Losonci Ujság, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-29 / 22. szám

2. oldal._________________________LOSONCI ÚJSÁG 1913. május 29.

Az uj szervezési szabályrendelet.

Differenciák a jogügyi és pénzügyi bizottság javaslata között. — Számvevő vagy főszámvevő ? — Minek nekünk diplomás közgyám? Helyes-e dijnokot alkalmazni felelősséggel járó állásokra?

A szervezési szabályrendelet — miután átment egy csomó retorzión — végre közgyűlés elé kerül. A szombati képviselőtestület lesz hivatva eldönteni, mit tart helyesnek mindama egymástól sok helyütt elütő indítványokból, miket az 1913. évi elfogadott költségvetés alapján készült főjegyzői, majd a «szükebbkörü», a jogügyi és pénzügyi bizottságok és végül a tanács javaslata terjesztenek elébe.

Mi már hetek óta minden számunkban megemlékeztünk erről a nagyfontosságú ügyről és élénk figyelemmel kisértük annak minden fázisát. Dicsértük a dicsérendőt, gáncsoltuk, sőt gúnyoltuk azt, mi a javaslat különböző irányú vitatása közben erre méltónak mutatkozott. Elismeréssel szóltunk Baskay főjegyzőről, ki derekasan kivette a maga részét a megalkotás munkájából és ki a tisztviselők anyagi helyzetének kérdésénél különös pontossággal és körültekintéssel vette figyelembe az 1913. évi jóváhagyott költségvetésünknek a tisztviselőket osztályokba sorozó intézkedéseit és aszerint járt el, éles kritika tárgyává tettük a szükkörü bizottság sziikkeblüségét egynéhány tisztviselővel szemben és favorizálását más arra rá nem szorultaknak s végül megelégedéssel konstatáltuk, hogy a jogügyi bizottság jogász fővel, az emberszeretet és méltányosság érzetével járt el, midőn minden jogos igényt kielégíteni javasolt.

Csak a pénzügyi bizottság üléséről nem referálhattunk még. Róla szólva pedig megmondhatjuk, hogy egynémely helyes intézkedésétől eltekintve, amikor magát a jogügyi bizottság javaslatával azonositá, majdnem ugyanoly szűkmarkúnak jelentkezett, mint a fentebb említett szükebb bizottság. A tanács ? A tanács nem sokat javított a pénzügyi bizottság javaslatán. Sőt tán semmit.

Mai cikkünkkel valószínűleg lezárjuk kritikánkat. A szombati közgyűlés legalább jóidőre pontot fog tenni az egész kérdés mögé és mi — ha jól tartjuk

— remélhetőleg csak megelégedéssel és elismeréssel fogunk szólhatni még néhány szót jövő számunkban az egész ügyről.

Az ami a közgyűlést a tisztviselők fizetésénél különösen foglalkoztatni fogja s előreláthatólag zajos vitákat fog provokálni, — a számvevő, közgyám és községi bíró, II. oszt. rendőrfogalmazó, adótiszt, műszaki nyilvántartó és végül a szükebbkörü bizottság által javasolt két külön árvaszéki ülnök állásának szervezése, fizetésének rendezése lesz. A utóbbit — minden jel erre vall

— valószínűleg csak egy-két képviselő fogja erőszakolni, miután abban, hogy e külön árvaszéki ülnökök szervezése felesleges és ezzel járó 2400 koronás

évi megterhelése a város közönségének oktalan és indokolatlan lenne, úgy a pénzügyi és jogügyi, mint a tanács megegyeztek. Hasonlóképen várhatólag nem lesz összeütközés már az alszámvevői és irnoki állás szervezésénél, miután itt is egyhangú a három előbb jelzett faktor előterjesztése.

A számvevőt az 1913-iki költségvetés a IX. 2-be helyezete 3900 korona összjárandósággal (fizetés, lakbér stb.); a főjegyzői javaslat 4910 korona összjárandósággal a Vili. 2-be, a jogügyi bizottság pedig 4510 koronával a Vili. 3-ba ajánlotta helyezni főszámvevői címmel. A pénzügyi bizottság a szükbizottság javaslatát fogadta el s 3900 korona összjárandóságot (IX. 1.) ajánl elfogadásra. A különbség tehát mindössze 610 koronát jelent.

Ha tekintetbe vesszük a számvevői tisztség rendkívül fontosságát, a vele járó nagy felelősséget és munkakört, úgyszintén azt is, hogy e tisztség betöltője mindenféle mellékkeresettől el van tiltva, lehetetlen lesz a képviselőtestületnek elzárkózni attól, hogy ne a jogügyi bizottság javaslatát fogadja el.

Legyünk igazságosak. Ne nézzünk személyi tekintetekre és ne dédelgessünk egyeseket mások elnyomásával.

