Lorain és Vidéke, 1960 (47. évfolyam, 2-50. szám)

1960-04-08 / 15. szám

Szélesítik, vagy nem széle­sítik? — Ez a kérdés jut e­­szébe a loraini polgárnak, ha végig hajt a 254-es utón. Már hosszú ideje vajúdik a kérdés, s talán már a munkálatokat is mekezdték volna, ha sike­rülne'a megyei és az állami hivatalnokoknak megegyezni­ük, hogy ki fizesse a mérnö­köt s hogyan készüljenek a tervek ? A tárgyalások még mindig folynak s amíg be nem feje­ződnek, — a loraini polgár változatlanul nagyforgalmu, de keskeny utón közlekedik, ha a 254-es utat akarja hasz­nálni. Sulyosbbitja a helyze­tet, hogy a tavasz beköszön­tővel a 254*es ut forgalma lé­nyegesen megnövekszik. * * * Az uj városháza terveiről már előző lapszámunkban be­számoltunk olvasóinknak. Úgy látszik, hogy a városi tanács komolyan foglalkozik a terv megvalósításának gondolatá­val, mert Jaworski polgár­­mester bizottságot nevezett ki, hogy az tanulmányozza az uj városháza tervét. Valószínű, hogy kedvező el­bírálás esetén egy kb. másfél millió dolláros uj városháza építésének jóváhagyását kérik a választóktól, — hamarosan. * * * Wellingtonban (O.) újabb vonatkisiklás történt — és pe­dig ugyanazon a helyen, ahol január 10.-én volt az emléke­zetes és tragikus szerencsét­lenség. A mostani baleset alkalmá­val sem emberéletben, sem pe-3TIVP.HSüSX fítíBÍt említésre méltó kár. * * * Sheffield Township egyré­­szének Lorainhoz való csato­lása ügyében május 16.-ára halasztották a tárgyalásokat. A csatlakozás alatt lévő te­rületen van az O’Neil üzleti központ is. A halasztást a csatlakozást ellenző csoport kérelmére ad­ták meg, hogy a csoport má­jus közepére előkészülhessen álláspontja jogi védelmére. * * * A halászidény megindulásá­val megtörtént az első tör­vénysértés is. Vermilionban a hatóságok közel 5,000 dollár értékben koboztak el halász­hálókat, mert az előírástól el­térő fonásuk miatt, az előírá­sosnál kisebb méretű halak is fennakadtak volna benne. Egymás mellé téve, a há­lók 6 mérföld hosszúságúak , lennének. VOLUME 47 ÉVFOLYAM —No. 15 Szám. LORAIN, OHIO EGYES SZÁM ÁRA 10*> 1960. ÁPRILIS 8. A HÉT ESEMÉNYEI ÁPRILIS 15.-IG KELL BEFIZETNI AZ ADÓT ÉS A SOCIAL SECURITY-T Április l5.-re nem csak az adóvallomásokat kell bekülde­ni, de ekkorra be kell fizetni az évi social securityt is. Ez különösen azokra vonatkozik, akik mint saját üzlettel ren­delkezők, vagy alkalmi mun kásák nem a munkaadójuk által levont pénzekből fizetik — hetenként, vagy havonta, — a társadalombiztosítást/ Azok, akik nem fizették be a social secux-ityt, adovallomá­­sukkal együtt küldhetik be a clevelandi adóhivatalba. Min denki köteles bejelentem jö védelmét a Social Security Hi­vatalban, ha 1959-ben többet keresett 1,200 dollárnál. Mind­azok, akik kevesebbet keres­tek, vagy 72 évesek elmúltak, mentesek e bejelentési kötele zettség alól. ÁPRILIS 27. — A Szűz Mária és a Szent Anna Egylet kolbász­­vásárt rendez a Szent László Is­kola termében. Rendeléseket már felvesznek a két egylet tagjai. EGYEZMÉNYT ajánlott a franciáknak Khrushchev szov­jet diktátor, a minap befeje­zett franciaországi látogatása során. A szovjet diktátor fő­célja a nyugati egység meg­bontása volt. Ezért ajánlotta fel, hogy Franciaország és Szovjetoroszország kössön kü­lön baráti- és megnemtáma­dási egyezményt. A franciák elutasították Khrushchev ajánlatát, hiszen ez a szerződés az európai kommunistaellenes védelmi szövetséget, a NATOt rob­bantotta volna fel s igy a Szovjetunió kardcsapás nélkül Európa urává válhatott volna. A franciák a berlini kérdés­ben sem értettek egyet az o­­roszokkal és arra sem voltak hajlandók, hogy megszüntes­sék atomkisérleteiket. ❖ A FOGADTATÁS Francia­­országban sokkal melegebb volt, mint más szabad, euró­pai országban, mert egyrészt hatalmas francia kommunista tömegek vonultak ki főnökük üdvözlésére, másrészt a szov­jet diktátor által mondott erő­teljes német-ellenes beszédek a nem-kommunisták előtt is hatásosak voltak. Lille-ben voltak ugyan kommunistaelle­nes tüntetések is, de egyéb­ként Khrushchev méltán je­lenthette ki Moszkvában azt, hogy elégedett franciaországi utjával. De Gaulle francia államel­nök Khrushchev meghívására viszonozza a látogatást és Moszkvában vendége lesz a szovjet kormánynak. ❖ AZ AMERIKAI - ANGOL megbeszélések eredménye ér­telmében a Nyugat felajánlot­ta a Szovjetuniónak, hogy hajlandó beleegyezni az összes atomkisérletek megszünteté­sébe, ha záros határidőn be­lül megfelelő ellenőrzés mel­lett megengedik a kisebb föld­alatti atomrobbantásokat bé­kés célokra. A szovjet állás­pontjához közeledő nyugati ja v a s 1 a t elfogadásában re­ménykednek, — első sorban az angolok. MacMillan angol miniszterelnök és Eisenhower elnök ezenkívül más politikai kérdésekben is tanácskozott Amerikában és remélhető, hogy az angol-amerikai állás­pont azonos lesz a májusi csúcskonferencián. Egyes szenátorok javasol­ták, hogy az atomtilalom ü­­gyében nyilatkozzanak az el­nökjelöltek és jelentsék ki; megválasztásuk esetére köte­lezik magukat, hogy nem en­gedélyeznek atomrobbantáso­kat. Kennedy szenátor hala­déktalanul be is jelentette, hogy megválasztása esetén — akárcsak Eisenhower elnök, — ő is szünetelteti az atom­robbantási kísérleteket. ❖ A LESZERELÉSI TÁR­GYALÁSOK csak nem jutnak előre, mert mindkét fél ra­gaszkodik álláspontjához. Amerika és nyugati szövet­ségesei nyíltan követelik az ellenőrzési rendszer megvaló­sítását, hogy a kommunisták ne játszhassák ki a szabad világot. Ugyanakkor a Nyu­gat azt is javasolja, hogy a világűrbe tilos legyen atom­fegyverrel ellátott mübolygók kilövése és hogy szállítsák le az egyes nagyhatalmak enge délyezett katonaságának lét­számát. A Szovjetunió változatlanul kitér az ellenőrzés megvaló­sítása elől, s hangzatos sza vakkal előbb alapvető kérdé­sekben kíván megegyezni Ugyanakkor régen hallott sú­lyos kijelentéseket tett a Nyu­gat ellen s azzal vádolja Ame­rikát, hogy csak ott akar le­­fegyverkezni, ahol a Szovjet­unió erősebb nála. Ezért kéri — szerinte, — Amerika a lég­­ür semlegesítését is. A Szov­jetunió szerint a légür sem­legesítése csak akkor képzel­hető el, ha Amerika kivonul Európából. ❖ AZ EGYESÜLT államok KATONÁI EURÓPÁBAN MARADNAK! — ezzel vála­szolt külügyminisztériumunk a Szovjetunió követelésére és hangsúlyozta, hogy sem Nyu­­gateurópa többi részéből, sem Berlinből nem vonja ki kato­naságát. H e r t e r külügyminiszter szerint Berlin nyugati öveze­tét négyhatalmi megegyezés alapján tartja megszállva A- merika, Anglia és Franciaor­szág. Ezt a megszállást — külügymininszterünk szerint, — csak négyhatalmi meg egyezéssel lehet megszüntet­ni, nem pedig egyoldalú szov­jet fenyegetésekkel. Amerika — mondta Herter külügymi­niszter, — nem hajlandó több mint két millió szabad berlini polgárt kiszolgáltatni a kom­munizmusnak. ❖ a kínai vörösök ismét erőszakoskodnak s ezúttal azt követelik a szomszédos apró királyságtól, Nepáltól, hogy adja át nekik a világ legma­gasabb hegyét, — a Mount Everest-et. A kínai kommunisták sze­rint, Nepál és Kina határvi­déke nincs pontosan feltérké­pezve, s a Mount Everest tu­lajdonképen mindig kínai te­rület volt. Nepál érthetőén fél hatal­mas szomszédjától, s így nem tudni, hogy milyen mérték­ben lesz hajlandó visszauta­sítani az erőszakoskodó kínai kommunisták követelését. ❖ A SZOVJETUNIÓVAL sem ért egyet a vörös Kina, — a Nyugattal szemben folytatan­dó politika tekintetében. Az orosz diktátor múltkori láto­gatása során több beszédben kijelentette, hogy szerinte a kommunizmus és a nyugati országok békében élhetnek. A vörös Kina pártlapja most nyíltan szembeszállt ezzel az állítással s szaktekintélyük Lenint idézi. A cikknek név­telen — de nyilvánvalóan köz­ponti utasításra iró, — szer­zője szerint, a Nyugat hábo­rúra készülődik s a kommu nizmusnak éberség és a béké­ért való szakadatlan aktiv küzdelem a feladata. ❖ IDŐJÁRÁST JELZŐ mü­bolygót lőtt fel Amerika a vi­lágűrbe, amely fényképeket küld vissza a földre a felhő­alakulatokról. A fényképek nem a Föld különböző pontjait mutatják be, hanem a Föld felett lévő felhőrétegeződése­­ket. Egyelőre csak álló képe­ket sugároznak a bolygó ké­szülékei, de rövidesen olyan bolygót számítunk felküldeni a világűrbe, mely filmhez ha­sonló, mozgó képeket sugároz­hat vissza. A kilőtt bolygó a kínai, szovjet és egyéb terü­letek fölött lévő felhőkről is küldött vissza képet az ame rikai tudósoknak. Tudósaink hangsúlyozzák, hogy nem kémkedésről van szó, mert nem egyes orszá­gokról készült felvételeket kapunk, hanem csupán az idő­járás megállapítása, illetve annak előzetes jelentését elő-MIRŐL ISMERJÜK FEL A NÉPSZÁMLÁLÓ BIZTOST Pénteken — április 1.-én, — kezdődően és az azt követő két-három héten belül a 160 ezer népszámláló biztos egyike kopogtatni fog az ajtónkon, hogy az országos “Census”­­hoz szükséges adatokat össze­gyűjtse. A hivatalos jelvényen kívül — amelyet szembeötlő helyen fog viselni, — a biztos egy aktatáskát is hord magával “1960 Census of the United States’’ (1960. évi Amerikai Népszámlálás) felirással. Az aktatáskában hivatalos sta­Lehet, hogy nő lesz a biz­tos, mert több nő vállalkozik az ilyen alkalmi állásra, amely csak minden tiz évben kínál­kozik. De akár nő, akár fér­fi, igazoló jelvényt fog visel­ni, amely bizonyítja, hogy az amerikai kormány hivatalos ügyében jár el. Az 1960. évi népszámláló