Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-16 / 37. szám

2. oldal. LOSONCI UJS AG 1915. szeptember 16.

téli hadjárat. A nemzeti védkötelezettség kérdésében a kabinet tagjai között sincs egyetértés, a közvélemény pedig határozottan a védkötelezettség ellen foglal állást. Lesz-e a kormány abban a helyzetben, hogy a védkötelezettség megteremtésére vonatkozó törvényjavaslatot benyújtsa, erre a közeli hetek eseményei fognak felelni.

Ami pedig a téli háború kérdését illeti, elég arra utalni, hogy Lloyd George amikor municiós miniszter lett, összegyűjtötte agitációs beszédeit, előszót irt eléjük és ebben az előszóban kijelenti, hogy ha nem kap elég munkaerőt a municiógyártáshoz, ha nem lehet megvalósítani az általános védkötelezettséget, akkor nincs többé reménye. Az angol államférfiak hangja néhány hónap óta nagyon megváltozott .. .

Nagyon feltűnő Lloyd George iratának az a passzusa, amely azt leplezi le, hogy nincs elég munkaerő a municigyártás számára. A municiógyártás szervezése, amely már hónapok óta folyik, eszerint tehát még a kezdeten sem jutott túl. Hogyan akar ilyen körülmények között Anglia újabb téli hadjáratot folytatni?

Londonban már fölismerték a valódi helyzetet: az angolok már nem ámítják önmagukat Churchill-szerü nagyzolásokkal.

HÍREK f

Kápláni áthelyezések. A XII. számú főpásztori körlevél a következő kápláni áthelyezéseket közli. Soltész Béla dr. Rozsnyóról Putnokra, Sulyok Kálmán Putnokról Rozsnyóra, Beliczky Jenő Salgótarjánból Rimaszombatba, Vértesi Gábor Kazárról Salgótarjánba, Horváth Gyula Rimaszombatból Losoncra, Upponyi József Losoncról Rozsnyóra, Perényi László Nagyszuháról Salgótarjánba, Molnár Gyula Karancskesziből Nagyszuhára, Horánszky Ferenc Rimakokováról Korompára, Stefán Lajos Krgsznahorkaváraljából Rimakokovára. Az augusztus 28, 29, 30. napján fölszentelt papok közül Ferenc Istvánt Karancskeszibe, Kocsis Jánost Divénybe, Kuchta Andrást Kazárra küldte káplánnak.

A jogügyi, pénzügyi és általános előkészítő-bizottság f. hó 14-én délután 3 órakor ülést tartott, melynek tárgyát a f. hó 17-én tartandó képviselőtestületi közgyűlés előkészítése képezte.

Gyászhirek. Vettük az alábbi gyászjelentéseket: Czeglédi György és neje Schamberger Róza mint szülői, Takáts Béláné Czeglédi Emma férjével, Irén és Béla gyermekeivel, Longauer Gézáné Czeglédi Böske férjével, Ilona és György gyermekeivel, Czeglédi Géza mint testvérei, illetve sógorai, unokahugai és unokaöccse, valamint a nagyszámú rokonság nevében is mélyen elszomorodott szívvel tudatják Czeglédi Aladár, a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár s.-mérnökének, a cs. és kir. 37. gyalogezred tartalékos hadnagyának, az I. o. ezüst vitézségi érem tulajdonosának folyó évi augusztus hó 30-án, életének 29. évében, a becsület mezején, az olasz harctéren királyáért és hazájáért történt hősi halálát. Az engesztelő szent miseáldozat az elesett lelki üdvéért a diósgyőri vasgyári róm. kath. templomban szeptember hó 9-én reggel fél 9 órakor fog a Mindenhatónak bemuttatm. — Drága halottunk emlékezetét szeretettel őrizzük

mindenkoron! — Özv. Beliczay Gyuláné szül. Jánoska Gabriella az alulírott rokonság nevében is szivének minden fájdalmával tudatja, hogy forrón szeretett, nemeslelkü s végtelen jószivü férje beliczi Beliczay Gyula festőművész, a m. kir. 14. honvédgyalogezred önkéntes szakaszvezetője a királyért és hazáért hősies önfeláldozással folytatott küzdelemben az északi harctéren ellenséges golyótól találva rövid szenvedés után boldog házasságának első évében 31 éves korában f. évi junius hó 30-án tábori kórházban magasszárnyaiásu művészleikéhez méltó hősi halált halt. Losonc, 1915. szeptember 12. — A ránk erőszakolt sorsba beletörődni igen, de belenyugodni nem lehet! — Idb. Beliczay Gyula édesatyja, özv. Jánoska Béláné anyósa, özv. Vargha Ernőné szül. Beliczay Irén, Beliczay Ella, Beliczay Kornél, László Istvánná szül. Beliczay Margit testvérei, kászonjakabfalvi László István, Dr. Jánoska Ferenc sógorai, Vargha Ancika, László Laci, Pista és Bandika unokatestvérei.

Tanítás kezdete. A losonci izr. népiskolában a tanítás folyó hó 20 án kezdődik.

Műkedvelői előadás a Vöröskereszt Egylet javára. A losonci és gépgyári iparosifjak Műkedvelő és Dalköre f. hó 25-én, szombaton este 8 órakor a városi Vigadó nagytermében jótékonycélu szinielőadást rendez, mely alkalommal színre fog kerülni Géczi Istvánnak 1000 forintos díjjal kitüntetett népszínműve, a Gyimesi vadvirág. — Belépődíj személyenként 1 K 20 f., családjegy 2 K 20 f., karzatjegy 70 f. A jegyek előre váltva 20 fillérrel olcsóbbak. — Jegyek előre válthatók Kármán és Redlinger könyvkereskedéseikben és a rendezőségnél.

