Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-29 / 22. szám

un m A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE „ ELŐFIZETÉSI ÁRAK HELYBEN: ~~ ■ Község, egyesületek, tovfibb* a ■ , , SZERK^TŐSÉO; Pfíévrf'"' ::::::::: 4K-Í 5 N«*rádmegyel Tanítók és Körjegyzők Egyesülete tagjai ré.zér» J ületö ‘m?nd“n^k’s^emeny’lStfeend” Negyedévre..........................................2 K -í. “ évi előfizetési díj 5 korona. ■ KI ADÓHIVATALI VIDÉKRE] ■ Egyes szám ára 20 fillér. ® Losonc, Kubinyi-tér II.. hová az előfizető-Egész évre.......................................10 K -1 ■ ■ tek, Hirdetések, mindennemű pénzktilde-Félévre. ... 5 K — T. Hirdetések Jutányos áron vétetnek fel a kiadóhivatalban. _ mények és a lap szétküldésére vonatkozó Negyedévre...................................2 K 50 f. ■ ■ felszólalások intézendők Vili, évfolyam 22. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1913. május 29. Meghívó. A «városi egyesülés» közhírré teszi, miszerint a f. hó 31-én (szombaton) tartandó városi képviselőtestületi köz­gyűlés tárgyainak és különösen az uj szervezési szabályrendeletnek ta­nulmányozása és előzetes megbeszé­lése céljából előző napon, vagyis f. hó 30-án (pénteken) délután 3 óra­kor a városháza tanácstermében értekezletet tart, melyre a képviselő­­testület mindama tagjait, kik céljával egyetértenek, — ezennel meghívja. Tisztelettel az Elnökség. Lejtőn minden! Ami az Elek Pál tanúkihallgatása körül lejátszódott, egyszóval undoritó. A tanúskodás polgári kötelessége nem gyönyörűség szép hazánkban. Ha két fél kézkalmár nem volt óvatos, vagy hogy zavarosban halászhassák, a pol­gári kötelesség jogcímén minden em­bert el lehet vonni munkájától tanúnak, ha semmi köze is a dologhoz. Holott ebben az ügyben kétségtelen, hogy ez az Elek Pál legalább is turpis. És ez az Elek Pál mégis olyan privilégiumot élvez, mely még a koronás főt sem illeti meg. Egyszer megpróbálják kéz alatt becsempészni a vallomását, nehogy a főtárgyalás korlátot és leplet nem tűrő nyilvánosságának tegyék ki. Mikor ez nem sikerült, úgyszólván kimenesztik külföldre és mikor voltaképp senki sem hivatkozik rá, a törvényes garanciák és nyilvánosság kijátszásával rákényszerítik a bizonyító félre tanúnak, hogy nagyon is kétesnek mérlegelendő vallomásával befolyásolják az igazságot és a dolgok törvényes folyamatát. Mi ez ? Emberek vagyunk még ? Valami iszonyatos, zsibbadásszerü döb­benet fog el mindenkit, még a bírákat is. Iszonyatos játék folyik itt, amelyik­ben egynéhány vakmerő ember leg­becsesebb palládiumunkra vet kockát. Mert kétségtelen, hogy a válódiság bizonyítása csak a vádlott joga, amit rákényszeríteni nem lehet. Az is bizo­nyos, hogy a valódiságot azzal bizonyltja, amit ő lát jónak. Teljesen példátlan dolog, hogy ráerőszakolják nemcsak a valódiság bizonyításának a kényszerű­ségét, hanem olyan bizonyítékokat is, melyekkel élni nem akar és teljesen példátlan a tanubizonyitás ilyetén inszce­­nálása, hogy külföldre, idegen bíróság elé, a per s a főtárgyalás keretéből kiemelve, szerezzenek egy látszólagos bizonyítékot, fittyet hányva a törvény szellemének, a józanságnak és a tör­vénykezési nemes hagyományoknak. Van még ebben az országban lelki­ismeret valakikben? Ha van, lázadozzon, mert soha ekkora oka nem volt a láza­dásra és ha most nem lázad, úgy soha alkalma nem lesz rá, mert amelyik lázadás hiján lenyeli, belegebbed. Valami iszonyatos érzés eleven em­beren látni a halál orcáját, a facies mortist. Hát még egy egész országon! Pedig ott meredez az élet ráncai alól. És ezzel a halállal még a hősi elmúlás dicsősége sem jár. Csak rothadás. Az ez­redéves hősköltemény zsebrákkalandba fül és a korrupció dicstelen posványa fogja elmenteni emlékünket. F S. Tanács. A városi tanács hétfőn délután 3 órakor ülést tartott a közgyűlés előkészí­tése céljából. A tanács különösen az uj szervezési szabályrendeletet vitatta meg. Közgyűlés. A város képviselőtestülete e hó 31-én, szombaton délelőtt 9 órakor tartja meg rendes havi közgyűlését. A közgyűlés tárgyát kiváltképpen az uj szervezési szabály­rendelet megvitatása és megalkotása fogja képezni és sokan erősen készülnek a képvise­lők ehhez felszólalni. A közgyűlés igen érde­kesnek, zajosnak és látogatottnak Ígérkezik. Pravotár. Nemzethi hűhóskodás. Valamelyik újság — mellékes, hogy me­lyik — nagybetűkkel megrovó hangon ir arról, hogy egyik uj ügyvéd, ki most tele­pedett le valamelyik kicsi, vegyesajku vidék­kel biró városkában, magyar és tót nyelvű cirkulárékat küldött szét, bejelentve itt is, ott is letelepedését. Nem tételezzük fel, hogy az ügyetlen kis förmedvény kenyéririgységből fakadó lenne, pusztán annyit mondunk, miszerint igazán elég a hasontárgyu és tartalmú nemzethi cimü ugrándozásokból. Nem e világba va­lók már ezek a minden komoly, életrevaló és reális gondolkozásu emberek ajkára gúny­mosolyt csaló hűhóskodások — semmiért. Mert megróni valakit azért, ha pályája kezdetén magát a nép nyelvén hirdetni me­részeli és ebbői hallgatagon az ő hazafisá­­gában gáncsoskodni, (mert mi a fene értelme lenne egyébként ez ügyetlenségnek), — leg­enyhébben szólva korlátoltságra vall; azon pedig, ha valakihez a saját nyelvén szólunk, csak az csodálkozhatik, aki abban a gyere­kes hitben él még, hogy Adám apánk is magyar volt, tehát mindenkinek ennek kell lenni e földön. Ez pedig — sajnos — nem egészen igy van. Ezt az illető kis cikk Írója magán is tapasztalhatta, ha más vidéken mászkált már és bizonyára emlékszik még, micsoda képet vágott ahhoz, ha általa nem értett nyelven szóltak hozzá. Nemzethi szinü kirohanásai alaposak majd csak akkor lesznek, ha az iskolák szaporítá­sával mindnyájan magyarok leszünk és mindenkitől követelhetjük, hogy tudjon be­szélni nyelvünkön. Addig azonban, mig minden garasunk hadseregre kell először, meg a képviselőház elnökét őriztetni, — ne emlegessük az efféléket, mert első a kenyér és az, hogy megtudjuk érteni egymást. Huszár fest, mos és tisztit. LOSONC, Kossuth Lajos-utca 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom