Losonczi Ujság, 1906 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-26 / 18. szám
LOSONCZI ÚJSÁG Előfizetési ára: POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Hirdetések :=n| Negyedévre 2 kor. Egy petitsor tere 10 fill. eSÍI»,.: 8 : A LOSONCZI FÜGGETLENSÉGI ÉS 48-as PÁRT , ‘ Egyes szám ára 20fil HIVATALOS KÖZLÖNYE. |L jutányosabb. | I. évfolyam. 18. szám. Megjelenik minden csütörtökön. Losoncz, 1906. április 26. Dr. Molnár Albert programmbeszéde. Vasárnap d. e. a pesti gyorsvonattal érkezett meg városunkba kerületünk volt képviselője és jelenleg a 48-as és függetlenségi párt egyhangü lelkesedéssel felkért képviselő-jelöltje, hogy programmbeszédét megtartsa. A vasúti induló háznál Kujnis Gyula üdvözölte a párt nevében dr. Molnár Albertet, amelyre a képviselő-jelölt ür röviden válaszolt. Majd megindult a menet a Vasuti-úton át a Kubinyi-térre, ahol megtartatott a népgyülés, hogy a képviselő-jelölt ür megtarthassa programmbeszédjét. A népgyülést d. e. 11 órakor a pártelnök, Madách Aladár nyitotta meg, mely után dr. Bazovszky Lajos felkérésére dr. Molnár Albert megtartotta programmbeszédjét, amely után az elnök bezárta a gyűlést. A beszédeket a következőkben rövidesen közöljük, melyek referádánknál jobban beszélnek. Madách Aladár beszéde. Tisztelt polgártársak! Összejöttünk itt, hogy dr. Molnár Albert képviselőnket újra jelöljük. Ezen jelölésnek három célja is van, illetőleg három szent eszmének áldozunk akkor, mikor ezen jelölést megtesszük; az egyik a szeretet személye iránt; ezen baráti szeretet az első indító ok, amellyel neki ezen jelölésnél áldozunk; a második a hazafiság; hazafias, mert programmja a függetlenségi 48-as programm. Tehát a 48-as függetlenségi eszméknek áldozunk akkor, mikor őt képviselőnknek jelöljük. A harmadik indító ok az, hogy tekintettel arra, miszerint a múlt országgyűlés törvénytelenül lett feloszlatva, igy ő még most is a mi képviselőnk! Midőn utolszor volt alkalmam itt késő ősszel egy népgyülést vezetni, akkor egyik főcélja volt ezen gyűlésnek, hogy ellent mondjon azon törvénytelen dolgoknak, hogy feloszlatták a képviselőházat. Most, midőn erőszakkal, fegyveres hatalommal oszlatták fel az országgyűlést, és törvénytelen kormány volt, melynek befolyása őfelségénél is nem oda érvényesült, hogy a békés állapotokat helyre hozza, hanem oda, hogy törvénytelenséget csináljanak, s az hogy igy támadt zavorosban halászhassanak. Ezen kormány csak arra való volt, hogy mi tovább menjünk a törvénysértésben ; ezt bizonyítják, a már előre elkészített nyomtatványok. Az eddigi elnapolások és feloszlatások is törvénytelenek voltak. Bevezette az országot az abszolutizmusba, s fegyveres uralmat akart létesíteni. Hogy ez nem történt meg, az nem ezen gyászmagyar kormány tanácsa következtében történt, hanem más indító okok következtében. A Fejérváry-kormány elpusztult; azt mondom elpusztult, mert elpusztulni csak az állat szokott, s ezek állatok voltak. Állati energiák voltak benne, olyan volt mint Haynau, mint a vad tigris,^ mert hisz annak a bőre is schwarc-gelb. Ők is addig akartak menni mint ő, fel akarták állítani ismét a bitófát és uralkodóvá tenni a golyót. De amit Haynau akkor végre hajtott, az most nem történhetett meg. Ezt a jelenetet látjuk most is a képzőmuzeumban Biharitól megörökítve. Most azt már rablógyilkosokkal sem lehet megtenni, amit pld. Razgával, Maderspachnéval. Ezt a kormányt a műveltség váltotta fel és pusztította ki. Az országos nagy küzdelemnek egy nagy fontossága az, hogy az országgyűlésbe egy 48-as függetlenségi képviselőt küldjünk. Ezzel a népgyülést megnyitom! Dr. Molnár Albert programmbeszédje. Mélyen tisztelt polgártársak! Én a jelenlegi kormány támogatója vagyok, ellentétben a múlttal, mikor ellenzék volt a 48-as függetlenségi párt. A népgyülést Isten szabad ege alatt tartjuk, épen úgy, mint mikor ellenzék voltunk. Nincs okunk a titkolódzásra. Azt kívánom, jöjjön ide minden ember, legyen az barát, legyen az ellenség; hadd lássa meg azt, mit akarunk, hadd hallja, mit kívánunk; nincs mit titkolnunk; szolgáltuk becsületesen az igaz ügyet, nincs mit titkolnunk! (éljen) Tisztelt polgártársak! Nincs semmi törvény, mely arra kötelezné a képviselőt, hogy programmbeszédét tartson; én azonban átérezve a képviselőség súlyát, eljöttem, hogy elmondjam, mennyiben akarom ott fent az országgyűlésen ezen válaszló-kerületet képviselni. (Halljuk.) 