Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 1. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Sipos András: Ember Győző terminológiai lexikona és a levéltári terminológia mai problémái
38 Levéltári Szemle 72. évf . 38 Levéltári Szemle 72. évf . Az ISAD(G) nemzetközi levéltári leírási szabványban meghatározott record fogalom érdemben a magyar levéltári törvénynek felel meg: „Valamely szervezet vagy személy tevékenysége vagy ügyintézése során keletkezett vagy hozzá érkezett és általa megőrzött, bármilyen formában vagy adathordozón rögzített információ.” 40 Az ICA terminológiai szótára ugyanerre a fogalomra viszont részben eltérő tartalmú meghatározást ad: „Recorded information (document(s)) regardless of form or medi umcreated, received and maintained by an agency, institution, organisation or individual in pursuance of its legal obligation or in the transaction of business.”41 [Amely kb. a kö vetkezőképpen fordítható: Valamely szerv, intézmény, szervezet vagy személy jogilag szabályozott kötelezettségeinek/feladatainak teljesítése vagy ügyeinek intézése során keletkezett, vagy hozzá érkezett és általa megőrzött, bármilyen formában vagy adathordozón rögzített információ (dokumentum/ok/).] Az ICA többnyelvű online terminológiai adatbázisa, a szótár nyomtatásban már meg nem jelentetett harmadik kiadásának kézirata alapján tartalmilag lényében megegyező definíciót ad: „A document created or received and maintained by an agency, organization, or individual in pursuance of legal obligations or in the transaction of business.” 42 [Valamely szerv, szervezet vagy személy jogilag szabályozott kötelezettségeinek/feladatainak teljesítése vagy ügyeinek intézése során keletkezett, vagy hozzá érkezett és általa megőrzött, bármilyen formában vagy adathordozón rögzített információ.] Itt tehát a definíciónak az is lényegi eleme, hogy az iratképző jogi kötelezettségből vagy más érdekből eleve megőrzésre szánta az iratot, mint bizonyító erejű dokumentumot, ami valamiféle szabályozott iratkezelési és iratőrzési rendszert mindenképpen feltételez. Az ilyen kereteken kívül keletkezett és fennmaradt magánhagyatékok, amelyek a magyar levéltári törvény szerinti és az ISAD(G) szerinti „irat”, illetve record-fogalomba beletartoznak, az így meghatározott recordfogalom ból kiesnek. Az ICA terminológiai szótára ezeket papers kifejezéssel jelöli, amelynek az online szótárban a tervezett harmadik kiadáson alapuló meghatározása: „A natural accumulation of personal and family documents.”43 43 [Amely kb. a kö vetkezőképpen fordítható: „Személyi és családi dokumentumok szervesen felhalmozódott együttese.] Az „irat” és az annak megfeleltethető „record(s) ” fogalomnak léteznek tehát egyaránt érvényes tágabb és szűkebb értelmezései, s ezeknek a használatban történő önkényes felcserélése súlyos zavarokhoz vezethet, mindig tudatosítani kell, hogy adott kontextusban pontosan milyen jelentéssel használjuk őket. A ma érvényesnek tekinthető definíciók azonban abban nagyjából megegyeznek, hogy – a levéltári törvényhez hasonlóan – az egy egységként kezelendő rögzített információt tekintik iratnak, míg Ember Győző – a „levéltári anyag” kritériuma szempontjából nehezen indokolható – megkülönböz-40 ISAD(G)2 : 0.1 Fogalomtár 41 Dictionary of Archival Terminology2 : 128. (kiemelések az eredetiben) 42 Multilingual Archival Terminology http://www.ciscra.org/mat/mat/term/60 (A letöltés ideje: 2021. november 15.) 43 Dictionary of Archival Terminology2 : 113–115.; Multilingual Archival Terminology: http://www. ciscra.org/mat/mat/term/254 (A letöltés ideje: 2021. november 15.) Sipos András