A közgyám és községi bírót az 1913-iki költségvetés a főjegyzői, jogügyi bizottsági javaslat 2360 korona összjárandósággal a XI. fiz. osztály 1. fokozatába sorozza. A szükkörü és pénzügyi bizottság ezzel szemben jogvégzettséget, X. 1-et és 3030 korona összjárandóságot kíván. Szóval 670 koronával akarja megterhelni a várost.

Csak a vak nem látja ennek az oktalan javaslatnak a célzatosságot. Ebbe az állásba mindenáron valami favorizált diplomás egyéniséget akarnak beültetni. A diploma kikötése a 670 korona többlet fizetésen kivül arra kell, hogy azt más meg ne pályázhassa mint az, ki erre az állásra már ki van szemelve. Ez a javaslat egyenesen Draskóczy József kibuxirozását célozza, ki pedig közmegelégedésre látta el a községi bíró tisztjét. Nincsen város, melynek jogvégzett közgyámja és községi bírója lenne. Még Budapesten is egy jóravaló szíjgyártómester látja el e tisztségeket. Hiszen jól van, próbálkozzék meg ama favorizált a közgyámi tisztségre való pályázással, de elégedjék meg a XI. fizetési osztállyal.

Most már kérdjük, mi fontosabb: egy VIII. fizetési osztályban beosztott, helyzetével megelégedett főszámvevő munkakedve és tevékenysége a városra nézve, — vagy egy közgyámé? Adjunk a számvevőnek 61Ö koronával többet, — a közgyámnak pedig 670 koronával kevesebbet. így 60 koronát megtakarítunk!!! És okosan járunk el.

A II. oszt. rendőrfogalmazói állást szervezte az 1913-iki költségvetés, ajánlja a főjegyző, a jogügyi bizottság — valamennyi a XI. 3-ál 1960 korona összjárandósággal. A szűk- és pénzügyi bizottság e helyett csak egy napidijast ajánl szervezésre 1277 korona 50 fillér összjárandósággal. Megtakarítás: 682 korona 50 fillér.

Eltekintve attól, hogy küszöbön áll a rendőrség államosítása, mely ennek terhét egészen leveszi a város közönsége nyakáról, kérdjük, lehet-e városunk fokozatos fejlődése mellett elégségesnek tartani a rendőrség mai személyzetét és végül kivánható-e oly lelkiismeretes és pontos munka egy dijnoktól, mint attól, ki felesketett nyugdíjas alkalmazott és akinek sorsa a városéhoz van kapcsolva.

Az adótisztre ugyanez áll. Ezt is szervezésre ajánlták XI. 3-al 1960 korona járandósággal fenti faktorok, mig a szűk- és pénzügyi bizottság 1277 korona 50 fillér járandóságu dijnokot akar szervezni e helyre. A megtakarítás itt is 682 korona 50 fillér lenne.

E tisztet évek óta egy már erre tanult és jártas egyén tölti be, kinek minden reményét szétfoszlatná és élete pályafutását derékon törné ketté a képviselőtestület akkor, ha a pénzügyi bizottság indokolatlan álláspontjára helyezkednék.

Végül a műszaki nyilvántartó.

E hivatal betöltésére sok és hosszas keresés után egy alkalmas, derék, hasznavehető embert kaptunk, ki otthagyva jó állását azzal a hittel és biztatás kíséretében jött Losoncra, hogy jövőjét itt megalapozhatja. E műszaki nyilvántartó eddig mint napidijas 2190 koronát keresett. Az 1913-iki költségvetés, a főjegyző és jogügyi bizottság X. 3-al 2630 korona összjárandóságot ajánl neki biztosítani, 440 koronával többet tehát eddigi járandóságánál. A pénzügyi bizottság a kecske és káposzta álláspontjára helyezkedett. Besorozta őt a XI. 3-ba 1960 koronával. Szóval az illető 230 koronával kevesebbet keressen az eddiginél. Természetes, hogy bolond lesz itt maradni.

Mindent összevéve igy áll a helyzet. Azok, kik a spórolást hangoztatják, akarnak jogvégzett közgyámot és ezzel 670 korona többletet.

Azok közt, kik a spórolást hangoztatják, — akarnak 2400 korona megterheléssel két külön árvaszéki ülnököt (hogy kik legyenek ezek, tudjuk mindannyian !). — Szóval:

minden spórolás mellett könnyű szívvel készek (2400 + 670) 3070 koronát róni a nyakunkba minden komoly, elfogadható indok nélkül.

Mig ezzel szemben minden jogos igény kielégítése [610 (főszámvevő) 682-50 (rendőrfog.)+ 682-50 (adótiszt) + 440 (műszaki nyilványtartó)] 2415 korona többletet jelent Ha már most hozzávesszük, hogy a bizottságok egy 1690 koronával dotálandó irnoki állás szervezését is ajánlják, mely állás jelenleg betöltve nincs és az évi költségvetésben sem szerepel és ez állást —