1904-ben, amikor a közvélemény által táplált obstrukcio, az akkori kormány megbukását okozta, Tisza, a közvélemény ítéletét hívta fel. S megtörtént, ami közel 40 éves alkotmányunk alatt nem, a kormány választás utján megbukott. A politikusok kutatták azt, hogy mi lehet az oka annak? Sokan azt mondották, hogy a lapok izgatásai, meghamisították az emberek gondolkozását ; ez nem igaz, mert ha van annak a sajtónak hatalma, a hatalom nem a sajtó, hanem az eszme, amelyet képvisel. (Úgyvan.) Voltak olyanok, akik azt mondották, hogy a koalíció különféle pártokból sereglett össze és ezáltal magához ragadta a közvéleményt. Nos hát ez sem igaz ! (Úgyvan.) Mert a koalíció csak egy taktikai kérdés, és ezzel eszméket legyőzni nem lehet. A szocialisták azt mondották, hogy az általános titkos választói jog eszméje változtatta meg a közvélemény hangulatát. De hiszen ők ezt nem is tehették, mert hisz nem is volt joguk. Hogy mégis honnan van az ? arra azt mondom én, hogy érik a nép, fejlődik az emberek öntudata! (Úgyvan.) Érzi a bocskoros tót és a csizmás magyar, hogy a politika nem úri huncutság, hanem az ő nemzeti sorsának az intézése. És ez megnyilatkozott abban, hogy hiába volt minden erőszak. Mind nem használt, mert az embereket megvesztegetni nem tudták. S én örülök ennek, mert ez a nép felvilágosodását mutatja. Én nem félek soha a nép öntudatától, mert a nép mindig az igazság felé tör. (Éljen.) Tisztelt polgártársak! Most nem akarok politizálni, csak azt mondom, hogy sohasem^ hirdettem olyat, mit meg nem tarthatok. Én hive vagyok az általános választói jognak. Az egyik hirdeti azt, hogy titkos kell, a másik azt, hogy nem; az az érdem, ha minden embernek van választói joga. Mert ha éhes az ember, nem határoz, keménymagos kenyeret eszik-e vagy nem ? Az a fő, hogy kenyér legyen. A választói jognál sem az a fő, hogy titkos-e vagy nem, hanem az, hogy minden polgárnak legyen választói joga. Én azt hiszem, hogy ha akármilyen szegény vagyok is, ki merem nyíltan mondani egyéni nézetemet, mert az a fő, hogy jog legyen,^ a többi mellékes. Tisztelt polgártársak ! Én a mai helyzettel egészen nyíltan foglalkozom. (Halljuk.) Nyíltan megmondom, hogy nem rajongok nagyon a mai kormány iránt. Á politikai helyzet sodort minket oda, hogy elfogadjuk ezen kibontakozást. Nem kell önök előtt ecsetelnem a rövid másféléves küzdelmet. Én azt hiszem, hogy a népet csak a végső esetben lehet fegyveres erő elé vinni. De a szenvedés és békés harc, más néven passzív resistencia előbb-utóbb mégis arra vezetett volna, hogy a nemzet fegyverhez nyúlt volna. Az ilyen kibontakozást a mai kormány meghiúsította. És én ezt helyesnek tartom. Meg van mondva a mai minisztériumnak, hogy mi a feladata; behozni a népjogck legszebbikét, az általános választói jogot. Én elvből, meggyőződésből azt mondom, hogy ez a jog megillet minden embert, kinek olyan műveltsége van, hogy eszméit, akaratát, függetlenül érvényesíteni tudja. Kristóf(fy) csak taktikából hozta fel ezt. És helyesen, mert akinek kenyere van, annak kell a szabadság is, kell a függetlenség is. Én bízom abban, hogy az az ember, akinek ma nincs választó joga, ha bejut a választók közé, akkor is azt fogja mondani, hogy véleménye független. Mert ha valakinek politikai függetlensége van, nem tűri, hogy arcúi csapják. (Úgyvan.) Tisztelt polgártársak! Ismétlem, hogy én a koaliciós kormányban mellőzve látom a 48-as függetlenségi pártot, mert a legnagyobb párt a függetlenségi párt, s mégis csak három tagja van a kormányban. (Éljenek.) Tessék megnézni! a főispánok legnagyobb része az alkotmánypártból kerül ki. De nem a főispán mondja meg, hogy ki hova szavaz. Nekem jól esik az, aminek politikai morál színe van, hogy megszabadultunk attól a kormánytól, amely a nemzet sorsát közel egy évig intézte. Ezáltal megmentettük a királyt attól, hogy a nép királyi hűségében kételkedjék. Ha azt látjuk, hogy az uralkodó a beiktatott törvényeket félre tolja, mi lett volna abból ?! Megrendült volna az igazságban való hit! így megmentették a király szent és sérthetetlen személyét. (Éljen.) Ha nem is hozott a mostani kormány sokat, de megmutatta, hogy a
