Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)

Tilcsik György: Régi-új adatok Josip Jelačić Magyarország elleni hadjáratához és István főherceg nádor lemondásához. A nádor és a bán levélváltása 1848. szeptember 19-én és 20-án

(a közigazgatási kerületben lévő többi szabad királyi várost nem emeli ki külön, hanem a megyéknél a járások után említi), Baranya, Győr, Moson, Somogy, Sopron, Tolna Vas, Veszprém és Zala vármegyékre terjedt ki.4

A KÖZIGAZGATÁSI HIVATALOK ÉS SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYUK

1. A Cs. kir. Megyehatóság (K. K. Comitats-Behörde)

Somogybán a vármegyei közigazgatás törzskara a korszak kezdetén az alábbi stábbal alakult meg:5

Rendszeresített beosztás, illetve munkakör A hivatalt viselő neve

Megyefőnök

Tallián János (1850 végéig), majd Hochreiter Ambrus

Megyei titkár

Kacskovics Ágoston,

Megyei számvevő

Pohl Gusztáv

Adószedő

Svastics István

Lajstromozó

Kappler Endre

Megyei főorvos

Csorba József

1. mérnök

Vörös László

2. mérnök

Török Miklós

A véglegesnek (definitiv) szánt időszakra a megyefőnöki hivatal bizonyos ügyköri módosítással, és a provizórium korához képest megváltozott személyi állománnyal kezdte meg hivatali működését:6

Rendszeresített beosztás, illetve munkakör

A hivatalt viselő neve

Megyefőnök

(Comitats-Vorsteher)

Szalai Nikodem helytartósági tanácsos

Megyehatósági biztosok (Comitats-Comissär)

Hoflacher Antal dr. (I. oszt.)

Ferenczy János (III. oszt. 1858-ig) besenyői Skublics Gyula (III. oszt., 1856-ban ideiglenes kinevezéssel, 1858-ban már véglegesítve)

Reimer Mátyás (Ill.oszt., 1859)

4 A közigazgatás szervezetének és az archontológiának összeállításához a legfontosabb forrásul a Hof- und Staats-Handbuch des Kaiserthumes Österreich, Wien, a továbbiakban: HSHB) 1856., 1858., és 1859. évi kötetei szolgáltak. A hadügyi igazgatás esetében az 1. kötetet (Hof- und Staats-Handbuch des Kaiserthumes Österreich. Erster Jheil), a Soproni Közigazgatási Kerület esetében a 4. kötetet (Hof- und Staats-Handbuch des Kaiserthumes Österreich. Staats-Handbuch der sämtlichen Verwaltungsgebiete des Königreiches Ungam. Wien, Aus der kaiserlich-königlichen Hof- und Staatsdruckerei.) használtuk. A HSBH jelzetnél az évszám/ kötetszám/oldalszám sorrendet alkalmaztuk. Itt jegyezzük meg, hogy a korabeli naptárakban is közölték a megyei illetőleg a városi tisztikarok névsorát, de ezek forrása minden esetben a HSBH negyedik kötete volt. Az iratkezelés rendszeréről: Két műhelytanulmány az abszolutkori megyei iratkezelésről = Levéltári Híradó, 1959. 1-2., benne: Leidecker Jenő: Somogy megye abszolutizmus kori iratainak irattári rendszere 62-79.p.

5 Dohai András: Somogy vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában, 1849. január - 1865. szeptember. Kaposvár, 1989. (továbbiakban: Dobai, 1989.) 21-25., 45. p. (Somogyi Almanach; 50-51.)

6 HSHB 1856. Bd. 4- 199. p., 1858. Bd. 4- 198. p., 1959. Bd. 4. 143. p. A neveknél az utolsó illetve az első említést tüntettük fel. Ahol nincs évszám, ott sem a hivatalban, sem a hivatalt viselő személyében nem történt változás.; Több megye igazgatását és tisztviselő pályáját összehasonlította: Pap József: Magyarország vármegyei tisztikara a reformkor végétől a kiegyezésig. Szeged, 2003. (továbbiakban: Pap, 2003.) 291 p. A Somogy vármegyét tárgyaló fejezetet lásd: 219-251. p.; Összehasonlításul Zala megyéről lásd: Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében 1849-1854. = Levéltári Közlemények, 1986. 1. sz. (továbbiakban: Halász, 1986.) 87-129. p.; Uő: Zaía megye közigazgatása, 1850-1861. In: Zala megye archontológiája, 1138-2000. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. 81-110., 301-312. p. (Zalai gyűjtemény; 50.)

■ 150 -