Losonci Ujság, 1912 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-03 / 40. szám
HI UJ1 A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS48-AS PÁRTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE ELÖF^ETÉ5' ÄRAK HELYBEN: ■ községek, egyesültek, tovébbí - ? , SZERKESZTŐSÉG : ~~~ Fel évre..............................................4 K - _ Nőgrádmegyel Tanítók es Körjegyzők Egyesülete tagjai részére részét iMetö m|nden lelemény Intézendő. Negyedévre.........................................2 K-f. ■ évi előfizetési dij 5 korona. ■ KIADÓHIVATAL* VIDÉKRE* ■ Etfves szám ára 20 fillér ® Losonc, Kubinyi-tér II., hová az előfizeté-Egész évre..........................................10 K - f. ■ ^ p sek, hirdetések, mindennemű pénzkülde£elévr®................................................5 K - f. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel a kle'Iőhivatalban. _ mények és a lap szétküldésére vonatkozó Negyedévre..................................2 K 50 f. ■ ■* J B felszólalások intézendők. VII. évfolyam 40. szám. Megjelenik minden csütörtökön Losonc, 1912 október 3. BOMLIK A MUNKAPÁRT. Már mi mulatunk rajta a legjobban, ha munkapárti laptársaink egy-egy szárnyaszegett vagy beképzelt függetlenségi «nagyság» kilépésén kapva, a pártunk vezetőségéhez intézett sorok közlése mellett hirdetik nagy hanggal a függetlenségi párt «válságát», vagy — uram ne hagyj el — «bomlását.» Hát hiszen az kétségtelen, hogy nincsen egyesülés, nincsen szövetkezés, melynek minden egyes tagja tökéletesen meg lenne a helyzettel elégedve, vagy amelynek minden egyes tagja a kitűzött célokért egyformán és önzetlenül lelkesednék. Egyiket csak a hiúsága, másikat csak a saját legönösebb érdekei tartanak benn valamely egyesülésben s ezek aztán, mihelyt hiúságukon rést ütöttek, vagy érdekeik helyzetükkel összeütközésbe jöttek, sietnek is különböző, legtöbbször erőszakolt, naiv, de mindig álürügyek alatt szabadulni a kötelékektől, melyeket előbb esküdözve magukra vettek. Ezek elvesztését azonban soha se sínyli meg az egyesülés. Minden cél, hogy eléressék, egész embert kíván; az afféle se kint, se bent emberek csak gáncsvetői, de nem előmozdítói valamely intézménynek. így van ez a mi pártunkban is. Mi egész embert akarunk és nekünk — amint már annyiszor hangoztattuk — sohase fáj egy-egy «oszlopának elvesztése akkor, ha ez az oszlop már korhadó. Az ily korhadt oszlopok kivetése csak a párt erősülése. Amikor tehát munkapárti laptársaink ütnek rajtunk egy-egy tagunk kilépése miatt s ebben a mi bomlásunkat látják, — mi csak erősödünk. Egy fecske távozása még nem hozza az őszt, de kettő se, sőt tán még három se hozza. Egy csapat távozása azonban már biztosan. De csodálatos, hogy amig a mi kicsike, meg se érezhető veszteségeinket annyira felfújják, a — maguk reparálhatatlan óriási veszteségeiről meg se emlékeznek. Még csak a száraz tényt se konstatálják úgy, amint mi tesszük. Mert kérdjük: érte-e az ország egész függetlenségi polgárságát együttvéve oly veszteség, mint aminő most a munkapártot érte? Az ugodi választókerület egész munkapártja — miután felbomlását kimondotta — az ellenzékhez csatlakozott. Százakra menő, eddig a munkapárt mellett dolgozó férfiú élükön az elnökkel, egy ősnemesi család sarjával egyetemben elítélte a Tisza-Lukács bűnszövetség garázdálkodásait s oda szegődött az igazi demokrácziáért küzdők mellé. Ez már eredmény. Ez már győzelem. Egy-két magával meghasonló s elvei fentartása mellett kilépő egyéniség kiválása: a párt tisztulása, — de egy egész kerület pártjának feloszlása s a küzdők táborához csatlakozása az egész párt, az országos párt bomlása. Az ugodi munkapárt feloszlása nyilvánvalóvá tette azt, mit már régen tudtunk, de kézenfekvő bizonyítékok hijján talán nem igazolhattunk volna eddig,— hogy valami bűzlik már régen az országos munkapártban. Hogy az a nagy egyetértés, melyet majdnem minden nap erősitget a kormánypárti sajtó anélkül, hogy kérdeznék, — csak látszólagos. Hogy óriási belső villongások, harcok dúlnak benn e pártban, melynek erkölcsi alapja nincsen, mit nem hozott össze más: csak a preszszió és puskatus. Nyilvánvaló most már, hogy e pártban régen küzd a józanok mentési akciója a fanatikusok és őrültek tobzódása ellen. Az a sokszor hirdetett egyetértés és összetartás ma csupán olykép van meg látszólagosan, hogy a mértékletesek és okosak mindég hangosabb és erőteljesebb kifakadásait biztatással és türelemre intéssel csititgatják. Mi még csak egy-két tagot, de a munkapárt már egy egész kerületet vesztett, nem egy mandátumát, de egy választókerületnek összes eddig munkapárti polgárságát. És fogunk is mi még veszíteni mind a ketten. Egy-két tagot, egy-két megszorult, sarokba préselt kétségbeesett exszisztenciát mi, és az egész országot a munkapárt Mert a munkapárt egy genyes kelevény csak, mely fáj soká, de jó ideig eltitkolható, azonban orrfacsaró bűze mindent betölt egyszer, ha már egészen megérett és felfakadt. Pólus. VÁROSI ÜGYEK A képviselőtestület költségvetési bizottsága október l-én és ma tárgyalta le a város jövő évi költségvetését. Helyszűke és idő rövidsége miatt majd csak a következő számunkban szólhatunk bővebben erről. Egyelőre azonban annyit már is jelezhetünk, hogy a tisztviselőknek fizetési osztályokba sorozása sokaknál elégedetlenséget szült s ezek panaszaik orvoslását a képviselőtestülettől várják. Tanítónő-választás. A városi polgári leányiskola újonnan létesített tanítónői székébe a városi iskolaszék Qoldfahn Erzsébet kolozsvári tanítónőt választotta meg 11 szavazattal a Kalmár Etelkára jutott 3 szavazattal szemben. Kalmár Etelka a múltkori választás alkalmával csak egy szavazattal maradt kisebbségben s igy bizonyos, hogy többen ma azok közül is ellene szavaztak, kik múltkor mellette voltak. Az iskolaszék tegnapi választása az izraelita polgárság kívánságát akarta kielégíteni, miután eddig a leányiskola tanítónői karában a zsidó felekezet képviselve nem volt, pedig az iskola növendékeinek 8—10%-a izraelita vallásu. A helypénz és kövezetvám jövedelem szeptember hóban a városi gazda kimutatása szerint 1717 kor. 16 fillérrel előnyösebbnek mutatkozik a múlt évi szeptember havi jövedelemhez visszonyitva. Helypénz címén 6888 kor. 30 fill., kövezetvám címen 7276 kor. 60 fillér szedetett be szeptember hóban. A Hazai láz. Mióta Hazai miniszter báró lett, nem szűnnek meg Losoncon a személyével kapcsolatos kombinációk. Benne látják sokan, — a naivak és könnyen hívők — a jövő miniszterelnökét. Szegény Hazai. Hol lesz ő már akkor, midőn a jövő harcok mást ültetnek majd az elnöki székbe? Orácban van Rimaszombatban, de mindenesetre nyugalomban. Fonákságok. Sérelmek a jegyzői állások betöltése körül. — A lónyabányai körjegyzői állásra a losonci járás főszolgabirája pályázatot hirdetett s az állás 1912. évi október hó 15. napján fog választás (!) utján betöltetni. Az immár évek óta húzódó állásbetöltés tehát végre bekövetkezik s a lónyabányai kör megválasztott jegyzővel fog birni. De a választás kiírásával egyidejűleg furcsa kis felforgatás kerekedett a jegyzők között. Az alig néhány hete megválasztott megyeri
