Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-14 / 37. szám
VI. évfolyam 37. szám Megjelenik minden csütörtökön. Losonc, 1911 szeptember 14. arak 0 i0Hk fi ■ jfififi ft ft ft 0^0 Uk ft^ft HELYBEN: BB W& EfijB H 5« HB» IKi BE B SE ^B B^llB H 0 9 Losonc, Vasutl-utca Egész évre 8 kor ^fi {fig sfi aSl§ 3K Ifi SS M SS IS |R EB fi EK BE |fi H ^^fi fl| ^B hová a lap szellemi ^fi B S3 |fi fii Ifi ^fi fig jgfi BE H sfi Ifi H Bfi Ifi ^fi ^^^| bh ^fi • ■ II ■ 8 B § ípl I "■ II I 9® ■II W62Z£:ZT ^^E ft 0 ■ 0 M0 ■ EB ft ft ■ 09 0 _ 0 II 1 II Hl 0 0 II lm 18 SftB Ä“i 9 0 0 A 0 8 0 011 fi fi fi 1 Ifi 0 A fi El ■ 0 . LUUlJIilJi UüuftU fifi^fi w fip fif fi A LOSONCI VÁLASZTÓKERÜLET FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-AS PARTJÁNAK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Nincs több fiunk Voltunk mi már Európa karja, Gyávaságot ki mond a magyarra, Ha végre lelkünk is föllázad, S nincs több fiunk osztrák katonának! Sőt hogy eddig mostohán od' adtuk 5 ők minket, mi őket megtagadtuk: Ez a szégyen, ez a gyávaság csak! — Nincs több fiunk osztrák katonának ! Hazám, egyszer nyisd már a szemed ki, Úgy elpusztulsz, meg se sirat senki, Gúnyjára vagy már is a világnak... — Nincs több fiunk osztrák katonának! Van van-e még nemzet e világon, Aki önként védelmébe álljon Idegen nép gyűlölt zászlajának , . . — Nincs több fiunk osztrák katonának! Csak bántani tudnak ott bennünket. Csak gyalázni szegény nemzetünket. Vessük végét a komédiának: — Nincs több fiunk osztrák katonának! Az is cudar, aki odaadja, Hazugság az, hogy a nemzet adja\ Kérdjétek meg a magyar anyákat\ — Nincs több fiunk osztrák katonának! Szabolcska Mihály. KHUEN BUKÁSA Irta Mádi-Kovács János orsz. képviselő. Aligha akad ma már oiyan naiv ember, aki Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök bukását kétségbe merné vonni. Ilyen naiv politikus nem igen található. A kormány bukása annyira biztos és annyira befefezett dolog, hogy róla már Wekerie közismert hordárja is feleslegesnek tartaná beszélni. A kombinációk' inár nem is a bukás tényéről szólnak, hanem csak az időpontról, amikor a miniszterelnök távozik helyéről. Csak a hét, a nap kétséges még, egyelőre csak a mód, a távozás útja adhat találgatásokra alkalmat, de a bukás biztos, befejezett, fel nem tartóztatható. Khuen bukásának leghübb képe maga a munkapárt. Ott érzik meg legjobban, hogy valami bűzlik Dániában. Már menekülnek a jövő embereinek bárkájára. A patkányok nem maradnak a sülyedő hajón és Khuen sülyedő hajójáról Tisza menekült el elsőnek. Egy hirtelen lépéssel átlépett a szomszéd birtokára, mintegy modern hamelni patkányfogó, bűvös furulyájával hívja, csalogatja a többit. Furulyájának monoton hangja csak egy nótát kerget, az erőszakét, a házszabályrevízióét, az ellenzék letörését és a saját uralmának örök időkre való megszilárdítását. De ezt legalább furfangosan cselekszi, ő maga a háttérbe v^nul, szerényen meglapul, de mint a hiuz, hogy annál biztosabban vethesse magát áldozatára. Ő maga nem lép aktivitásba, hanem aktoraival Berzeviczy Albert nevét lanciroztatja, mert tudja, hogy a jelenlegi házelnök népszerűsége képes csak elleplezni azt az alantas üzérkedést, amelyet megbízottai végeznek. Az események biztos hőmérője csalhatatlanul elárulta neki, hogy Khuen már tovább nem tarthatja magát, az ő^ ideje lejárt; elő kell tehát készíteni a talajt a Tisza rezsimnek, a reakció, a visszafejlődés, a nemzeti eszmék, a nemzeti érdekek bukásának korszakát. Mert Tisza István gróf uralomra jutása modern nemzeti haladás halálát jelentené. Neki az első dolga a házszabály revízió megcsinálása 1 nne, mert csak ezen az utón tudná keresztülhajszolni a katonai javaslatokat és csak ezeknek az akadályoknak leküzdésével tudna olyan választói reformot csinálni, amelylyel a demokratikus Magyarország megteremtésének utolsó reményét is megölné. És itt a punktum saliens. Ezért buktatta meg Tisza István a miniszterelnököt. Ezért várt két esztendőn keresztül Khuen rossz szellemévé, hogy azután a szellemruhából kivetkőzve a miniszterelnöki székbe üljön. Az elmúlt két esztendő alatt Tisza István gróf minden törekvése abban merült ki, hogy Khuen-Héderváryval előkészíttesse önmagával a talajt, hogy igy azután a demokratikus eszmék érvényesülésének útját állhassa. Tisza azt hiszi, hogy a talaj kész és Khuen bukásának ideje elérkezett. A bukás jele félreismerhetetlenül elérkezett, csak nem Tisza javára ! ! A lemondás két évig tartó politikáját nem szabad a reakció politikájának követni. A szenvedés és a nyomor ideje elmúlt. A granicsár-politika helyébe csak a demokrácia politikája léphet. Csak a jog és az egyenlőség kora, ezt követeli a korszellem és Khuen bukását csak előkészítette Tisza, de a korszellem pecsételte meg. — Üdvözlet a szégyenért; szégyen az üdvözletért. Az a kínos parlamenti botrány, amelyet legutóbb kezdő politikusra valló és állásához méltatlan hebehurgyasággal az igazságügyminiszter inscenírozott, tettekre inspirálta a mungóreménység balassagyarmati fájának legzöldebb hajtásait. Nosza hamar sürgönyileg üdvözölték az igazságügyminisztert, amiért Magyarország képviselőházában a miniszteri székből „szégyent“ kiáltott a nemzet existenciájának megmentéséért küzdő ellenzékre. Ezt a szégyent, ezt a gyalázatot sietett megüdvözölni a balassagyarmati mungóhad s a miniszternek szavairól egyenesen azt irta, hogy „szivünkből fakadt“. No de szép kis szivek lehetnek azok, amelyekből szégyen és gyalázat fakadnak. Abban azonban már erősen tévednek, ha azt hiszik, aminek sürgönyükben kirívó mungóprepotenciaval kifejezést merészeltek adni, hngy az a távirat az ország intelligens és hazafias közönségnek meggyőződést tolmácsolja. Az ország undorral fordult el az igazságügyminiszter imparlamentális viselkedésétől, mint amily undorral képed el a jellemzett kis sürgöny talpnyaló liferálóitól. És jellemző. Ha egy önmagáról megfeledkezett miniszter elkáromkodja magát örömkönyezve lelkesedik az egész munkapárti tábor. Valószinüleg gyorsan és mohón akarja kihasználni az összes örömalkalmakat, mert ebben a rezsimben más és másféle öröme alig is lesz. Az egész Nógrádmegyéből szeptember 17-én a losonci népgyülésre összesereglő tömeg is belefogja harsogni -a miniszter urak kényes füleibe, hogy mit szól a kifosztogatott nép, mit mond a magyar nemzet arra, amit a miniszteri székbe csöppent úr és balassa^ gyarmati nagydobosai szégyennek tituláltak. — Mungóhangok a népgyülésről. Sohasem tartottunk sokat a „Nógrádi és Honti Híradó“ politikai megnyilatkozásairól. Éppen azért a legtöbbször fölényes mosolygással tértünk napirendre felette. Most azonban oly otromba sületlenségeket hord össze a losonci népgyülésről, hogy általános felháborodást keltett. „A losonci ölelkezés“ címen azt irja, hogy a Kossuth Ferenc vezetese alatt álló függetlenségi párt hirdet népgyülést L.osoncra. Óriási tájékozatlanság ! A szept. 17-iki népgyülést a losonci függetlenségi és 48-as pártkör rendezi s arra meghívja az országos függetlenségi pártokat, a választójogi ligát, a szociáldemokrata pártot és szívesen lát mindenféle olyan egyesületet vagy intézményt, amely a választói jog mellett és katonai javaslatok ellen való állásfoglalásban a pártkörrel egyetért. A népjogokért, az ország jólétéért folytatott nemes küzdelmünket „perverz ölelkezésnek“ meri nevezni a ripők szemtelenséggel megirt piszkos cikk- Épeszű ember agyában nem születhet meg olyan gondolat, hogy a losonci függetlenségi párt a pánszlávokkal egyetértsen. Ez az aljas gyanusitgatás csupán a Nógrádi és Honti Híradó rögeszméje. Kísérletek a grázi katonai kórházban igazolták: A fekvőbetegek székrekedésénél is a természetes Ferencz József-keserüvizzel határozott gyógyeredmények érettek el ! A hatás minden kellemetlen érzet, vagy utóhatás nélkül áll be, amiért a Ferencz József-vizet minden beteg szívesen issza.— Kapható gyógytárakban és füszerkereskedésekben. A Szétküldési Igazgatóság Budapesten. LOSONC Rákóci-utca 8. ROSENBERG SÁNDOR a beérkezett őszi és téli kosztüm kelme, sétaruha kelme, pongyola kelme, bluse kelme, —----selymek, bársonyok és téli mosókelme újdonságok -------ugy Ízlésben, mint előnyös árban, minden eddig nyújtott választékot túlszárnyalnak. CÉGNÉL MISKOLC Széchenyi-u. 48.
