Levéltári Szemle, 72. (2022)

Levéltári Szemle, 72. (2022) 4. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Bíró Éva: A Kecskeméti Református Egyházközség Levéltára. Az egyházközség vázlatos története fontosabb iratai tükrében

54 Levéltári Szemle 72. évf . évek első felében elkezdték begyűjteni az egyházmegye egyházközségeinek levéltári anyagát, s a kecskeméti könyvtár és levéltár a Dunamelléki Egyházkerület Ráday Gyűjte­ményének fiókjává lett; anyagát Budapestre akarták szállítani, a presbitérium azonban saját kezelésében kívánta tartani. 1959-től mind a könyvtár, mind a levéltár szervezeti­leg újra függetlenné lett a Ráday Gyűjteménytől, ám természetesen továbbra is kapcso­latban állnak. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy mivel a Ráday Levéltár helyhiánnyal küzdött, s a 2019-es tűzeset tovább nehezítette helyzetét, több egyházmegye (Délpesti, Északpesti, Budapest-Északi, Vértesaljai Egyházmegye) anyaga (főként 1952 utáni iratok) a 2010-es évektől Kecskemétre került letétként a kerülettel kötött megállapodás értel­mében. Itt őrizzük a Bács-Kiskunsági Egyházmegye teljes anyagát, valamint a régi, 1952 előtti Kecskeméti Egyházmegye iratait is. A levéltár 2010-ben az egyházközség templom utáni második legősibb épületébe, az 1830-ban iskolai célra épült Ókollégiumba költözött, ahol két nagy raktárhelyiség, és egy feldolgozó-kutató szoba áll rendelkezésünkre. 2014 óta nyilvános magánlevéltár­ként működünk, a családtörténet-kutatókon kívül helytörténészek, történészek is meg­keresnek bennünket, helyi lelkipásztorok, tanítók életútját, munkásságát, az egyházköz­ség, a templom és iskola történetét, illetve egy-egy korszak egyháztörténetét kutatva. Különböző pályázati források segítségével igyekszünk anyagunkat digitalizálni. Legré­gebbi irataink, az első két anyakönyvünk (1712–1777; 1777–1803), a Jerney-gyűjtemény hat kötete és az iskolai értesítők nagy része már digitalizált. Célunk, hogy ezeket hon­lapunkon hozzáférhetővé tegyük. Ehhez levéltári keresőmodul kialakítása és feltöltése van folyamatban, aminek segítségével az elektronikus kutatási felületen digitalizált anya­gaink elérhetővé válhatnak. Ez nemcsak a kutatás kényelmesebbé és gyorsabbá válását szolgálja, hanem irataink állagmegóvását is. A levéltárral közös szervezeti egységet al­kotó könyvtár számos értékes helytörténeti témájú könyvével és folyóiratával, valamint gazdag kézirattárával szintén a kutatók munkáját segíti. A források egy részének eltűnése, pusztulása ellenére a kecskeméti egyházközség le­véltári anyaga olyan egységes és gazdag iratgyűjtemény, amelynek alapján nemcsak Kecs­kemét református gyülekezetének, de a Duna–Tisza közén élő reformátusságnak az élete, mindennapjai, a nagy történelmi sorsfordulókra adott válaszaik is jól rekonstruálhatók. Szakirodalom Fogarasi, 2019 = Fogarasi Zsuzsa: Anyakönyvi események ábrázolásai a kecskeméti matri­kulában. In: Kálvin hagyománya. Református kulturális örökség a Duna mentén. Kiállítási katalógus. Budapesti Történeti Múzeum, Bp., 2019. 206–207. Földváry, 1898 = Földváry László: Adalékok a Dunamelléki Ev. Ref. Egyházkerület tör­ténetéhez, I. Werbőczy Könyvnyomda Rt., Bp., 1898. Győri L., 2017 = Győri L. János: A magyar református iskolaügy művelődéstörténeti beágyazottsága. In: Pompor Zoltán (szerk.): Alapvetés. Háttértanulmányok a refor­mátus iskolarendszer fejlesztéséhez. MRE Református Tananyagfejlesztő Csoport, Bp., 2017, 109–125. Bíró Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom