Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Bíró Éva: A Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára. Az egyházközség vázlatos története fontosabb iratai tükrében
53 2022/4. ▪ 46 – 61. Legrégebbi iskolai iratunk egy beiratkozási anyakönyv 1679 és 1802 közötti névsorokkal, vegyes bejegyzésekkel, az iskola törvényével (5. kép). Fennmaradtak a rektorok és a diákok névsorai, az iskolai törvényszék által kiszabott büntetések feljegyzései. 1826-ban készült el az iskola akkori rektorának, Nagy Istvánnak Kecskeméti Helikon című kéziratos munkája, amelyben az iskola addigi történetét foglalta össze. Nagy István végezte el a könyvtár első szakszerű feldolgozását is. Az egyházi iskolákban folyt oktatás kutatásához nyújthat segítséget az a több mint félezer régi tankönyvből álló gyűjtemény is, amely szintén levéltárunk anyagát gazdagítja. Rendelkezünk egy több mint háromszáz darabból álló gyászjelentés-gyűjteménnyel is, a 19. század második felétől kezdődően, amely folyamatosan bővül, s a családtörténet-kutatók számára szintén értékes adatokkal szolgálhat. A levéltári anyag rendezéséről Az itt őrzött iratanyag első levéltári rendezése 1820 körül történhetett, erre utal az 1654 és 1819 közötti időszak iratait tartalmazó mutató, Egyházat, Iskolát illető Régi Levelek rendezéséröli Jegyzék címmel. Sajnos azonban az ebben feljegyzett iratok később szinte teljes egészében megsemmisültek, 1021 iratból mindössze kettő maradt fenn. Évtizedekkel később az egyházközség jegyzője, Kudar Antal rendezte ismét a levéltári anyagot, 1866-ra készült el e munkával. Ugyanebben az időben volt az egyházközség lelkésze Fördős Lajos (1856–1884 között), aki különösen gondot viselt a levéltári iratokra, neki köszönhető az is, hogy az egyházközséghez került a 25 kötetes Jerney-gyűjtemény. 33 Jerney János történész, jogász, a Magyar Tudós Társaság tagja dokumentumokat gyűjtött össze a Magyar Királyi Kamara 1800-as években kiselejtezett anyagából. A 25 kötetből álló, 4014 okiratot tartalmazó gyűjtemény 1535–1794 közötti kamarai hivatalos iratokat, adókimutatásokat, harmincadelszámolásokat, a kamarához írt magánleveleket, egyéb vegyes iratokat tartalmaz. 1859-ben vásárolta meg e gyűjteményt a Kecskeméti Református Főiskola, majd 1952-től a Ráday Levéltár őrizte, 2008-tól ismét Kecskeméten van. Egy kötete 1944-ben megsemmisült, egy megrongálódott, a meglévő kötetek restaurálása folyamatosan zajlik, hat kötet már elkészült. A levéltár anyagát a II. világháború alatt a teljes pusztulástól Kovács Bálint akkori lelkipásztor mentette meg, bár károk így is érték. Néhány évvel később, 1953-ban kezdődött meg a rendezetlenné vált, ömlesztett iratanyag újrarendezése. 34 1952-től napjainkig 1952-ben országszerte átszervezték az egyházmegyéket. Az addigi Kecskeméti és Solti egyházmegyék gyülekezeteiből megalakult a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegye, amely 1954-től esperesi székhellyé lett – az állam úgy kívánta, hogy a megyeszékhelyek és az egyházmegyék központjai egy helyen legyenek. Ennek megfelelően az 1950-es 33 Tollas, 1957: 79. 34 Tollas, 1957: 81. A Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára
