Lorain és Vidéke, 1961 (48. évfolyam, 3-52. szám)
1961-04-28 / 17. szám
Állítsuk előre óráinkat! Igazítsuk előre óráinkat vasárnapra virradó éjjel. A nyári időszámítás most vasárnap — április 30.-án, — lép életbe. Ezért — hogy meg ne feledkezzünk a változásról, — szombaton este, lefekvéskor igazítsuk előre egy órával óráink mutatóját. VOLUME 48 ÉVFOLYAM —No. 17 Szám. LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10c 1961. ÁPRILIS 28. A HÉT ESEMÉNYEI SZAVAZZUNK MÁJUS 2.-ÁN! Ne becsüljük le az előválasztások jelentőségét! Senki ne gondolja, hogy eleget tesz állampolgári kötelességének, ha a novemberi általános vá- 1 lasztásokon szavaz csupán. Az előválasztások sok tekintetben ugyanolyan fontosak, mint a novemberi választások. Most kell kiválasztanunk pártunk jelöltjeit. Kötelessé- . günk tehát szavazatunkkal , odaállani azok mellé, akiket < a legaiuv aknak tartunk politikai hivatal viselé- - sére. Soka n panaszkodnak, hogy egyes jelölteket — a no- , vemberi választáson — nem tartanak alkalmasnak, de elfelejtik ugyanakkor, hogy a választók hibája volt, amikor közömbösségből, kényelemszeretetből nem segítették pártjukat a legmegfelelőbbnek látszó jídölt kiválasztásában. r s * • Sajnos, aii előválasztásokon — különösen, ha csupán helyi jelöltekről van szó, — rendszerint kevés szavazó járul az urnákhoz. így nem egyszer fordul elő, hogy egy-két szavazaton múlik a jelöltek megválasztása, vagy kibuktatása. Talán sohasem fontosabb minden egyes szavazat, mint ilyenkor. Az egész választást eldöntheti néhány család szavazata, vagy távolmaradása. Városunk életében a helyi választott tisztviselők milyensége határozza meg, hogy milyen kormányunk, milyen vezetőink, milyen közéletünk, közbiztonságunk lesz, s' hogy a város milyen mértékben lesz képes tovább fejlődni. Ezek a kérdések valamennyiünk életének fontos és közeli problémái., Saját érdekünk kívánja, hogy pártunk a legmegfelelőbb jelölteket állítsa a novemberi választásokra. Toraimban és Elyriában a legnagyobb érdeklődés a polgármesteri tisztség felé fordult. Mindkét városban — mindkét párt, — több és erős jelöltet igyekezett állítani. Ugyanakkor betöltésre kerülnek a többi városi állások is Tanácsosok, városi tanácselnökök, városi pénztárnokok és egyéb fontos tisztviselők megválasztása nem lehet közömbös egyikünk számára sem. Lapunk — hagyományainkhoz hiyen, — nem foglal állást ezekben az elsősorban párt-kérdésekben, de ugyaniakkor fontos kötelességének tartja, hogy felszólítsa minden olvasóját: Szavazzon a május 2.-iki előválasztásokon pártja valamelyik jelöltjére. A szavazás a szokott helyeken lesz — a kora reggeli óráktól kezdődően. SZEPTEMBER 17. — A Szt. László Egyházközség Szűz Mária Egylete alapításának 40. éves jubileuma. A FRANCIA JOBBOLDALI FELKELÉS hire még a cubai eseményeket is háttérbe szorította. Az algériai jobboldali, nacionalista tábornokok államcsínnyel átvették a legtöbb algériai francia helyőrséget és felkészültek saját hazájuk, Franciaország megrohanására. A jobboldali katonai puccsot ugyanazok a tábornokok vezették, akik De , Gaulle tábornokot uralomra segítették. , A katonai felkelés oka Algéria megtartása a francia , állam részére. Mint ismeretes, a közel hat éve folyó algériai háború három részre osztotta : az algériai lakosságot és a közvéleményt is. A középen , állók azt szerették volna el- ; érni, ha Algéria függetlensé- : get kap a francia állam ke- ; rétéin belül. A belügyekben , az igy független ország maga intézte volna sorsát, de gazdaságilag, külpolitikailag s katonailag is Franciaország- ; gal haladt volna együtt. Ezek a “mérsékeltek” arra is gondoltak, hogy e terv kudarca esetén legyen Algéria Franciaország