Lorain és Vidéke, 1957 (44. évfolyam, 7-51. szám)

1957-07-05 / 27. szám

E. J. Burger, az Ohio Edison Co. loraini osztályának vezetője, aki éveken át népszerű tag'j a volt városunk közéletének s munkájával is osztatlan elismerést vívott ki magának, julius végén nyugalomba vonul. Berger éveken keresztül vezette a villanytársaság ügyeit városunkban és a környéken. Nyugalomba vonulásával komoly értéket veszítünk. Utóda Nuraa F. Vidal lesz, aki eddig a pennsylvániai Sharon városában működött hasonló munkakörben 11 éve. Az uj manager eddigi munkássága és képzettsége garancia arra, hogy loraini fontos munkakörében értékes és közhasznú munkát fejt ki.

TARNÓCYÁRPÁD kollegánkat nagy részvét mellett temették

Tamócy Árpádot, az Akroni Hírlap kiadó-szerkesztőjét és tulajdonosát, — az amerikai magyarság országosan ismert kitűnő íróját, —• nagy részvét mellett temették el az akroni Első Ref. Egyház templomából

A hosszú évtizedek óta értékes és önzetlen magyarmentő munkában megőszült s sirbahajlott igaz magyart és nemeslelkü embert nemcsak az akroni magyarság hatalmas tömegei kisérték utolsó útjára, hanem tiszteletet tett ravatala előtt amerikai magyar életünk több országos vezetője is. Révész Kálm.vi, a Ven.. lzz':

vérsegitő egyletünk országos elnöke és a Segélyakció elnöke, vezetésével ott láttuk a temetésen a közeli, sőt a távolabbi városok ismert világi és egyházi vezetőit is. Az amerikai magyar hetilapokat Káldor Kálmán, St. Louis-i laptársunk tulajdonos szerkesztője — az Amerikai Magyar Sajtószövetség elnöke — képviselte, az Amerikai Ref. Egyesület képviseletében pedig Nt. Szabó István vezértestületi tag vett részt a temetésen. A templomi gyászszertartást Nt. Bakay Árpád, Nt. Kovács István akroni ref. lelkészek, valamint Nt. Ormai János bethlehemi evangélikus lelkipásztor és Nt. Egyed Aladár lutheránus tábori főesperes végezték.

Az elhunyt neves amerikai magyar iró 1884 szeptember 21-én született a Nográd megyei Tarnócon. 1912-ben jött Amerikába s 1920 óta fejtett ki Akronban áldásos magyar közéleti és írói munkásságot. Az amerikai magyarság és az akroni magyarok nagy családja osztatlan gyásza mellett, közeli családjából gyászolja hitvese, valamint négy nővére az óhazában s kiterjedt rokonsága itt és az óhazában.

Tarnócy Árpád egyike volt azoknak a kevés számú úttörő magyaroknak, akik fényes tehetségüket saját érdekük helyett az amerikai magyarság s a magyar ügy szolgálatába állították. Az Akroni Hírlap hasábjait sohasem egyéni érdekei szolgálatára használta, hanem a közügyet szolgálta vele s olvasóit gyönyörködtette komoly és értékes írásaival. Távozása súlyos vesztesége amerikai magyarságunknak. Emlékét kegyelettel őrzik szivükben az itt élő magyarok.

Lorainból a nagy nevű amerikai magyar költőt e sorok írója és Grunda József kisérték utolsó földi útjára.

VOLUME 44. ÉVFOLYAM—No. 27 Szám

LORAIN, OHIO

EGYES SZÁM ÁRA 10c 1957. JULIUS 5

A HET ESEMENYEI

Az Egyesült Nemzetek Különbizottságának drámai jelentése a szovjet beavatkozásról Magyarországon

AMERIKA ÉS A SZOVJETUNIÓ londoni tárgyalásai és bizonyos fontos megbeszélések a lefegyverzés frontján újabb reménységet ad a békére sóvárgó világnak. A nagyhatalmak elvben egyetértenek abban, hogy a konvencionális (nem atom)-fegyverek egy részét — raktárokban elhelyezve, — nemzetközi ellenőrzés alá helyezik és későbbi időpontban meg is semmisítik. A megegyezés óriási hatással járhat a világ jövője szempontjából. Amerika végre beláttatta a Szovjetunióval, hogy senki sem hisz a kommunistáknak és csak akkor lehet leszerelésről szó, ha a szovjet beleegyezik megfelelő ellenőrzésbe is. Ma még hozzávetőleg sem lehet megállapítani, hogy a lefegyverzés ténylegesen be is következik-e és ha igen, milyen méretű lesz az. Mégis úgy látszik, hogy a békéhez vezető göröngyös utón, — ha nem is a felszabadítás politikájának számunkra kívánatos ösvényén, de mégis — tényleges lépésekkel haladhatunk előre.

TITO JUGOSZLÁV DIKTÁTOR érdekes nyilatkozatot adott Ed Murrow világhírű amerikai újságírónak. A CBS rádió részére lemezre vett nyilatkozatban Tito kijelentette, hogy Jugoszlávia, a Szovjetunió és a világkom-. iKHmizm'is azonosak. Szerinte az ü. n. szocializálást a jövő gazdasági és társadalmi berendezésének kell tekinteni. Szerinte azonban a “szociális életformára” nem erőszakkal kell a népeket rábírni, hanem odahatni, hogy maguktól fogadják el. Jelentősnek tartotta azt is, hogy Vörös Kina kormányfője is hangot adott annak a véleményének, mely szerint a különböző országok a maguk módján éljenek a kommunista államformában. (Titoizmus) Helyeslőén nyilatkozott a lengyel eseményekről és változatlanul elitéli a magyarországi szovjet erőszakoskodást.

❖

DÉLKOREÁBAN nagy a lelkesedés amiatt, hogy Amerika felszereli Délkoreát, mivel az észak-koreai kommunisták a fegyverszünet megszegésével hatalmas mennyiségű modern fegyverzetet kaptak különböző kommunista országokból. Amerika nem sokáig váratott ígérete beváltásával. Legutóbb már legújabb tipusu amerikai jet repülőgépek keringtek Délkorea fölött, hogy ezzel is tudomására hozzák a kommunistáknak, hogy Amerika máris felkészült minden esetleges meglepetés ellen.

❖

A SZOVJET FLOTTA

tekintélyes osztagai haladtak át a szorosokon és csatornákon, hogy a Földközi-tengeren cirkáljanak. Az oroszok látták, hogy az amerikai VI.ik flotta.j elenléte milyen döntő hatással volt a közelkeleti eseményekre. így most egyesek arra következtetnek, hogy a Szovjetunió esetleges újabb közelkeleti bonyodalmak beálltával, flottájuk révén akarnak az eddiginél kedvezőbb helyzetbe jutni s igy próbálnak majd zsaroló követeléseiknek nagyobb nyomatékot kölcsönözni.

AZ ELSŐ HURRICANE,

amelyet “Audrey” néven “becéztek” a tudósok, ugyancsak szeszélyes és makrancos hölgynek bizonyult. Délről tört be az amerikai szárazföldre s óránként száz mérföldes sebességgel száguldva, Texas és Louisiana államokban több mint 800 ember halálát okozta s milliós károkat és tömeges sebesüléseket okozott. Az emberek ezrei kényszerültek arra, hogy otthonaikból meneküljenek. Házak tömegei, sőt egész utcasorok omoltak össze jóformán pillanatok alatt. Sok helyen a szél által hajtott hullámok, vagy a felhőszakadásként lezúduló eső okozott tragédiákat és jelentős károkat.

❖

LENGYELORSZÁGBAN a

poznani munkástüntetés évforduló jáif ezrek vonultak fel az utcákon és kegyelettel adóztak a lázadás után kivégzett, vagy a helyszinen agyonlőtt hazafiak emléke előtt. A poznani lázadás indította el tulajdonképen a lengyelországi erjedést, amelynek eredményeként a sztálinisták kibuktak a hatalomból s félig-meddig nemzeti kommunista kormány vette kezébe az ország vezetését. A nemzeti kommunista Gomulka miniszterelnök keresi bár (Moszkva kegyeit s teljesen a kommunista rendszer hive> de vezetése alatt a mindennapi élet némileg elviselhetőbb lett Lengyelországban- Az egyháznak is‘ több valamivel a szabadsága, hiszen ő engedte ki a börtönben sínylődő hercegprímást is.

❖

A KOMMUNISTÁK ügyében fontos döntést hozott az amerikai legfelsőbb bíróság. E döntés értelmében a sajtó és a szólásszabadság elve megköveteli, hogy mindenki hirdethesse saját meggyőződését, még ha az ellenkezik is az amerikai kormányformával. - így, ha valaki ténylegesen nem tör az amerikai alkotmány és kormányforma megdöntésére, akkor joga van nézeteit kifejteni akkor is, ha ezek a nézetek jónak látják az amerikai kormányforma megváltoztatását. A bíróság elvi döntése szerint nincs törvényes alapja az olyan kommunisták elítélésének, akikről nem bizonyosodott be, hogy ténylegesen erőszakos lépéseket tettek az amerikai kormány ellen.

Az elvi döntést Amerika vegyes érzelmekkel fogadta. Sok helyütt nagy a felháborodás. Elnökünk sem nyilatkozott a döntés mellett, bár hangoztatta, hogy a legfelsőbb bíróság döntéseit és intézményét tiszteletben kell tartani.

Egyesek szerint a törvényhozásban olyan intézkedéseket kell hozni, hogy alkotmánymódositással időnként újból meg kellene erősítenie a szenátusnak a legfelsőbb bírákat állásaikban.

Ezzel szemben mások a döntésben a klasszikus szólásszabadság bástyáját látják és a McCarthy-izmus teljes végét. Anglia sajtója teljesen a legfelsőbb bíróság döntése mellett van és azt korszakalkotónak mondja.

Az amerikai kommunisták máris lépéseket tettek, hogy a döntés értelmében helyezzék szabadlábra a különböző alsóbb fokú bíróságok által elitéit kommunistákat.

A ‘Szabad Magyar Tájékoztató,' — mely a “Szabad Magyaroszág Nemzeti Képviselet” kiadásában jelenik meg, — részletesen közli az Egyesült Nemzetek Különbizottságának jelentését, melyet az 1956 október 23.-án megindult magyar nemzeti forradalom eseményeinek, eredményeinek és az illetéktelen és jogellenes szovjet beavatkozás eredményeinek vizsgálatáról kiadott.

Ez a jelentés, — melyben egyhangúan állapítja meg a különbizottság a forradalom nemzeti jellegét és jogos voltát s — melyben teljes mértékben elitéli és agresszomak bélyegzi a magát báránynak álcázó szovjet farkast, oly’ kimerítő mértékben foglalkozik a szabadságharc okaival és eredményeivel; következményeivel és a szovjet brutalitásával, hogy lapunkban — annak korlátozott terjedelme miatt, — csak folytatásokban közölhetjük.—A Szerk.

Megállapítást nyert, hogy a Szovjetunió október 24.-i fegyveres beavatkozásával a magyar ■ nép demokratikus forradalmát akarta megsemmisíteni; amikor ez nem sikerült: november 4.-én a törvényes Nagy-kormány megdöntésére vetette be részlegesen mozgósitott hadseregét; katonai támogatással uralomra juttatta a Kádár-bábkormányt, de mivel annak tényleges hatalma nem volt, egyideig szovjet katonai igazgatás alá került Magyarország.

A tárgyilagos vizsgálatot öttagú bizotUáv. folytatta le, •»mól;.i.957. jan. 10.-én küldött ki, hogy “tájékoztassa a közgyűlést és az Egyesült Nemzetek minden tagját a lehető legteljesebb és legjobb információk alapján arról a helyzetről, amelyet a szovjet beavatkozás és egyéb módszerek alkalmazása Magyarországon teremtett.” Az öttagú bizottságba Ausztrália K. C. O- Shann urat, Ceylon R. S. S. Gunawardene urat, Dánia Alsing Andersen urat, Tunisz Mongi Síim urat és Uruguay Enriquez Fabregat urat jelölte ki. Az ENSZ főtitkára a különbizottság titkárának P. Bang-Jenset urat nevezte ki. Első ülésén jan. 17.-én, a különbizottság elnökévé Alsing Andersen ■ urat, előadójának K. C. O. Shann urat választotta meg.

Az aoélmunkások a legutóbbi bérszerződés értelmében automatikus béremeléseket kaptak julius l.-i hatálylyal. A béremelés és egyéb kedvezmények kiutalása öszszesen 700000 acélmunkásnak jetent jövedelemtöbbletet amerika területén. Városunkban is mintegy 11.000 munkásnak emelkedett a jövedelme ennek kapcsán. A béremelés átlagosan 12.5 centet tesz ki óránként. Ehhez jön még rövidesen az a bér többlet, amelyet a munkások a szerződés értelmében a megélhetés drágulásával arányosan kapnak. A drágasági pótlék körülbelül újabb négy centet tesz ki.

A bérszerződés emelkedése mintegy 8 cent lesz óránként s ehhez jön a vasárnapi munkáért fizetendő 20%-os többlet. Eddig a munkások a vasárnapi munkáért csak 10% többletet kaptak. Az ünnepeken végzendő munkáért is jár mintegy 10%-os külön dijjazás. Ezen kívül a nyugdíj joanyagot áttanulmányozták, megkezdték a tanuk kihallgatását. A különbizottság 111 tanút hallgatott ki: harmincötöt New Yorkban, huszonegyet Genfben, tizenhatot Rómában, harmincat Bécsben és kilencet Londonban.

Kéthly Anna, Király Béla és Kővágó József először nyilvános ülésen tett nyilatkozatot, aztán a részletek felől őket is, valamint 81 tanút a 111-ből zárt ülésen hallgattak ki. A tanukat úgy válogatták össze, hogy közvetlen tapasztalataik, vagy ismereteik alapján adhassanak felvilágosítást. A második fontos szempont az volt, hogy a társadalom minden rétegét és az ország minden részét képviseljék. Legnagyobb számban munkások voltak közöttük, azután diákok, tisztviselők, szakemberek, irók és újságírók, —. egyformán kihallgattak kommunistákat és nemkommunistákat, katholikusokat, protestánsokat és zsidókat. Legkevesebb .volt a földmives tanú, aminek okát ■ a különbizottság abban látja, hogy a harcok inkább a fővárosra és az ipari központokra korlátozódtak.

A 'szószerint jegyzett vallomások szövege kétezer oldalra terjed, több esetben is ugyanazt az eseményt, vagy tényt különböző tanuk egyező vallomása megerősítette- A különbizottság a jelentését nem időrendben csoportosította, hanem oly módon, ami megbizatásának, nevezetesen a forradalom kirobbanása, programja és lefolyása, valamint a szovjet beavatkozás tényének megálapitására vonatkozóan a legjobban megfelel. Az a szándék, hogy Nagy Imrét meghallgassák a magyar és a román kormány ellenkezésén meghiúsult: j elentését a különbizottság egyhangúan terjesztette be.

Az első fejezet a különbizottság szervezetével és működésével foglalkozik. A továbbiakban az egyes fejezetek rövid tartalmát és a hozzájuk fűzött következtetéseket ismerteti. Az egyes fejezetek paragrafusait megszámozták, a könnyebb tájékozódás érdekében azokat a magosultak nyugdijába is többet fizet be az acéltársaság, úgy, hogy összesen 12.5 cent a mostani emelés összege- A bérszerződés értelmében tavaly már emeltek mintegy 20 centtel óránként.

A béremelésekkel egyidőben az acéltársaságok felemelték az acél árát. Ez természetesen újabb drágulási hullámot eredményez amerikaszerte. Eisenhower elnök kérte az amerikai ipart és a munkásságot, hogy ne emeljék a béreket és az árakat ezentúl, mert ez könnyen inflációhoz, gazdasági nehézségekhez vezethet. De az elnök kérése süket fülekre talált. Az acélipar az elnök kérése után emelte az árait. A tonnánként 6 dolláros acél-áremelés olyan következményeket hozhat gazdasági életünkre, hogy a kongresszus esetleg vizsgálatot indít annak megállapítására, hogy jogos és indokolt volt-e az acél árának újabb drágítása.

gyár szövegben is meghagytuk.

II. FEJEZET

A magyar felkelés rövid története.

89. — A közgyűlés megbízatást adott a különbizottságnak a magyarországi szovjet fegyveres és egyéb beavatkozás, s az ilyen beavatkozásnak a magyarországi politikai fejleményekre vonatkozó hatásának teljes és tárgyilagos kivizsgálására. A közgyűlés azt is kérte, hogy a vizsgálatot Magyarországon is folytassák le, azonban a magyar kormány magatartásával nem tette lehetővé, hogy a bizottság megbizatásának eme részét teljesíthesse. A bizottság a magyar felkeléssel kapcsolatos fontosabb tényeket illető következtetéseit 13 pontban foglalta öszsze:

I. ) Ami Magyarországon történt az spontán nemzeti felkelés volt, amelyet igen régi sérelmek váltottak ki. Ezek egyike Magyarország alárendeltsége volt a Szovjetunióval szemben;

II. ) A felkelést egyetemi hallgatók, munkások, katonák és értelmiségiek vezették, kik közül számos kommunista, vagy egykori kommunista volt. Azok, akik résztvettek benne, ragaszkodtak ahhoz, hogy demokratikus szocializmus legyen a magyar politikai élet alapja, hogy a földreformot, valamint a többi szociális vívmányokat meg kell tartani. Helytelen azt állítani, hogy a felkelést reakciós körök ébresztgették Magyarországon, vagy hogy erejét nyugati “imperialista” köröktől nyerte;

III. ) A felkelést nem előre tervezték, valójában az abban résztvevőket is meglepte. Időpontja egybekapcsolódott Lengyelországnak a Szovjetuniótól való nagyobb függetlenségre irányuló sikeres lépésével, valamint Gerő Ernőnek Jugoszláviából október 23.-án történt visszatérése alkalmából elmondott beszéde által felidézett csalódással, amikor is azt remélték, hogy a magyar egyetemi hallgatók október 22.-én fogalmazott népi követelésével kapcsolatosan barátságosan foglal állást ;

IV. ) Úgy látszik, hogy a szovjet hatóságok már okt. 20.-án előkészületeket tettek a katonai beavatkozásra. Bizonyítékok vannak csapatmozdulatokról : Magyarországon kívül állomásozó szovjet csapatokat használtak fel már az első beavatkozás során. Az ellenállás jelei Magyarországon október 23.-a előtt nyilvánvalóak voltak;

V ) Az október 23,-i tüntetések először teljesen békés jellegűek voltak és semmiféle bizonyítékot nem lehetett találni arra vonatkozólag, hogy bármelyik tüntető erőszakhoz akart volna folyamodni. A változást az okozta, hogy az ÁVH tüzet nyitott a Rádió előtt gyülekező tömegre és hogy az orosz katonák ellenségként jelentek meg Budapesten;

VI.) Nagy Imre bebizonyította, hogy nem kérte fel a szovjet hatóságokat a beavatkozásra és a különbizottságnak nincs bizonyítéka azon körülményekkel kapcsolatban, amelyekben ezt a kérést intézték, vagy hogy egyáltalán

ilyen kérésre sor került-e. Hasonló megállapitások érvényesek a Kádár-kormánynak a szovjet csapatok másdszori beavatkozására vonatkozó állítólagos kérésére. • Bőséges bizonyíték van arra, hogy ezen beavatkozásra vonatkozó szovjet előkészületek már október utolsó napjai óta folyamatban voltak;

VII.) Nagy eleinte nem volt szabad a miniszterelnök teljes jogainak gyakorlásában. Amikor az ÁVH ellenőrzése csökkent, a tényleges hatalom a forradalmi és-munkástanácsok kezében volt. Nagy, miután látta, hogy honfitársai szinte egyemberként más kormányformát kívánnak, a szovjet csapatok kivonásával egyetemben, a felkelők oldalára állt;

Vili.) Majdnem valamenynyi esetben, a tömeg által elkövetett lincselés és verés az ÁVH tagjait, vagy azokat érintette, akikről azt hitték, hogy velük együtt működtek;

IX ) A néhánynapos szabadság alatt a felkelés népszerűségét bizonyította a szabad sajtó és szabad rádió jelentkezése és az egész nép körében megnyilvánuló örömujjongás ;

X. ) Ezen időszak alatt a munkástanácsok intézkedései arra irányultak, hogy a munkásságnak tényleges ellenőrzést biztosítsanak az államosított vállalatokban és eltörölj enek olyan népszerűtlen rendelkezéseket, mint a teljesitménybérezés. Közben tárgyalások folytak a szovjet csapatok kivonásáról és az élet kezdett normalizálódni Budapesten;

XI. ) A politikai jogok helyreállitásával kapcsolatban ekkor előterjesztett követelésekkel szemben a magyar nép alapvető emberi jogait a kormány október 23.-a előtt megsértette, főleg 1955 ősze előtt, s hasonló törvénysértésekre került sor újból, nov. 4.-e óta. Az ÁVH embertelen bánásmódjára és kínzásaira vonatkozó beszámolókat igaznak kell elfogadni. A forradalom letörésének megkísérlésével, számos magyart, beleértve a nőket is, Szovjetunióba deportáltak és egyesek valószínűleg még ma sem tértek vissza otthonaikba.

XII. ) A november 4.-i második szovjet beavatkozás óta semmiféle bizonyíték nincs a Kádár-kormány népi támogatásáról. Kádár lépésről-lépésre törte le a munkások hatalmát. Igen szigorú terror intézkedéseket hajtottak végre és az általános választásokat két évvel elhalasztották. A jelenlegi körülmények között Kádár nem hajlandó a szovjet csapatok visszavonásáról tárgyalni. Az országból elmenekült 190.000 magyar közül csupán egy töredék fogadta el a hazahívást;

XIII. ) A magyar kérdésnek az Egyesült Nemzetekben való megtárgyalása jogilag helyes, az Alapokmány 2. cikkelyének 7. bekezdése nem emel kifogást az ilyen megfontolással szemben. Egy hatalomnak egy másik hatalom területén végrehajtott nagyarányú fegyveres akciója, a belügyekbe való beavatkozás nyíltan bevallott szándékával, a Szovjetunió saját meghatározása szerint is agresszió és nemzetközi megfontolás tárgyát képezi.

(Folytatjuk a következő számunkban.)

Miután a rendelkezésre álló

FELEMELTÉK AZ ACÉLIPARBAN A BÉREKET ÉS AZ ÁRAKAT