Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Szántó László - Farkas Péter: Ötvöskónyiból Kaposvárra. Interjú dr. Szántó Lászlóval
69 2022/4. ▪ 69 – 73. ■ A levéltáros életpályákat bemutató interjúsorozat következő része dr. Szántó Lászlót mutatja be, aki 1990-től 2007-ig volt a Somogy Megyei Levéltár munkatársa, levéltárosa, főlevéltárosa, 1994 és 2005 között az intézmény igazgatóhelyettese is volt. A megye történetét kutató, ma is aktív köz életi szerepet vállaló levéltáros kapcsolata jelenleg is élő egykori munkahelyével. Ötvöskónyiból Kaposvárra Interjú dr. Szántó Lászlóval Beszélgetőtárs: Farkas Péter FP: Mikor és hol született? Milyen családi környezet, hatások jellemezték a gyermek korát? SZL: 1945. november 20-án születtem a Somogy megyei Ötvöskónyi községben, sze génysorú, 5 gyermekes parasztcsalád sarjaként. Apám korán elhagyott minket, így édesanyám betegsége miatt nővéreim láttak el minket az 50-es évek körülményei között. A család fenntartása mellett nővéreim az állami gazdaságban dolgoztak. A család, mivel az általános iskolában jó tanuló voltam, presszionálta k, hogy tanuljak tovább és a jövő ben tanító legyen a hivatásom. FP: Hol végezte az iskoláit? SZL: Általános iskolai tanulmányaimat szintén Ötvöskónyiban, 1960-ban fejeztem be. 1964-ben a Nagyatádi Állami Gimnáziumban érettségiztem. Itt elsősorban a történelem és a földrajz voltak a kedvenc tantárgyaim, jó eredményeket is értem el. Ekkor még talán a földrajz, azon belül is a gazdasági földrajz állt hozzám a legközelebb. A nagyatádi járási könyvtárban szívesen bújtam az adatok sokaságát hozó gazdaságföldrajzi kiadványokat. Majd a gimnázium után a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szereztem meg történelem–földrajz szakos diplomámat. Debrecenben elsősorban a vendégoktatóként előadó Ránki György professzor az ELTE-ről volt rám nagy hatással, míg a földrajz területén Enyedi György professzorra igaz ez. Mindkettejük előadói stílusa, modora, újszerű vizsgáztatási módszerei engem is magukkal ragadtak. Külön ki kell emelnem Ránki György némiképp a korabeli kánonból kibeszélő szemináriumait, az ott számunkra kiadott motiváló feladatokat; itt ismerkedhettem meg először az idegennyelvű történeti szakirodalommal is. Ránki Györgynek és izgalmas kurzusainak is nagy hatása volt abban a döntésemben, hogy a 19. és 20. századi magyar és a nemzetközi történelem kezdett foglalkoztatni. Már az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának munkatársaként, 1988-ban védtem doktori disszertációmat az ELTE Bölcsészettudományi Karán, Donáth Anna tanárnő vezetésével, a disszertáció témaköre pedig Karl Marx, Friedrich Engels és az angol munkásmozgalom kapcsolódási pontjai voltak. A Marx és Engels kapcsán fő csomópontként tekinthető téma feldolgozása során sok esetben nehezebben A szakma tanúi – levéltáros életutak LEVÉLTÁR│ TÖRTÉNET