szerves része és az algériai lakosság legyen teljesjogu francia állampolgár. : így az algériai tisztviselők, vezetők választás utján odahaza maguk intéznék az ország sorsát s Algéria képviselőket küldött volna a párisi parlamentbe, sőt esetleg a kormányba is minisztereket. Ezeket a terveket ellenez- í lék — főleg a' tekintélyes számú algériai franciák. Szerintük, a többségben lévő arab lakosság őket mindenütt háttérbe szorította volna s elveszítették volna gazdasági, társadalmi és politikai ■ döntő be- ■ folyásukat és vezető szerepüket. Az algériai franciák — a jobboldali magasrangu francia tisztekkel egy véleményen — csak azt helyeselték volna, ha a francia kormány valami szebben hangzó név alatt megtartja Algériát francia gyarmatnak s némi engedményeket tett volna a bennszülött lakosságnak. A másik szélsőség az algériai szabadságharcot vezető csoport volt, amely azt követelte, hogy Franciaország adjon Algériának teljes függetlenséget. Ha ezt a francia kormány nem ígéri meg, akkor a harcnak tovább kell folynia, — mondták évek óta a felkelővezérek. De Gaulle tábornok eleinte azt hangsúlyozta, hogy előbb tegyék le a felkelők a fegyvereket s utána kössenek ideiglenes egyezményeket. Ezek értelmében Algéria bizonyos idő múlva titkos szavazással döntötte volna el, hogy független akar-e lenni, — vagy Franciaország része. A felkelővezérek e terveket elutasították. A vérontás és a nemzetközi hangulat, a háború hatalmas kiadásai végül is odavezettek, hogy De Gaulle meghívta a felkelővezéreket Svájcba, hogy ott követeléseiket elfogadja. A találkozó néhány hete egyszer már meghiúsult, de most végre megtörtént volna. A jobboldali francia tábornokok — félve attól, hogy a találkozón De Gaulle megadja Algéria függetlenségét s teljesíti a felkelők követeléseit, — váratlanul lecsaptak. Átvették Algériában a legtöbb katonai alakulat felett a parancsnokságot. . | De Gaulle tábornok azonnal i bejelentette, hogy él alkotmányos jogával és az uj francia alkotmány értelmében átveszi a diktatórikus hatalmat az országban. Azonnal megpróbált megfelelő ellenlépéseket tenni Algériában és felszólította az ottani kormányhü katonákat és tisztviselőket, hogy tagadják meg az engedelmességet a felkelő tábornokoknak. Az algériai francia lakos- 1 ság nagyrésze a zendülő tá- ; homokok oldalára állt s a kiosztott fegyverekkel hajlandónak mutatkozott harcolni a saját kormánya ellen. ❖ ABLAKON ÁT SZÖKÖTT , EL Spanyolországból az algériai felkelők fővezére, hogy . csatlakozzék a De Gaulle el- - lenes , tábornokokhoz. Sálán, , francia tábornok —akik szél- , sőséges nacionalista elvei miatt már előbb komoly összeütközésbe került De Gaulle tábornok kormányával — az , utóbbi időben Spanyolország- , ban élt emigrációban. A spa- ■ nyol kormány ígéretet tett, l( hogy nem engedi meg Sálán tábornok elutazását Algériá- ] ba. Sálán tábornok — nyilván , tudva arról, hogy elutazását , meg fogják akadályozni a spanyol vendéglátók, — éjjel ,i távozott lakása ablakán át és j úgy repült Algériába, ahol , csatlakozott a többi felkelőhöz. ] ❖ FRANCIAORSZÁG MEGSZÁLLÁSA,. vagy a felkelés . leverése látszott a két lehetséges megoldásnak. De Gaulle tábornok azonnal intézkedett, hogy Franciaországot megvédje az Algériában összevont francia csapatok támadása ellen. A repülőtereket eltorlaszoltatta, s a rendőrség mellett katonai csapatokat helyezett készenlétbe. Rádión mondott beszédében kijelentette, hogy a végsőkig élni fog diktatórikus jogaival és a felkelés letörésében csak a kudarc, vagy a halál akadályozza meg. A francia közvélemény De Gaulle politikáját látszott pártolni. A puskaporos francia légkör veszélyei mellett a cubai és a laoszi helyzet jelentősége is eltörpült. ❖ CUBÁBAN a győzelemtől megittasult Castro — szokott rövidségével — négyóra és huszonhárom perces beszédben tájékoztatta a lakosságot a felkelés leverésének részleteiről. Az amerikaiakat “gringo”-nak nevezte, — vagyis a spanyolok nevében a legutszélibb névvel illetett bennünket. Kijelentette, hogy a kommunista országok rakétákkal és más módon állanak mellette s Amerika kénytelen lesz az idők szavára' hallgatni s meghátrálni nemcsak Cubában, de egész Délamerikában is. Hangsúlyozta, hogy az elfogott többszáz szabadságharcossal szemben kíméletet nem ismer. Hírek szerint, a foglyok kínzásában “szakemberek”-nek ismert kínai vörösök állanak rendelkezésére, akik a foglyoktól Amerikát elitélő nyilvános vallomásokat fognak kicsikarni. ❖ . A DÉLAMERIKAI KORMÁNYOK REAKCIÓJÁT figyelik Washingtonban kínos érdeklődéssel. Kormányunk 1 megkönnyebbülésére kiderült, hogy Brazíliában és Argentínában a cubai események szovjetellenes hangulatot és ■ félelmet keltettek. Mindkét - országban megrökönyödve Írnak arról, hogy Cubát a Szovj etunió állig felfegyverezte. Uruguay kereken megtagadta a szovjet követnek azt a kérését, hogy Uruguay Ítélje el az Egyesült Államokat a cubai események miatt. Egyikét délamerikai ország megszakította, illetve megszakítja Cubával a kapcsolatokat. A DÉLAMERIKAI NÉPHANGULAT azonban más. Több országból érkeztek olyan hírek, hogy erőteljes tüntetések voltak az Egyesült Államok ellen s igen sok városban Castro mellett tüntettek győzelme után. Több amerikai hírmagyarázó írja, hogy Castro ereje sokkal nagyobb volt az egyszerű cubaiak között, mint a világ közvéle-i ménye gondolta volna. Castro ellenségei főképen a müveit és jobbmódu rétegekből kerültek ki. Ezzel szemben a cukorültetvények munkásai és a nincstelen parasztok, akik földet, néhány iskolát és más segítséget kaptak Castro kormányától, nem voltak hajlandók ellene fordulni. A cubai szegény tömegek egyetlen kormánytól sem kaptak segítséget s igy nem volt okuk arra, hogy az ellen a diktátor ellen forduljanak, aki vaskézzel uralkodó kommunistabarát, de legalább tesz valamit az érdekükben. Sajnos, egész Délamerikában óriási az ínség s igy érthető, hogy a tömegek nem pártolják az Egyesült Államokat, mert agy látják, hogy Amerika a. tőrétegekkel árul egy gyekáaven es nem tesz jóformár «semmit a kisemberekért. ELSZÁMIT)TTA magát az Egyesült államok kormánya Cubával kapcsolatosan. Az kétségtelu, hogy a felkelőket közvtve segítettük, ] és a mi jóváhgyásunkkal in- . ditották meg, felszabaditási ; harcot. Azt ondoltuk, hogy j a lakosság a felkelők mellé áll. Ez nem övetkezett be, { mert Castro »lőre tudott a j partraszállásr és lefogatta ( a lakosság kiéből összes le- j hetséges elleSeleit. Ugyan- s akkor csapata készen várták a partrasáálkat, az egyéb- r ként elhagyót mocsaras vidéken. Hirszizőszolgálatunk ^ azt sem tudt hogy Castro j. már üzembehyezte a szov- ■ j.et jet-repülőipeket és tan- s kokat is. Ezé a tényezők és ^ az elmaradt Gtro-ellenes tö- ^ meghangulat nár a kezdet kezdetén kuircra ítélte a r Castro-elleneak fegyveres 2 próbálkozása n 4 h KHRUSHHEV fenyegetve ]g figyelmeztet Amerikát be- s szédben ésizenetben, hogy n Cubában n merjen beavat- r kozni. A ágháboru vészé- g iyét emlege s megismételte ]< a Szovjetui készségét Cuba v fegyveres Jgsegitésére. s: Kennedyelnök sorozatos megbeszélhet folytat kor- lé mánya tagval, sőt a repub- á likánus v(tőkkel is. Bizal- lé másán taiskozott Richard & M. Nixon,>lt alelnökkel, sőt Dwight Disenhower tábor- g nők, volt lök után Rockefeller, newki kormányzó- ^ val is. kői eg Goldwater, ^ konzervatrepublikánus sze- ^ nátorral ácskozott. Harry b S. Trumavolt elnökkel telefonon lép érintkezésbe. g. Közbercubai ügyben az ^ Elnök__űzeti érdekből, — y] nem volfajlandó az újság- n, íróknak atkozni. Mind ebből az Kik, hogy kormá- u nyűnk kjly — és esetleg V( (Folyta* a 6-ik oldalon) HALÁLOZÁSOK Özv. Újhelyi Istvánná (1744 E. 31-ik utca) 1961. április 24.-én, hétfőn — szivszélhüdés következtében, 75 éves korában — otthonában meghalt. A szívroham után kihívott mentők oxigénnel kísérelték meg az idős magyar asszonyt életben tartani, de fáradozásuk nem járt sikerrel. A kihívott orvos közölte a családdal, hogy édesanyjuk meghalt. GYŐZÖTT DE GAULLE! Összeomlott a négy tábornok zendülése. — De Gaulle tábornok ismét teljesen ura a helyzetnek. — Az események Franciaországot erős egységbe kovácsolták. 1 Özv. Újhelyi Istvánná nem■ csak városunk magyar élete, : de az amerikai politikai élet • terén is ismert és vezetősze• repet játszó fiukat nevelt. • Egyik fia — József, — a Lo• rain megyei demokrata párt elnöke. Antal fia a város he- lyettes számvevője, István fia • pedig a National Tube Cö. l egyik előmunkása. Egyik leá• nya, Gizella — Mrs. Fred r Badger — Akronban (0.) la- 1 kik családjával. Másik leánya,, 1 Ilona — Mrs. Bernard Skod■ ney — Lopainban lakik. Özv. Újhelyi Józsefnét gyerekein kívül 9 unokája, kiter- 1 jedt rokonsága s igen sok jó barátja gyászolja. Az elhunyt neve közismert azért is, mert fiatalabb korában — -mint képzett varrónő — nagyon sok loraini magyar asszonynak készített ízléses ruhákat. Gyermekei, unokái mindvégig hálás szeretettel és megbecsüléssel vették körül. Nem csupán a magyarság körében ismerték, de ismert politikusok, közéleti emberek és jóbarátok megyeszerte “mamá”-nak hívták. Szatmár megyében született, Magyarországon. 1903- ban — 18 éves korában, — jött Amerikába. Tagja volt a Szent Mihály, magyar gör. kath. egyházközségnek és a Wm. Penn helyi osztályának. Temetése a Bodzash-intézet rendezésében szerdán, április 26.-án volt, — nagy részvét mellett, — a temetkezési otthonból és egyháza templomából, Főt. Koval Antal gyászszertartásával. A Calvary Temetőben helyezték nyugalomra. A temetésre a helyi magyarság jelentős része, a család barátai és közelebbi, távolabbi ismerősei gyűltek öszsze — más városokból is. Özv. Újhelyi Istvánná halálával egy gyermekeiért élő, ( áldozatos szivü, szerető s csa- ] Iádjára joggal büszke magyar édesanya távozott el. Az algériai francia nacionalista katonai lázadás öszszeomlott. A De Gaulle ellen fellázadt francia tábornokok megadták magukat, vagy elmenekültek és De Gaulle tábornok ismét ura a helyzetnek teljes mértékben.' Sálán tábornok, aki tulajdonképen kormányra segítette annak idején De Gaulle tábornokot, elmenekült. A jobboldali felkelés összeomlása főképen De Gaulle tábornok higgadt és államférfihoz illő intézkedései — valamint a francia lakosság és katonaság kormányhü volta — eredményeképen következett be. v A De Gaulle-kormányhoz hü tengerészek és egyéb alakulatok átvették az algériai városok .és helyőrségek ellenőrzését. Szabadon bocsátották a felkelők által őrizetbe helyezett kormányhü tiszteket és tisztviselőket. Az amerikai kormány — amely a felkelés alatt felajánlott De Gaulle-nak minden segítséget, nagy megkönnyebbüléssel és őszinte örömmel fogadta a De Gaulle győzelméről érkező híreket. A nyugati sajtó egyöntetűen méltatja De Gaulle tetterejét és állami érfiuhoz méltó intézkedéseit. A lapok kihangsúlyozzák azt, hogy De Gaulle tábornok helyzete ma szilárdabb, mint valaha és a. francia nép is bebizonyította, hogy nem hajlandó semmiféle kalandért feladni a De Gaulle-kormány által teremtett politikai biztonságot. A nyugati államok kommunista-ellenes szövetsége De Gaulle tábornok győzelme révén pontosan a legjobb időben — vagyis a laosi és a cubai válság idején, — szilárdult meg s vált ismét akcióképessé. MÉGIS BÉKE LESZ LA0SBAN Az angolok betek óta próbálják rávenni az oroszokat arra, hogy véget vessenek a Laosban folyó polgárháborúnak. Végre a Szovjetunió most elfogadta az angolok ajánlatát és beleegyezett, hogy május elején tárgyalják meg a fegyverszünet ügyét. A fegyverszünetet elfogadta a nyugatbarát laoszi kormány, valamint az u. n. semleges csoport, sőt a kommunista felkelők vezetősége is. Ha csakugyan sor kerülne a fegyverszünet után a béketárgyalásokra, akkor Laosban a nyugatbarátok, semlegesek és a kommunisták bevonásával alakulna kormány. Ebben az esetben — sajnos! — számítani lehet rá, hogy lassan kommunista kézbe csúszik át a vezetés. A tárgyalóasztalhoz Vörös Kínával együtt kell leülnie Amerikának, a laosi béke érdekében. lElzziel végre sikerült a kínai vörösöknek megvalósítaniuk azt a törekvésüket, hogy Amerika elismerje őket tárgyalófelekül s ezzel a kínai vörösök hallathatják szavukat jelentős nemzetközi döntésekben. Egyesek szerint ez lesz az előjátéka Vörös Kina felvételének az Egyesült Nemzetek szervezetébe. Vasárnap lesz a Szent Mihály Egyház évi csirkepaprikás vacsorája Bagó Ferenc (153 Penny Lane, Elyria) 1961. április 25.-én, — rövid betegség után, 74 éves korában, — a Memorial Kórházban meghalt. Magyarországon született s gyerek korában jött Amerikába. Tagja volt az Elyria-i Magyar Ref. Egyházközségnek. Gyászolja felesége, két fia, két unokája és három testvére. Csütörtökön, április 27.-én Április 30.-án, most vasárnap rendezi meg a Szent Mihály, magyar gör. kath. egyházközség hagyományos évi paprikácsirke vacsoráját. A vacsora délután 5 órakor kezdődik az egyházközség termében és este 7 óráig minden érkezőt szívesen és gyorsan szolgálnak ki a rendező asszonyok. A vacsorajegy ára $1.75 és ebben benne van a teljes vacsora. A Szent Mihály egyház vezetői lapunk utján is szeretettel hívják meg az összmagyarságot erre a jótékonycélu vacsorára. A magyar gör. katholikusoknak ez az évek óta megrendezett csirkevacsorája nem csupán a magyarság körében, de városszerte egyike a legnépszerűbb összej öveteleknek. A gör. katholikus aszszonyok kitűnő vacsorájának hire a város határán is túl jut s igy reméljük, hogy az idén is — mint a múlt esztendőkben, — nagyon sokan jönnek el erre a pompás, magyaros és bőséges csirkevacsorára. Május Irén, hétfőn * lesz a “Loyalty Day” A “Loyalitás Napja” minden évben alkalmat ad az amerikaiaknak, hogy kifejezésre juttassák hazájuk iránt érzett hűségűket és szeretetüket. Az idén ez a hazafias ünnep május 1.-én, hétfőn lesz országszerte. Városunkban a loraini veterán tanács rendezi meg a loyalitás napját s arra kéri a város minden lakóját, hogy — mint más városokban is, — lobotemették a Sudro-Curtis Temetkezési Intézet rendezésében, — Nt. Bacsó Béla egyházi szolgálatával, — az elyriai magyar ref. templomból. A Brookdale Temetőben helyezték nyugalomra. gózzák fel Lorainban a házakat ezen a jelentős hazafias ünnepen. Május 1.-én, hétfőn este 8 órai kezdettel a loraini középiskola nagytermében ünnepi összejövetel lesz, amelyen bemutatják az “Operation Abolition” cimü filmet, amely a kommunisták amerikai aknamunkájáról rántja le a leplet. A film bemutatásán kívül lesz rövid méltató beszéd és egyéb program is. Belépődíj nincs. A loraini veteránok kérnek minden hazafiasán érző loraini lakost, hogy vegyen részt ezen az ünnepségen. John C. Jaworski polgármesterünk a május l.-ét városunkban “Loyalty Day”-nek nyilvánította s kéri, hogy a veteránok által rendezett ünnepségeken jelenjen meg a lakosság s május elsején lobogózza fel otthonait.
