Bp., 1981. 81-139. p. 3 Halász Imre: A regionális szint a közigazgatásban a Bach-korszakban. In: A történelem szálai. Tanulmánykötet Vonyó József 65. születésnapjára. Szerk. Fischer Ferenc, Hegedűs Katalin, Rab Virág. Pécs, 2010. 213-228. p. ■ 149 ■