A rokkant katonák ellátása. Illetékes helyről szerzett értesülésünk szerint az igazságügyminiszter igén érdekes tervvel foglalkozik, amely már a megvalósulás küszöbén van s egész sereg rokkant katonát fog a bíróságoknál kenyérhez juttatni. Az igazságügyminiszter ugyanis a polgári rabokat munkáshiány enyhítésére ipari üzemekhez osztotta be s mivel itt nagyobb őrszemélyzetre van szükség, mint a börtönökben, a törvényszéki, járásbirósági és ügyészségi hivatalszolgákat fegyveres börtöni szolgálatra rendelte ki, a hivatalszolgai teendőket pedig a honvédelmi miniszter által kijelölendő rokkant katonákkal végezteti, akik megfelelő díjazásban részesülnek.

Az iparos- és kereskedő-tanonciskolában az 1915/16. tanévi beiratások f. évi szeptember hó 16-tól 20-ig bezárólag mindenkor esti 6 órától kezdve az állami főgimnáziumban eszközöltetnek; a rendes tanítás a kereskedő-tanonciskolában szeptember 20-án esti 5 órakor, az iparos-tanonciskolában pedig szeptember hó 21-én esti 6 órakor ugyancsak a főgimnázium helyiségeiben kezdődik. Mindazok az iparos és kereskedő tanoncok, kik első Ízben iratkoznak be, az utolsó évi iskolai bizonyítványukat és az ujraoltási bizonyítványt is kötelesek bemutatni. Az iparos-tanonciskolában tandijat senki sem fizet; a kereskedő-tanonciskolában az évi tandij 20 korona, mely összeg a beiratáskor egyszerre lefizetendő. Felhivatnak a tanoncokat tartó kereskedő főnökök és iparosmesterek, hogy tanoncaikat, még ha próbaidőre volnának is alkalmazva, a beiratásokra kitűzött időben annál is inkább Írassák be, mert a be nem iratkozott vagy későn jelentkező tanoncok

főnökei és mesterei ellen az 1884. évi XVII. te. vonatkozó szakaszai értelmében a hatóság a kihágási eljárást meg fogja indítani.

Hulla a patakparton. Szeptember hó 13-án délelőtt a Varga-utca 20-ik számú ház patak felől eső részén a kút mellett levő juhbőrök közt özv. Qibalya József né 51 éves napszámosnő hullájára találtak. Dr. Gömöry Elek t. főorvos a hullát megvizsgálván, megállapította, hogy a halál éjfél után körülbelül 2 óra tájban következhetett be szivszélhüdés következtében. A szemmel láthatólag idüit alkoholizmusban szenvedő napszámosnő elaludhatott a kút mellett és úgy érte a halál.

Földrengés Málnapatakán. Szeptember hó 1-én pár másodpercig tartó földrengés volt Málnapatakán és környékén. Délután 4 órakor aránylag tiszta időben menydörgésszerü moraj hallatszott, majd utána megrengett a föld és a szobában levő bútorok inogni kezdtek. Az emberek kiszaladtak a házak elé és egymást kérdezték, hogy mi történt. Előbb azt hitték, hogy tán a hegyek között nagy vihar van és annak tulajdonítható az ismeretlen mozgás, de az idő tiszta volt. Kis idő múlva a hegyekről is lejöttek az emberek a faluba ijedten tudakozódni a történtek felől. Estig tartott a félelem, de miután újabb földlökés nem következett, megnyugodtak az emberek. Természetes, hogy a vén anyókák rengeteg babonát faragtak a térmészeti tünemény nyomán.

Eltűnt bicikli. Erdélyi Sándor miksii molnár augusztus 29-én délelőtt 8 óra tájban a Korona korcsma kapualjában hagyta 200 korona értékű kerékpárját. Visszatérve már nem találta. Valaki elemelte. A rendőrség nyomozza a tolvajt.

Ellopot lobogó. A városi közkórház nemzeti szinü lobogóját valaki ellopta; a rendőrség keresi a tettest.

Lopás. Kukla István vincellért Róna János kéményseprő-mester azzal vádolta, hogy tőle nevezett körülbelül 200 korona értékű szőlőt, almát és diót lopott. Egy dióval telt kannát meg is találtak Kukla lakása táján, melynek eredetét megmondani nem tudta. Az eljárás folyik.

Háborús nyereség. A Magyar Gazdaszövetség fölterjesztést intézett az illetékes szakminiszterekhez a petroleumipar háborús nyereségével szemben. A felterjesztés szerint, midőn Románia mázsánkint még csupán 15 koronát kért a petróleumért, nálunk 102 koronára, sőt a kiseladásnál kilónként 120 — 130 fillére rúgott az ára. A reális ára kiseladásnál 58—60 fillér lett volna, a vámot, a fogyasztás adóját, a kezelés és közvetítés nyereséget s a szállítást is számba véve. Ámde a monopolisztikus behozatal folytán a román petróleumot csupán három kartellált vállalat hozhatja be, mert a hadügyi kormány szerződéséből kifolyóan csak ezeknek adtak vasúti tartánykocsit a szállításra. Ez a három gyár adta a 15 koronáért szerezhető petróleumot 103 koronáért. Ennek folytán az egyiknek a tiszta nyeresége az előző évi 1 és fél millió korona mellett 3 millió korona, a másiké 380.000 korona mellet 590.000, a harmadik 3 és félezer korona mellett közel egy millió korona. Á kartell tehát nagy nyereségre tett szert.

Házasságon kívül született hadiárvák. A német birodalmi kormány szociális lelkiismerete pártjára kel azoknak a házas-