Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 1. szám - MÉRLEG - Czégé Petra Gabriella: Állományvédelem az MNL Békés Megyei Levéltárában
75 2022/1. ▪ 74 – 84. tóteremben, annak előterében és az igazgatóhelyettesi iroda falain elhelyezett beépített szekrényekben is iratokat tárolunk. A második emelet jobb szárnyán található 13 helyiség és a folyosó is raktárként funkcionál, balra kiállítótér és konferenciaterem kapott helyet. Az 1984-es és 1996-os költözéskor sem volt lehetőség nagyobb fejlesztésre, kor szerű sítésre, így a raktárak bár viszonylag jó állapotúak, de nem korszerűek. Nincs légkondi cionálás és a fűtésrendszer is elavult. A dokumentumok elhelyezésére Salgó polcrendszert alakítottak ki, amelyekre bedobozolva helyezték el az iratokat. A dobozok többnyire savmentesek, évről évre törekszünk a már nem korszerű tárolóeszközök lehetőség szerinti cseréjére. Bár az általunk őrzött iratok zöme alig 300 éves,3 az elmúlt évszázadok nem kímélték azokat. Ha csak a Békés Megyei Levéltár intézménytörténetére vetünk egy pillantást, már abból is láthatjuk, hogy tárolás tekintetében komoly problémákkal kellett szembenéznie elődeinknek is.4 A 18. század végén épült fel Gyulán a vármegyeháza, a mai polgármesteri hivatal, amelyben helyet kapott a levéltár is. A túlzsúfolt helyiségek és a padlás mellett iratokat őriztek a téglavárban is, amely szintén nem volt kedvező hely erre a célra.5 Az iratanyag gyarapodása okán az épület átépítésekor, 1851-ben újabb he lyiségeket kapott a levéltár.6 Az iratok pusztulásában a kedvezőtlen körülmények mellet a ma már szakszerűtlennek számító selejtezések7 és a háborúk is jelentős szerepet ját szottak. A II. világháború idején a menekítési kísérlet okán is a Békés Megyei Levéltár iratanyaga szétszóródott, megsérült.8 A keletkezett károk, sérülések helyrehozása, az álla potromlás megakadályozása a 21. században is napi munkánk szerves része. Az 1950. évi 29. törvényerejű rendelet ráadásul a városi és községi levéltárak anyagát is a közlevéltárak őrizetébe utalta. Az átvett iratokat sem kímélték a fentebb említett események. A következő évtizedekben a megye községeinek iratanyaga, az intézmények maradandó értékű iratai apránként kerültek levéltári őrizetbe. Nemritka manapság sem, hogy kollégáink szervellenőrzéskor már rég levéltárba utalandó iratokkal is találkoznak padláso-3 Iratanyagunk a vármegye 1715-ös helyreállításától folyamatos. Legrégibb dokumentumunk egy 1650-ből származó nemesi oklevél, amelyet II. Rákóczi György adományozott Nagyidai Zeöld Mihálynak (MNL BéML XV. 7. 1. tétel). 4 A Békés Megyei Levélár törzsanyagát képező iratanyagának átfogó rendezése a 20. század elején indult meg. A helyi sajtóban többször említésre került a levéltár elhelyezésének ügye, a szűkös és rossz raktárkörülmények. Végül 1905-ben, a Pénzügyi Palota megépülésekor a vármegyeházán (mai polgármesteri hivatal) kapott nagyobb, és valamennyivel alkalmasabb helyet, ahol közel 100 évig működöt. 5 Szabó, 1982: 7.; MNL BéML IV. A. 1. b. 1195/1807. 6 MNL BéML 154. 42/1851. 7 Szabó, 1982, 8., Berényi, 2018: 27–28. Berényiné Kovács Gyöngyi 2018-as tanulmányában a megyei levéltári iratanyag pusztulását tekinti át a II. világháború idején. Az Országos Levéltár 1946-os fel -mérése is azt bizonyítja, hogy a Békés Megyei Levéltár iratanyag is jelentős károkat szenvedett a háború alatt. A háborúk okozta káoszra, az iratok pusztulására Szálkai Tamás is kitér 2020-as Trianon árnyékában – Bihar megye levéltára és levéltárosai című tanulmányában, amelyben a magyar–román határmenti Bihar Megyei Levéltár viszontagságait is vázolja. Szálkai, 2020. 8 A Békésmegyei Közlevéltár 1951-ben az 1950. évi 29. törvényerejű rendeletre hivatkozva kérte a lakosságot az 1945 előtti iratok beszolgáltatására. Viharsarok népe, 1951. július 25. Állományvédelem az MNL Békés Megyei Levéltárában