biztos kb. 3J/2 incs hosszú és 214 incs széles, piros-fehér­­kék jelvényről ismerhető fel. Az igazoló kártya külső ré­szén az amerikai kereskede­lemügyi minisztérium pecsét­je látható, “Census Enumera­tor” (Népszámláló Biztos) szöveggel. A kártya hátsó ol­dalán Robert W. Burgess, — a Statisztikai Hivatal igazga­tója, — aláírásával megerősí­tett felhatalmazása van, a biz­tos hitelesített aláirásával e­­gyütt. tisztikai űrlapok vannak. Robert W. Burgess igazga­tó valamennyiünk lelkiismere­tes közreműködését kéri, a nemzet tizennyolcadik censu­­sának sikere érdekében. A minden háztartásban, minden személyről beszerzendő ada­tok összegyűjtve és összevet­ve, fontos tényeket fognak fetámi az egész ország, az ál­lam, a megye és a községre nézve, bár az anyagot oly ti­toktartással kezelik, hogy e­­gyes családok adatait azokból megállapítani lehetetlen. Burgess igazgató kijelenté­se szerint: “A közölt felele­tekre nézve, a kormány teljes titoktartást biztosit. A vallo­másokat tilos adóztatásra, vizsgálati, vagy a statisztikai szempontoktól eltérő, más cél­ra felhasználni.” AMERICAN COUNCIL HIVATALOS JELENTÉS AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG IGAZGATÓSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL Tiltakozás Trianon és az óhazai embervadászat ellen — Titkárválasztás — Megbélyegzett támadások — Tanúságot tesz a szervezett ifjúság is segítő felvételeket. Ugyanak­kor azt is bejelentették tudó­saink, hogy olyan műszerek­kel is fel tudunk lőni müboly­­gót, amelyek a felhők alatt lévő országokról -is képesek felvételeket készíteni. A bolygó értékes adatokkal szolgál s ez látszik az első lé­pésnek a pontos időjárás jelen­tések kidolgozása utján és ugyanakkor ezek az adatok segíthetnek abban is, hogy a tudósok kidolgozzák, hogyan lehetne az időjárást nem csak előre megjelenteni, de szabá­lyozni is. ❖ ÓRIÁSI ÁRVIZEK vannak Amerikában, a középnyugati államokban. Különösen a ha­talmas Mississippi folyó ára­dása okozott jelentős károkat s a sajtó jelentései szerint, emberemlékezet óta nem volt ilyen magas a folyó vízállása — különösen az északi része­ken. Hatalmas esőzések és a hó olvadása növelik a veszélyt. E hét elején ismét csapadé­kosra vált az idő és több he­lyen újabb havazások és eső­zések voltak. ❖ A POLITIKAI ARÉNÁBAN viszont annál forrób a levegő, mert a polgári jogok kérdése és az elnök jelölés előharcai tü­­zesitik a kedélyeket. A szenátus és a képviselő­­ház különösen a déli államok­ban, szeretné biztosítottnak látni a négerek szavazati jo­gát és ezért készül olyan tör­vényjavaslatot hozni, amely a szövetségi hatóságoknak en­gedné át a szavazástól eltil­tott négerek jogainak védel­mét s biztosítását. A törvény­­hozás munkáját a négerek or­szágos tiltakozó és bátorító megmozdulásokkal kisérik. A vendéglőket igyekeznek külö­nös mértékben rábírni, hogy négereket is kiszolgáljanak. Több olyan országos üzleti vállalkozást — mint például a Woolworth üzleteket is, — északon is piketelik a négerek, Népünk nagy barátja, né­hai Lord Rothermere kedvenc new-yorki szállodájában, — a Seymour Hotelben, — márci­us 15.-én tartotta első ezidei igazgatósági gyűlését az Ame­rikai Magyar Szövetség. A gyűlésen a különböző intéz­mények képviseletében az i­­gazgatók csaknem teljes létszámban jelentek meg. A Szövetséget rendszeres anya­gi támogatással fenntartó, három országos jellegű test­­vérsegitő egyesület megbízá­sából jelen voltak: Báchkai Béla mert délen ezeknek az üzle­teiben négereket az étkező­ben nem szolgálnak ki. Több fehér főiskola diákjai ren­deztek északon rokonszenv megmozdulásokat, a négerek jogainak kivívása érdekében. ❖ POLITIKAI TÉREN Ken­nedy és Humphrey szenátorok összecsapásai teszik puskapo­rossá a levegőt. Különösen a wisconsini előválasztások előtt rúgta össze a patkót több íz­ben, a két jelölt. Symington szenátor hívei Wisconsinban nem jegyezték be jelöltjüket, ezért a szava­zókat arra kérték, hogy Humphneyra — mint kevésb­­bé esélyes jelöltre, — szavaz­zanak. Lyndon Johnson, a szenátus demokrata vezetője is felki­­nálkozott az elnökválasztásra jelöltként. A republikánusok oldalán ugyanakkor sürgetik: Nixon-t, hogy mozduljon meg és kezd­je el kampányát, mert — republikánus szakértők sze­rint, — népszerűsége fogyat­kozik. Rockefeller new-yorki kor­mányzó bejelentette, hogy semmi körülmények között sem fogadná el az alelnöksé­­get. Eisenhowerhez közelálló körök úgy szeretnének érdek lődést kelteni a konvenció i­­ránt, hogy az alelnöki tiszt séget ugyan olyan szavazás^ sál és jelölési ceremóniával ejtsék meg, mint az elnökje­­lőlést és bízzák a konvenció­ra az alelnök kijelölését is. ❖ AZ ÉVI FILMNAGYDIJA­KAT kiosztották Hollywood­ban. A világhírű Ben Húr cí­mű, vallásos film 11 Oscar­­dijat nyert. Az érdekes ünnepségnek magyar szenzációja is volt mert Rózsa Miklós, világhírű magyar filmzeneszerzőt tün­tették ki az egyik Oscar-dij jal és “a legjobb zeneszerző’ címmel. Révész Kálmán, idei igaz­gatósági elnök, Ibos Béla ás Radvány Ferenc, a Wm. Penn Fraternal Association (90.-000 tag) képviseletében; Ft. Bor­­shy Kerekes György és Király Imre, az Amerikai Magyar Ref. Egyesület (40,000 tag) nevében; továbbá az Ameri­can Life Insurance (15,000 tag) részéről Szegedy L. Ist­ván és dr. Molnár Kálmán. Nt. Kecskeméthy József, mint az A.M.Sz. három évre megválasztott ellenőre, Esze­­nyi László igazgató pedig, mint a Szövetség szintén há­­om évre felkért központi pénztárnoka vettek részt a gyűlésen. Az Amerikai Magyar Ka­­tholikus Liga Ft. Gáspár Já­nos, (Passaic), Ft. Kish Gyű a (Trenton) és Ft. Pintér Sándor (Toledo) igazgatók ál­tal képviseltette magát. Az Erdélyi Ferences Szerzetes­­rend amerikai tartományát Ft. Deésy Ipoly (Fairfield), a Kapisztrán Ferenceseket Ft. Thun Albin rendfőnök (Roeb­­ling) képviselték. Ft. Jakab András, a detroiti osztály, s Msgr. Marina Gyula pedig a new-yorki Keleti Kerület el­nökeként vett részt az Igaz­gatósági gyűlésen. Az Evangelical and Reform­ed Egyházak magyar szinó­­dusa részéről annak elnöke: Ft. dr. Szabó István, Cleve­­landból, Nt. Bertalan Imre pe­dig Passaicból érkeztek a gyű­lésre. Az Amerikai Magyar Ref. Egyház megbízásából Ft. dr. Béky Zoltán püspök Trenton­­ból, Nt. Csordás Gábor espe­res New Yorkból, 'Nt. - Tóth Tibor pedig Detroitból vettek részt. Nt. Daróczy Sándor, mint a pennsylvaniai Ligo­­nierben lévő Bethlen Otthon igazgatója jelent meg. Falussy Alajos alelnök és dr. Márk. Béla jogtanácsos New Yorkból, Gombos Zoltán napilaptulajdonos Cleveland­­ból, Pálos Ernőné hetilaptu­lajdonos Detroitból érkezett. A rádiót Koréh Ferenc; a bridgeporti osztályt Tóth Barnabás és dr. Tury Lász­ló képviselték. Donó András a clevelandi Egyesült Magyar Egyletek, Simonffy Lajos pe­dig a detroiti Székely Szövet­ség felkérésére vett részt az igazgatósági gyűlésen. Bod­nár Gábor az Amerikában uj gyökereket vert magyar cser­készmozgalom küldötteként kapott helyet az igazgatóság­ban. Nt. Molnár Ágoston, a new­­brunswicki Rutgers tudo­mányegyetem magyar tagoza­tának igazgatójaként tagja a Szövetség országos vezetősé­gének, mely Ft. Deésy Ipoly -ajánlatára az Egyesült Álla­mokba települt piarista tani­­tórend főnökét, Ft. dr. Báto­­rí Józsefet egyhangúlag be­választotta az Amerikai Ma­gyar Szövetség igazgatósá­gába. Elkerülhetetlen távolléte miatt lelkesítő levélben men­tette ki magát H a y d u K. György, országos elnök és dr. Nagy János, igazgató. írás­ban küldték be szavazatukat: Nt. Brachna Gábor (Cleve­land) , az amerikai magyar evangélikus egyházak nevé­ben, ikafalvi Dienes László, a new-jersey hetilapok tulaj­­üxrt.d ,;i, 'Molnár Béla. a piíUa- '•’* delphiai osztály nevében és Séllyei Lajos, törvényszéki bi­­ró, Perth Amboy-ból. A tárgysorozat első száma­ként a titkári állás betöltése szerepelt. Az alapszabálysze­rűen hirlapilag közzétett fel­hívásra csak a jelenlegi köz­ponti titkár adta be pályáza­tát, akit egyetlen felszólaló ellenében az igazgatóság nagy lelkesedéssel visszaválasztott hivatalába. Az 1962 őszén e­­sedékes országos közgyűlésig tehát Báchkai Béla tölti be továbbra is amerikai magyar életünknek ezt a fontos őr­helyét. Részletes vita után került megállapításra azoknak a me­morandumoknak a szövege, melyeket az Igazgatóság táv­irat formájában az Egyesült Államok elnökének és külügy­miniszterének küldött meg, il­letve a képviselők és a nagy­­közönség részére szánt. E fel­iratokban — melyeket a gyá­szos emlékű trianoni békekö­tés 40-ik évfordulója és a kö­zelgő májusi csúcskonferencia alkalmából nyújtottak be az amerikai magyarság és a né­maságra kárhoztatott Óhaza népe nevében, a Szövetség til­takozik a ma is folyó üldöz­tetések ellen, mely fiatalko­rúak kivégzésétől sem riad vissza. Az Igazgatóság köszönettel vette Eszenyi László pénztámok jelentését az el­múlt évről és változtatás nél­kül hagyta jóvá az általa be­terjesztett költségvetést. Foglalkozott az Igazgatóság azokkal a minősíthetetlen saj­tótámadásokkal is, melyek az utóbbi időben egyrészt a Szö­vetséget, mint az amerikai magyar egyházak és egyletek országos csucsszervezetét, — másrészt az Igazgatóságot és annak egyes megnevezett, — vagy meg nem nevezett, — tagjait érték. A szóbanforgó lapokban megjelent, sorozatos rágal­mak tárgyalása elején az (Folytatás a 4-ik oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom