Lorain és Vidéke, 1958 (45. évfolyam, 2-52. szám)

1958-02-07 / 6. szám

4 OLDAL LORAIN BS VIDÉKÉ—LORAIN & VICINITY 1958 FEBRUÁR 7 A FALU BOLONDJA A falu ingyenélő, naplopó koldusérdekeltségéhez tarto­zott Sanyi, a félbolond is, csak nem mint valóságos bel­tag, hanem mint — pártoló­tag . . . Amit úgy kell ér­telmezni, hogy Sanyit, — mint tökéletlen eszüt, — a többi ágrólszakadt lenézte, nem tűrték meg, hogy kö­zéjük telepedjen, csak úgy a hátuk megett gubbaszthatott s akkor beszélhetett, ha kér­dezték ... A zsebóra volt a rögesz­méje Sanyinak .... Tele­tömte a zsebeit üres fény­mázas, bajuszpedrős, meg egyéb kerek bádogdobozokkal, —- viselt ilyen haszontalansá­­got zsinegen a nyakába akasztva is, — s azt mond­ta róluk, ha valaki kérdezős­ködött nála, hogy azok zseb­órák . . . A zsebóra volt az ő vágyai netovábbja . . . Mindig azon sóhajtozott, hogy mit nem adna érte, ha neki valamiké­pen egy igazi zsebórája le­hetne ! . . . . □ Tikkasztó nyári délután a fúvószenekar próbált a kocs­maudvar végén, a rétszé­len . . . Ahol nem zavartak senkit . . . S a naplopók ha­dának egyik számottevő szó­rakozása volt ezeknek a pró­báknak a meghallgatása . . . Elhevertek a poros gyepen, a zizegő nádszélen és csonka füzek alatt és pipára gyújtva, komolykodva hallgatták az unalmas próbákat. Közben morogva tettek megjegyzése­ket. Sanyi meg, — aki idő­közben szintén előkerült, — lekuporodott a hátuk mögé, kirakta maga elé a tömérdek ibádogdobozt, aztán egyenként a füléhez tartotta, hogy nem ketyeg-e véletlenül valame­lyik? . . . Hát nem ketyegett . . . S minél inkább némák marad­tak, annál komolyabb és ko­molyabb lön a Sanyi ábráza­ta, s mikor az utolsó doboz se akart ketyegni, mélységes meggyőződéssel makogta ma­ga elé: “Az életemet adnám egy igazi zsebóráért . . .” □ A zenészek befejezték a próbát . . . Hónuk alá csap­ták a szerszámaikat és el­mentek . . . Mélységes csend lön . . . Ebben a halálos némaság­ban történt a szerencsétlen Sanyi hangos megnyilatkozá­sa, hogy az életét adná egy valódi zsebóráért. Mindnyájan odafordultak. Kása Lehőe, a szószátyár, ihetvenkedő obsitos, Vén Rossz Daczi Sándor beteg­­sajnáló és halottvirrasztó, egyébként a tyúkok réme, Nömös Misa roggyant betyár, aki a régi szép időkre eskü- : dött és ma is a koldus tarisz­nyában hordta a kapszlis pisztolyt, meg Szennyes Vak Gyura világtalan gonosz, vá­ros szögénye, kinek a szeme­it az inokai juhászok szedték ki bicskaheggyel, megelégelve birkalopásait . . . Kása Lehőe meg bizonyos Gyalázatos Rébék, csufondá­­rosan, nyeritve kacagott: — Hogy mi van azzal az órával, te Sanyi? A tökéletlen révedezve mézr delt és hebegve rebegte: — Az életemet adnám egy­ért, István bácsi! Megint röhögtek . . . Ke­gyetlenül . . . Még a vak is . . . — Hát osztán ide hallgass, te Sanyi, —. bömbölte Vén Rossz Daczi Sándor, aki kül­sejében olyan volt, mint egy elaggott, förtelmes bivaly: nagy busafejjel, véreres sze­mekkel, kurta, vastag nyak­kal, torzonborz, rongyos, ősz szakállal, — ide hallgas, te boldogtalan; minek vóna ne­ked az a zsebóra? . . . A félnadrágos lenézett ma­ga elé és elgondolkodva mond­ta: — Akkor mindig tudnám, hogy mennyi az idő ... bi­zony! . . . Erre megint kitört a nye­­ritő röhej ... A vak az ol­dalát fogta, ragyavert arcát, üres szemodvait az égnek vet­ve. Riébékre rájött a röhögés után a köhögés és szitkozód­va vért köpdösött. Nömös Mi­sa meg a kérges tenyerével törülte csörgő könnyeit . . . —. Hát osztán miről vóna neköd az jó, ha tunnád a puntumos időt, te szöröncsét­­len? .... A bolond elnézett révetegen messze . . . Túl a zizegő nád­­tengeren, a pirtói sárhomo­kokon kéklő nyárfaerdőkbe, miközben halkan mormolta: —. Máj tunnám én, hogy miről! . . . — Az a! — mondta Vén Rossz Daczi Sándor, — kivon­nád az órát, oszt ha puntum tizenkét órakor nem tálalna a szakácsnő, hát fölmondanál neki! . . . — Megálljunk! — rikkan­tott közbe Szennyes Vak Gyura, — elsőbb, mikor ti­­zeneggyet mutatna a cáger, elkövetkeznél az urakkal sö­rözni ! — Asse igaz ám! . . . Mer’ én nem kedvelőm a sört! . . . — Óra szőrént járnál a menyecskékhöz! —• Nem igényel engöm mö­­nyecske! . . . — Ahun-e! Osztán mér’ nem?! —. Áztat má’ csak ők tuggyák! . . . □ Gyalázatos Rébéknek haj­meresztő gondolata _ támadt: benyúlt a mellényzsebbe és elővette értéktelen, össze­vissza járó zsebóráját: — Gyere ide, te Sanyi! A bolond fölvetette a fejét, meglátta az órát és odasie­tett . . . __ Tartsd ide a füled, hal­lod: tik-tak, tik-tak! . . . Sanyi arca fölragyogott: —_Hallom, István bácsi! .,. . __ Hát, osztán akarod-e, hogy a tied legyen? —_Az életemet adom érte! __ Jó . . . Hát verseny­futást rendezünk -érte . . . Neked kezedbeadom az órát, Elsőrendű POTATO CHIPS, BUTTER PRETZEL és POP CORN helyben gyártva. megállsz vele, mi többiek meg tiz lépéssel hátrább sorako­zunk fel . . . — Hát osztán? . . . —Megállj má’! ... Tiz lépés egérutat kapsz, oszt’ mikor én elkajátom, hogy: most! — akkor te elkezdesz az órával minden erődből sza­ladni, mi meg utánad! . . . — Értőm! . . . — Ha el tudsz vele szalad­ni, tied az óra ... Ha mög­­fogunk: vissza köll adni! Abban bizott a kegyetlen éhütő, hogy tizők közül az egyik majd csak utoléri a szerencsétlen bolondot . . . □ Elhelyezkedtek mind a ti­zen, — még a vak is . . . Aztán gyalázatos Rébék fel­kiáltott: Most! . . . A félkegyelmű elugrott, mint a nyúl és öles ugrások­kal menekült, emezek meg éktelen ordítással, nevetéssel utána. Az eszelős szinte repült, egyre nőtt a távolság közte és az üldözői között . . . A tüdőíbajos Rébék csakha­mar kifulladt, megállt, s az oldalát fogta úgy röhögött. Vén betyár Nömös is lema­radt, csak úgy kiáltozásokkal biztatta a többit. Aztán Vén Rossz Daczi Sándor dőlt ki. Végül Kása Lehőe és a töb­biek. Csak a vak nyargalt még kitárt karokkal a bolond után, —• anélkül, hogy látta volna, — de ő is nekiszaladt fejjel egy irdatlan fűzfának és or­­rát-száját összezúzva hem­­pergett a gyepen . . . Ami a többiek előtt olyan nagyszerű, szivderitő mulat­ságnak tűnt fel, hogy meg­feledkezve a bolondról, föld­höz verték magukat a röhö­géstől . . . □ Sanyi meg csak rohant az órával, pedig már senki sem kergette . . . Irtózatosakat rúgott magán, keresztültört a sürü nádason, átgázolta a mocsarat s mikor ismét ke­mény talajra ért, száguldva, örjöngve menekült az órával. Rövid félóra múlva már a mérgesi pusztát nyargalta, tizenöt kilométerre attól a helytől, ahonnét elindult . . . De, ahogy egy tanyáról utá­na kiáltottak, azt gondolta, hogy az üldözők szorítják s ha lehetett, még erősödben futott. A Nap már alámerült félig a láthatáron és ő még ^min­dig nyargalt . . . Már a Kígyósban szaladt, kábán, tébolyban. S ahogy egy magas bucka tetejére ért, megállt és körülnézett. Senkit se látott ... Az ül­dözők elmaradtak. Erre diadalmas ordítással égnek emelte a karját —• s kezében az órát .... S a másik pillanatban ha­nyattvágta magát — -meg­halt . . . JAMES LEWIS MONUMENT CO. 541 Cleveland St (Lakás és műhely) Elyria, 0. Nyitva vasárnap ig délután 1 ég 5 óra között IMRE LAJOS, tulajdonos Mindenféle SÍRKÖVEK ÉS SIRJELZŐ táblák Mielőtt elhunyt szerette girjára sírkövet vagy bármilyen girjelzőt vásárolna keresse fel üzletemet. Minden vételkötelezettség nélkül tekintse meg raktáramat. Magya­rul is beszélünk. Lakás és üzlet telefonja: EM. 6-3194. Arvay Potato Chip Co 1553 E. 29th St. BR. 7-8132 Lorain, Ohio ELSŐRENDŰ CIPŐ JA VITÁSÉRT FORDULJON HOZZÁNK DEAN’S SHOE REPAIR 3035 Pearl Ave. BR. 7-4562 PUSKÁS virágüzletében minden alkalomra rendelhet virágot a legjutányosabb árban. (At Penfield Junction) 4915 Broadway CE. 3-6710 Gyász esetén forduljon bizalommal hozzánk Ohio állam legszebb és legnagyobb temet­kezési intézete. Az épület léghűtéses egész éven át. Ebédlő és konyha áll a gyászoló család ren­delkezésére. Van elegendő parkoló hely. Az otthon központi fekvésű. — 24 órai betegszállító kocsi szolgálat — * Ieisíy* Scaniak * Temetkezési vállalkozók Alapítva 1905-ben Broadway at 21st CHerry 4-1961 Az orvosi tudomány ELISMERI a méhfullánk mérgé­nek hatását rheumatikus esetek­ben. A “MUSCULAID” az egye­düli olyan bedörzsölő módszer, mely méh-fullánkmérget tartal­maz. Fájdalom nélkül enyhitőleg hat rheuma, arthiritis, viszketeg­­ség, csípő- és derékfájás, viaszér­­tágulás, görcs, hülés stb. esetek­ben. NE SZENVEDJEN. Kérjen ingyenes bővebb értesítést. Cim: JOHN TÓTH, 1143 Hillcrest Rd., South Bend 17. Indiana. I'A'I'l "Oft AZ ÖRÖK BÉKESSÉG JELKÉPE Engedje meg, hogy tanáccsal szol­gáljunk mielőtt kiválasztja család­ja sírkövét, Raktárunkon megtalál­ja a legszebb és legméltóságtelje­­sebb sírköveket nagy választék­ban. Mindegyik szive szeretetét és az őszinte gyász érzéseit fejezi ki. A Rock of Ages gyártmányú sír­köveink közül mindegyiket Írásos garanciával szavatoljuk. Mielőtt szerettei sírkövét kivá­lasztaná. kérje a “Rock of Ages’’ gyártmányú garantált sírkövek bemutatását. LORAIN MONUMENT WORKS 1035 Bdwy. CH. 4-1333 Lorain, O. AMHERST MEMORIAL STUDIO 180—84 Jackson St. Amherst, O. YU. 8-8500 Good Reading for the Whole Family •News . «Facts • Family Features The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. 1 year $18 Q 6 months $9 0 3 months $4.50 □ Name Address Gyászjelentés Mély fájdalomtól roskadozó szívvel, de az Ur akaratában keresztyéni lélekkel megnyugodva jelentjük, hogy a szerető' jó édesapa, gyermek, unoka, testvér és ro­kon, a Lorain-i (Ohio) születésű Csonka Ernő életének 37-ik évében, 1958 január 29-én délután 3:15-kor — a Szt. József kórház­ban, — tragikus hirtelenséggel visszaadta áldott jó lelkét Teremtő Urának. Megboldogult gyermekkorától tagja volt a Lorain-i Magyar Református Egy­háznak, a Ref. Bs. Egyletnek, az Eagles angol egyletnek és az AMVETS veterán szer­vezetnek. Felejthetetlen emlékű, drága halottunk földi maradványait Dovala Emil temet­kező intézetében ravataloztuk fel. Temetése onnan volt 1958 február 1-én délután 1 órakor, egyháza templomából pedig l:30-kor, — Nt. Tóth Bálint lelkész gyászszer­tartásával. Nyugodjék békében az örökélet reményében! GYÁSZOLJÁK: Édesapja-: CSONKA ISTVÁN, Lorain, 0. Árvái: ERZSÉBET ANN és ERNŐ ISTVÁN, Lorain, 0. Nagyanyja: IDS. CSONKA ISTVÁNNÉ, Lorain, 0. Nővére: ELVIRA, — Steiner Haroldné, — férje és családja, Lorain, 0. Nagynénjei: ERZSÉBET, — Rusin Andrásné, — férje és családja, Lorain, 0. ILONA, — Warner Keithné, — férje és családja, Lorain, 0. Nagybátyja: GYIMÓTI IMRE és leánya, Lorain, 0. Keresztanyja: NAGY JŐZSEFNÉ és családja, Lorain, 0. Továbbá többi rokona, keresztgyermeke, keresztkomája, jóbarátja, szomszéd­ja és ismerőse. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Végtelen gyászunkban neih mulaszthatjuk el hálás köszönetünket nyilvánítani azoknak a jó rokonoknak, barátoknak, szomszédoknak és ismerősöknek, akik mérhetetlen fájdalmunkat szives részvétükkel enyhíteni igyekeztek, kik drága halottunk ravatalára virágot helyeztek és fe­lette imádkoztak, énekeltek; kik autóikat a temetésre rendelkezésünkre bocsátották, azon sze­mélyesen megjelentek, vagy együttérzésüket bármi formában kifejezésre juttatták. Külön köszönetét mondunk Nt. Tóth Bálint lelkész urnák enyhülést nyújtó egyházi szol­gáltáért; a Ref. Bs. Egyletnek, melynek tagjai tb. halottvivők voltak és az egylet zászlótartói­nak, tisztikarának és a Lorain-i Magyar Ifjúsági Egyletnek; az AMVETS veterán szervezet­nek, akik koporsója mellett diszőrséget álltak; Dovala Emil temetkezőnek a végtisztesség meg­adásának kegy ele tes és teljes megj engedésünket érdemlő rendezéséért. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. City Zone State PB-16

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom