Losonci Ujság, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-09-14 / 37. szám

2. oldal. LOSONCI UJSAO 1911. szeptember 14. VÁROSI ÜGYEK o o Munkában a tanács. A város tanácsa f. hó 12-én tartotta első szeptember havi ülését Wagner Sándor kir. tan. polgármester elnöklete alatt. A nyári szünidő alatt felgyülemlett ügyek nagy halmaza került a tanács zöld asztalára. Ennyi tárgya már régen nem volt a tanácsnak. A tanács tagjai is befejezvén a nyári üdü­lést, fokozottabb buzgalmat és érdeklődést mutat­tak s az ülésen szokatlan nagyszámban jelen­tek meg. Az ügyeket Baskay Ferenc főjegyző referálta s a polgármester magyarázatokkal kisérte az egyes fontosabb kérdéseket. Az ülésen a következő jelentősebb ügyek kerültek tárgyalás alá: A polgármester előterjeszti a Mező-utca csator­názására vonatkozó árlejtés eredményét. Az ügy kiadatik a mérnöknek javaslattétel végett. Itt megjegyezzük, mint érdekességet, hogy a város szerződésileg lekötötte magát a Fried és Adorján céggel az összes bekövetkezendő csatorná­zási munkálatokra. És most mégis árlejtést tűze­tett ki. Az iparfelügyelő beterjeszti a gyárakban észlelt hiányokat. A tanács felhívja a gyárosokat a hiányok megszüntetésére. A belügyminiszter 8500 korona államsegélyt utalványozott ki a városi tisztviselők részére. A tanács belügyminiszter 6200/910. sz. rendelete ér­telmében a számvevőség kimutatása szerint elrendeli a 909—910. évekre szóló államsegély felosztását. Tárgyaltatott a városi mérnöknek a Tugár­­patak beboltozására vonatkozó javaslat. A tanács a javaslatot azzal a módosítással fogadta el, hogy a beboltozás betonmunkálata erősebb kivitelben készítessék el, amely alkalmas legyen a reá épí­tendő árubódék építésére is. Az érdekelt háztulaj­donosok a beboltozás költségeihez 2O0O0 K-val járuljanak hozzá. A vágóhídi házirend megalkotására vonatko­zólag Lantos állatorvos tervezetet készített. A vágóhídi szabályrendeletet a miniszter visszakül­dőbe s igy a tanács visszaadja a tervezetet az állatorvosnak azzal, hogy majd a szervezeti sza­bályrendelet tárgyalása idején illesztessék be a vágóhídi házirend is. Wohl Rumi Adolf tanácsnok interpellálja a polgármestert a vágóhídi állapotok miatt. A polgármester bejelenti válaszában, hogy az al­ispánnak jelentést tett s hogy több felmerült vád alaptalannak bizonyult. Lantos Jenő állatorvos kéri a tanácsot, hogy a kényszervágások diját a fogyasztási pénztár ke­zelje s ő neki az havonként utalványoztassék ki. — Kérelme elutasittatott. Ugyancsak az állatorvos kérte a tanácsot, hogy a vásári szakértői dijai Í500 K-ban állapit­­tassék meg. — A számvevő javaslata alapjan ré­szére ezen címen 240 K állapíttatott meg. A belügyminiszter a városnak a kolera elleni védekezés költségeinek megtérítése címén 7071 K.-t utalványoz ki. Tekintettel arra, hogy a város 26940 K. 70 f.-t költött el a kolera elleni véde­kezésre, javasolja a tanács, hogy a város újabb felterjesztést intézzen a miniszterhez nagyobb összeg kiutalványozása céljából. A mérnök és a tiszti orvos javaslata, hogy a szegényházban 500 K költséggel ..talakitások eszközöltessenek, — a költségvetést előkészítő bizottsághoz utasittatik. A városnak nincsen olyan szabályozási terve­zete, amely irányt szabhatna a város rendszeres fejlődésének. A mérnöki hivatal előterjesztést tett egy szabályozási terv készítésére, amely 1100 K.-ába kerülne. A tanács ezen ügyet is a költség­­vetést előkészítő bizottsághoz utasította. Hasonlóképpen az ezen bizottsághoz utasit­­tatott Kohlener Barna azon kérelme is, hogy a vágóhídon se. tespörkölde létesitessék. A Kis- és Zöldfa-utcák között elterülő uj utca nyitásának költségeit az érdekelt háztulajdono­sok magukra vállalták, a partvédelmi munkálatok uzonban a város pénztárát terhelik. A tanács felhívja Dezső Soma vámfelügye­lőt, hogy tegyen előterjesztést a sertéshizlaló külön teleppé való minősítése iránt. A varos ugyanis sokszor szenved kárt a hizlalóban fellépő ve­szélyek miatt elrendelt sertészárlatok eseten. A Vigadó-utca folytatolagos megnyitása tár­gyában a polgármester megtartotta az érdekeltségi tárgyalásokat. Az érdekelt telektulajdonosok az utca szélességének megfelelő területet ingyen en­gedik át, az utca szélesbitéséhez szükséges terü­letet azonban csak négyzetölenként 2 K-ért adjak. A Losoncon létesítendő zeneiskola céljaira Busbak Ádám 400 K-át hagyományozott. Az ala­pitó oklevelet a miniszter jóváhagyta. A katonai és polgári vegyes bizottság tár­gyalta a városi laktanyák bérleteit. A régi — a volt bőrgyárépület — kaszárnya bérlete most jár le s a vegyes bizottság javasolta a bérletnek 1926-ik évig való meghosszabbítását. A hadtest­parancsnokság azzal a feltétellel fogadja 'el a ja­vaslatot, hogy a kaszárnyái kutak alakíttassanak át. A tanács javaslattételre hívja fel a mérnöki hivatalt. A polgármester érdekeltségi tárgyalást tartott a Malom-utca csatornázása tárgyában. Az érdekelt háztulajdonosok nem kívánják a csatornázást. Sebestyén Móric vállalkozónak I. kereseti kimutatását a polgármester beterjeszti. A városi mérnök javasolja a kiutalványozást. Bejelentetett az Iskola-utcai vasbeton hid átvétele. A polgári leányiskola költségvetését a tanács jóváhagyta A polgári leányiskola első osztályának pár­huzamosítása iránt felterjesztést intéznek a mi­nisztériumhoz. Az iparos tanonciskola 3-ik osztálya pár­huzamosításának ügye a költségvetést előkészítő bizottsághoz utasittatott. Az ipar- és kereskedelmiiskola igazgatójának jelentése tudomásul vétetett. Ugyancsak tudqmásul vétetett ezen iskolák tanerőinek megválasztása s a választás véglegesítése végett felterjesztést intéznek az illetékes fórumhoz. A tiszti főügyész beterjeszti a nagyhid terve­zetére, a régi vigadó átalakítására vonatkozó szerződéseket, továbbá az izr. árvaház részére ajándékozandó ingyen telek adományozására vonat­kozó okiratot. Ezenkívül több ipari és építkezési ügy került elintézés alá. o o (—) Szabadságról. Dr. Ottahal Antal rendőrfőkapitány szabadsága a holnapi nappal le­telik s igy a főkapitány ismét átveszi a rendőr­kapitányi hivatal vezetését. (—) Szabadságon. Baskay Ferenc városi főjegyző f. hó 18-án kezdi meg hat hétre terjedő szabadságát. (—) Kórházi bizottság ülése. A város közkórházi bizottsága f. hó 9-én ülést tartott. A bizottság a közkórházi műtőterem részére szük­séges műszerek és berendezési tárgyakra vonat­kozólag az árlejtést megejtette. A beérkezett aján­latok közül a Garai és Társa budapesti cég aján­latát fogadták el s a műszerek és berendezési tárgyak kiválasztása végett dr. Félegyházy Ernő igazgató-főorvost kiküldötték. (—) Aszfaltozás. A füleki-út, tisztviselő­­telepen és a gácsi-út külváros részén az aszfalto­zási munkákat e hét elejen kezdették meg. E hó folyamán a nevezett utcák aszfaltburkolattal való ellátása teljes befejezést is nyer. (—) Eltűnnek a rozoga hidak A város rozoga hidai, amelyek létezése ellen már oly sok­szor felszólaltunk, végre mégis eltűnnek. A városi mérnök ugyanis házi kezelésben successive, vas­betonból építendő hidakkal cseréli ki a régi ve­szélyes hidakat. A füleki-úton már el is készült az egyik vasbeton hid s a többi hid átalakításá­nak munkálata is már folyamatban van. Tanoncotthont Losoncnak. Régi keletű panasz ujult fel a losonci általá­nos ipartestületnek vasárnap tartott előljárósági ülésén. Iparosaink mar régen érzik azt, hogy rz iparos pályákra egyre kevesebb tanuló jelentkezik, mert a losonci nagy gyárak mind magukhoz szív­ják a fiatal munkaerőket. A modern újkor, a technika óriási előrehala dása a gyáripart már annyira kiterjesztette, hogy a kisiparosság letexistenciája, különösen nálunk Magyarországon, sok aggodalomra ad okot. A gyáripar agyonnyomással fenyegeti a kisipart s a kisiparosoknak valósággal élethalál harcot kell folytatniok a mindjobban terjeszkedő gyáriparral szemben. Ennek a nagy szociológiai harcnak a szele nálunk is erősen érezhető Iparosaink szomorúan látják, hogy még a legvirágzobb iparagak elsajá­tításához tanoncok alig jelentkeznek. Többféle módszerhez nyúltak már, de egy sem bizonyult célravezetőnek. Végre most, még a múlt kormány által megindított akcióhoz folyamod­tak : a tanoncotthon létesítéséhez. A tanoncotthon intézménye egy olyan szép szociális intézmény, amely nemcsak a külföldön, de az ország több városában is sikeresen védi a kisiparos pályát. A tanoncinternátus nagyban elő­segíti az iparosoktól ma már megkövetelendő több képzettséget s az iparos pályára készülő tanulók nevelésére igen jótékony hatást gyakorol. OO Összeférhetetlenség a városházán. Feljelentés a kültisztviselők ellen. Ügyvéd nem lehet városi tisztviselő. Losonc 1911. szept. 13. Saját tudósitónktól. Az államsegély felosztásáról intézkedő bel­ügyminiszteri rendelet a városi kültisztviselőket olyan magas jutalékban részesíti, hogy ezáltal a többi kisebb javadalmazásu tisztviselők a 8500 K államsegélyből alig részesülhetnek valamiben. De ugyanezen miniszteri rendelet kimondja, hogy a kültisztviselők, vagyis a két árvaszéki ülnök és közgyám működési körét ki kell terjesz­teni és tartoznak rendes naponkénti hivatalos órákat tartani. A miniszter álláspontjának megindokolásában a törvényre hivatkozik. Az említett kültisztviselők ugyanis mindnyájan ügyvédi kvalifikációval bírnak s mint ilyeneknek jutatott a miniszter magasabb részesedést az államsegélyből. A miniszternek halvány sejtelme sem volt arról, hogy ezen városi kültisztviselők mindegyike virágzó ügyvédi irodát tart fenn. A miniszter bizo­nyára azt hitte, hogy az ügyvéd-kültisztviselők ismerik a törvényt s ha a városnál alkalmazást vállaltak, akkor nem folytatnak ^magángyakorlatot s ezért honorálta az ügyvédi okleveles kültiszt­viselőket. Mert ha a miniszter ezt tudja, akkor bizo­nyára nem veszi el a segély nélkül talán a nyo­mornak, a nélkülözéseknek kiszolgáltatott szegény kis tisztviselők szájából a kenyeret s nem tömi még jobban a gazdag fiskálisok dús zsebeit. Most azonban a dolog úgy áll, hogy a kül­­tisztviselő ügyvédek az államsegély nagy részét maguknak elkaparintják. És bár tiszta és világos a miniszter intenciója, hogy a kültisztviselők csak akkor érdemlik meg ezen magas részesedést, ha jóval többet dől óznak és rendes hivatalos-órákat tartanak: ami ügyvédtisztviselőink mégis — félretéve minden humánus érzést, minden jogérzéket — agyafúrt fiskális okoskodással vindikálják maguk­nak az 1909. és 1910. évre szóló államsegély jórészét. És ha bennük a jobbérzés felül nem kere­kedik és önként nem mondanak le a meg nem érdemelt részesedésről, akkor a szegény kis tiszt­viselők alaposan ki vannak forgatva az állam­segélyből. A szegény, kétségbeesett városi tisztviselők tehát olyan eszközhöz nyúltak, amelytől mind­­ezideig a béke kedvéért tartózkodtak. Feljelentést intéznek az ügyvédi kamarához és rámutatnak a törvény azon intézkedésére, amely a gyakorló ügyvédeket eltiltja attól, hogy akár árvaszéki ülnöki, akár közgyámi minőségben városi tisztviselői állást betölihessenek. Az összeférhetetlenségi bejelentés a követ­kezőképpen hangzik : Tekintetes Ügyvédi Kamara ! Az 1874. évi XXXIV. t.-cikk 10. §-a alapján összeférhetetlenségi bejelentést teszünk tisztelettel alálirottak dr. Hontl Rezső, Dras­­kóczy Zsigmond és Aranyosi Sándor losonci ügyvédek ellen, akik amellett, hogy mint a t. Kamaránál bejegyzett ügyvédek rendes ügyvédi gyakorlatot folytatnak, egyszersmint Losonc r. t. városánál rendes illetményekkel díjazott és nyugdíjjogosultsággal bitó tiszt­viselői állásokat töltenek be mint árvaszéki ülnökök, illetve városi közgyám. Tekintve, hogynevezettek a 62,000/910 belügyminiszteri körrendelet és az ide máso­latban csatolt 69,289/911. Bm. sz. r. által rendes tisztviselőknek deklaráltattak. Tekintve, továbbá, hogy a m. kir. Caria 1875. május 31-én 4732. szám; 1875. julius 13-án 5986. szám és 1875. julius hóban 5893. szám alatt kelt elvi jelentőségű hatá­rozatai szerint nevezettek az árvaszéki ülnöki, illetve városi közgyámi és gyakorló ügyvédi hivatást egyidőben nem gyakorolhatják, a fent hivatkozott törvényhely alapján kérjük nevezetteket nyilatkozattételre felhívni esetleg ellenök a fegyelmi eljárást folyamatba tenni. Ezen feljelentést a városi tisztviselők csak­nem kivétel nélkül aláírták. És bár ezen lépésükkel a békétlenség tüzcsóváját dobták a városi tiszt­viselői kar tagjai közé: mégsem tehettek más­ként. Az állapot eddig is törvénytelen volt és

Next

/
Oldalképek
Tartalom