Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14. (Budapest, 2015)
Tilcsik György: Régi-új adatok Josip Jelačić Magyarország elleni hadjáratához és István főherceg nádor lemondásához. A nádor és a bán levélváltása 1848. szeptember 19-én és 20-án
ÖSSZEGZÉS Az 1848/1849. évi önvédelmi háború történetével foglalkozó magyar kutatók eló'tt is- miután eddig nem történt meg az István fó'herceg és Josip Jelacic 1848. szeptember 21-re tervezett, de végül kudarcba fulladt találkozója előtt közvetlenül, szeptember 19-én és 20- án kettőjük között lefolytatott levélváltás aprólékos elemzése, jóllehet 1975 óta publikált levelekről van szó - nem volt ismeretes, hogy a nádorhoz vajon a tervezett találkozó előtt vagy csak utána jutott el V. Ferdinánd Schönbrunnban, 1848. szeptember 18-án kelt és István főherceg számára rendkívül súlyos politikai korlátokat tartalmazó levele. Bár Deák István egy 1979-ben angolul megjelent könyvében ezt minden valószínűség szerint bekövetkezett, a kötet 1983 óta elérhető magyar fordítása azonban azt „csupán” lehetséges eseményként említette,19 Urbán Aladár pedig egy 1986-ban kiadott művében egy, a kutatás előtt álló és megválaszolandó kérdésnek minősítette,20 az azóta napvilágot látott és a kérdéskört érintő publikációk - jóllehet mindegyikük szerzője ismerte és használta Ferdinand Hauptmann fennemlített, 1975-ben közreadott munkáját - vagy nem foglaltak állást a kérdésben vagy egyértelműen azt állították, hogy a nádor csak szeptember 21-én, a találkozó meghiúsulása után értesült a király említett levelének tartalmáról.21 22 Felhívjuk a figyelmet, hogy Bősze Sándor két, 1999-ben majd pedig 2000-ben publikált, döntő részében megegyező szövegű közleményében - talán nem tulajdonítva annak nagyobb jelentőséget, és ezért részleteiben nem is kifejtve, de lényegében - megválaszolta a kérdést, amikor Hauptmann forráskiadványa alapján a következőket írta: ,Д röviddel a szeptember 11 -í hatalomátvételi kísérletét követően, 16-án a nádor Veszprémbe utazott átvenni a magyar hadsereg feletti paranesnokságot. Kamarása, Zichy Béla [helyesen: Adalbert- T. Gy.] őrnagy 19-én a bánhoz ment egy levéllel [vagy szóbeli üzenettel - T. Gy.], melyben a fó'herceg jelezte, hogy találkozni akar a horvát főparancsnokkal. Jelacic azonban elutasította randevú gondolatát. Ugyanezen a napon [azaz szeptember 19-én - kiemelés tőlem - T. Gy.] érkezett meg a császár előző napon kelt levele, amelyben hangot adott abbéli örömének, hogy a nádor békíteni kíván, másfelől utasította, hogy kerülje a tényleges harcot. Ezek után Zichy ismételten lóra kapott, egy újabb levelet vitt a bánhoz"12 Az alább eredeti nyelven és magyar fordításban is olvasható két levél, illetőleg az azok felhasználásával készült fentebbi okfejtés azonban immáron nem csak egyértelműen és világosan azt bizonyítja, hogy István főherceg 1848. szeptember 19-én, tehát még a bánnal szeptember 21-én megtartani tervezett találkozóra való indulás előtt értesült V. Ferdinánd szeptember 18-án kelt levelében foglaltakról, hanem azt is, hogy e levél másolatát a kézhezvétel napján megküldte a bánnak, aki így annak 19 Deák eredeti szövege - „By then the palatine must have received [kiemelés tőlem - T. Gy.] the king’s letters forbidding him to fight a battle with Jelacic ...” - és annak fordítása - , Addigra a nádor megkaphatta [kiemelés tőlem-T. Gy.] a király levelét, amelyben megtiltotta, hogy csatába ereszkedjék Jelaciccsd ...” - nem teljesen azonos tartalmúak, mivel előbbi szerint a nádornak már a találkozó előtt meg kellett kapnia a király levelét, utóbbi azonban azt „csak” lehetségesnek tartja. Emellett eltér a két szöveg abban is, hogy míg Deák eredeti angol verziójában a „the king’s letters”, azaz a „a király leveleit” szavak olvashatók, addig a fordításban „a király levelét” szerepel. A szerző gondolatmenetéből és a szövegkörnyezetből ugyanakkor egyértelmű, hogy nem több, hanem egyetlen, a királytól érkezett levélről van szó, azaz az eredeti, angol nyelvű kiadásba nyomdahiba csúszott, amit azonban a fordítás nem vett át. Deák, István: The Lawful Revolution. Louis Kossuth and the Hungarians, 1848-1849. New York, 1979. 168. p.; Vő: Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49-ben. Bp., 1983. 185. p. 20 Urbán, 1986. 680. p. 21 Gergely, 1987.460-461. p.; Gergely, 1989. 125-126. p.; Urbán, 1998. 148. p.; Urbán, 1999. 1420. p. 22 Bősze, 1999. 64- p.; Bősze, 2000. 91. p. ■ 146«
