Losonci Ujság, 1915 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-16 / 37. szám

1915. szeptember 16. LOSONCI ÚJSÁG 3. oldal. ságon kívül született kiskorúaknak, akiknek anyja német alattvaló, atyja ellenben magyar vagy osztrák és a szövetséges magyar és osztrák hadseregben teljesít katonai szolgá­latot. Eddig azok a gyermekek, még ha hadi­árvákká váltak is, nem kaptak állami ellátást, csupán a társadalom jótékonyságára voltak utalva. A német birodalmi kormány rende­leté értelmében ezentúl segítségben fognak részesülni, még pedig a szükséghez mérten olyképen, hogy az állami támogatás ez év májusáig visszaható erejű lesz. Nem lesz liszthiány. Mint ismeretes, múlt hóban városunk polgármestere az ér­dekeltek bevonásával értekezletet tartott, hogy kinek mennyi lisztre lesz szüksége, mely értekezleten megállapítást nyert, hogy városunknak 430 vaggon kenyérmagra van szüksége. — Polgármesterünk tehát a gabonabevásárlás mennyiségének kérdésé­ben ily irányban uj kérvényt terjesztett a minisztériumhoz. Tekintettel arra, hogy a minisztérium által előlegesen engedélyezett 20 vaggon búza már fogyófélben van, polgármesterünk f. hó 5-én személyesen ment fel a kérvény el­intézését megsürgetendő a minisztériumnál, ami azután eredményre is vezetett, mert a minisztériumban mintegy fél napi tárgyalás után a kérvényt kedvezően elintézték. Városunk kenyérmagszükségletét a mi­nisztérium 337 vaggon mennyiségben álla­pította meg, melybe bele van számítva a már előlegül kapott 20 vaggon búza. Ezen engedélyezett mennyiségből annyi lisztünk lesz, hogy az bőségesen fedezni fogja a szükségletet. Mindenki megnyugvással ve­heti tehát tudomásul, hogy a jövő évi uj termésig nem lesz nálunk liszthiány és min­denki tiszta, jó minőségű keveretlen lisztet fog kapni. Kevés a váltópénz. (Kérelem a közön­séghez.) A kereskedelmi és ipari érdekelt­ség a kereskedelmi és iparkamarák utján több ízben fordult a kereskedelmi miniszter­hez panasszal amiatt, hogy váltópénzben a közélelmezésnek, de általában a forgalom­nak súlyos hátrányára nagy hiány érezhető. — A miniszter értesítette a pozsonyi ka­marát, hogy a váltópénzérmek szaporítása iránt a körmöcbányai pénzverde teljesítő képességének teljes kihasználásával a lehető intézkedések már a háború kitörésével kap­csolatban megtörténtek. A m. kir. pénzügy­­miniszterrel együtt azonban arra a meg­győződésre jutott, hogy a váltópénzérmek hiányát sem uj érmek veretése, sem pedig az időközben kellő mennyiségben forgalomba hozott 2 koronás bankjegyek által megszün­tetni nem lehet, mert az érezhető hiány kut­­forrása voltaképen onnan ered, hogy az or­szág lakosságának nagy része részben tudatlanság, részben pedig egyes lelki­­ismeretlen egyénék által a bankjegyek el­értéktelenedéséből terjesztett és minden ala­pot nélkülöző híresztelések után indulva, a váltópénzérmeket elrejti és azokat ily módon a forgalomból kivonja. — Ennélfogva a kereskedelmi és iparkamara felkéri a közön­ség figyelmét arra, hogy a bankjegyek a koronaérték pénzérmeivel és ennélfogva a váltópénzérmekkel is teljesen egyenlő érté­kűek, azok értékcsökkenéséről terjesztett híresztelések minden alapot nélkülöznek, továbbá, hogy a váltópénzérmek elrejtése, felhasználása és ezáltal azoknak a forgalom­ból való elvonása a hazai közgazdaság a pénz- és értékforgalom, nemkülönben a hazai kereskedelem megbénítását okozó hazáfiatlan cselekedet, mely a legszigorúbb megrovást és megtorlást érdemli meg és hogy az elrejtve tartott pénzérmek forga­lomba hozatala a jelen körülmények között hazafias kötelesség, elsősorban a nagy­­közönség összes rétegeinek érdekében áll. Az Uj Nemzedék 1915. évi szeptember 12-iki száma a következő tartalommal jelent meg: 1. (p.s.) Szerbia és Románia. 2. Marco: Följegyzések : A Duma beszél. — Még egy­szer Aage Madelung. — A kétféle haza. 3. Az «Uj Nemzedék» Kolozsváron. 4. Vaszary Kolos. 5. Szitya Emil: A belga munkás­­mozgalom és a háború. 6. A cenzúra Francia­­országban. 7. Irodalom: Zé: Lyon Lea. 8. K■ A.: Franyó Zoltán könyve. 9. Közgazda­ság: (O.J.) A kiegyezés terminusai. 10. A hétről: Az örökös cukormizériák. — A nagy­bankok milliárdja. Lopás. Csordás János 50 éves bujáki földmivelő f. hó 11-én Bujákról a losonci vásárra indult és a magához vett 3500 ko­ronát a mellényén lévő belső zsebében he­lyezte el egy kis tarisznyában. Másnap dél­ben érkezett a hatvani állomásra, hol hozzá és vele beszélgető 3 bujáki emberhez csat­lakozott Alapi Sándor lókupec, mind a négyük által már hírből jól ismert zsebmetsző. Alapi, miután megtudta Csordástól és 3 társától, hogy Losoncra jönnek, elhatározta, hogy velük tart és e perctől kezdve sehogy se tudták őt nyakukról lerázni. Alapi min­denütt Csordás nyomában volt, különösen aztán, hogy meglátta Csordásnál pénzzel megtelt tarisznyáját a jegyváltásnál. Vele egy kocsiban jött Losoncra is, sőt még a vá­rosban se maradt el tőle és bár úgy ő, mint bujáki utazótársai ügyet se vetettek rá, a Neumann-féle korcsmában még az asztaluk­hoz is tolakodott. Vacsorázás közben 3 ci­gány és egy cigánykatona jelentek meg Neumannál, kiket Alapi már mint ismerősöket üdvözölt és melléjük ült. Rövid idő múlva kimentek a korcsmából mindannyian és erre Csordás és társai az asztalra dőltek pihenni; igy pihenhettek a nyílt korcsmában kb. éj­jeli 1 óráig, amikor Csordás felébredve észrevette, hogy mellénye zsebét felmetszették és kifosztották. Nyomban panaszt emelt Bódi István detektivnél, ki még az éjjel elő­vette Balázs István rendőrellenőrrel együtt Alapit és 3 társát Baranyai Bertalan, Ba­ranyai Antal és Baranyai Lajos lókupeceket, kik közül az utóbbi most mint katona szolgál. Nevezettek tagadták ugyan a tettet, de meg­­motozásukkor egy csomó pénzt és különösen a cigány katonánál 2600 K-t találtak és nem tudták a pénz holszerzésének elfogadható magyarázatát adni. Alapi azt mondja, hogy egy szamarat akart venni Losoncon. A rend­őrség letartóztatta őket, Baranyai Lajost pedig átadta a katonai őrjáratnak. A lótenyésztéssel foglalkozó gazdák figyelmébe. A m. kir. földmivelésügyi miniszternek a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőségekhez intézett rendelete értelmé­ben értesítjük az érdekelt lótenyésztőket és gazdákat, hogy tenyészkancáik a hadiszol­gáltatás alól bizonyos esetekben felmenthe­tők. A felmentésekre vonatkozólag a követ­kezők irányadók: Felmentésre jogosító bizonylatokul állami és törvényhatósági állatorvosi bizonyítványokon és a lódijazási okmányokon kívül a méneskönyvben foglalt kancákért kiállított kivonatok szolgálnak különösen a magyar szent korona országait illetőleg minden oly kanca, mely a már megalakult, avagy most megalakuló tájfajta tenyésztés törzskönyveikben fel van véve, avagy felvételre kerül, mint tenyészkanca biráltatik el és a kiemelés alól mentesítve van. Felelős szerkesztő: dr. Vályi Béla. Kiadó : A Losonci F üggetlenségi és 48-as Pártkör. Kontos a. téli idényre! Lorencz László cserépkályha- és agyagáru-gyár Gácsi-út. Losonc. Gácsi-út. Ajánlja Losonc város és vidéke mélyen tisztelt közönségének cserépkályháit, kandallóit, takarék­­tűzhelyeit fa-, kőszén- és koksz-fűtésre egyszerű és díszes kivitelben a legújabb fűtőberendezés szerint, továbbá gyorsmelegitő és folytonégő kályháit. Javításokat helyben és vidéken is elfogad és azt saját szakmunkásaival vé­gezteti felelősség mellett. Költségvetéssel és mintákkal kívánatra készséggel szolgál. A nagyérdemű közönség szives pártfogását kéri, mély tisztelettel Lorencz László kályhagyáros.

Next

/
Oldalképek
Tartalom