Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 1. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Sipos András: Ember Győző terminológiai lexikona és a levéltári terminológia mai problémái
36 Levéltári Szemle 72. évf . 36 Levéltári Szemle 72. évf . képviselve ott a szovjet tömb országait. Így is alkalma volt aktívan részt venni mind a szótár alapelveinek kimunkálásában, mind a kiindulópontul szolgáló angol és francia címszójegyzék részletes megvitatásában és a végleges címszó lista összeállításában. 37 Ember Győző tehát nem csak a nemzetközi szakirodalmat dolgozta fel nagy alapossággal, de az addigi legnagyobb szabású nemzetközi terminológiai munkálatok sűrűjében forogva, a szovjet típusú államok és a fejlett nyugati országok levéltárügyére vonatkozóan is alapos rálátással rendelkezett. Mindezen elemek szintetizálásával a terminológiai lexikonban egyéni rendszert alkotott és rögzített. Az alábbiakban azt vizsgálom meg néhány példán keresztül, hogy megoldásai mennyire mutatkoznak időtállónak a 21. században. Fogalom-meghatározási példák A levéltár számára a legfőbb alapvetés az irat fogalmának meghatározása, hiszen ebből kiindulva lehet eldönteni, hogy mi tartozik a levéltár illetékességi, illetve gyűjtőkörébe, ez hogyan határolódik el a könyvtárak és múzeumok gyűjtőkörétől, és hogy mely dokumentumokra terjed ki az iratkezelési és levéltári vonatkozású jogszabályok hatálya. Már Wellmann Imre alaposan megküzdött azzal, mi lehetne a latin archivalia szónak leginkább megfelelő magyar kifejezés, és ma sem vagyunk egyszerűbb helyzetben, ha a nemzetközi iratkezelési és levéltári szabványok alapnyelvként szolgáló angol – egy az egyben ugyancsak lefordíthatatlan – record szavának megfelelőjét keressük. Wellmann rámutatott, hogy a szovjet levéltári terminológia hatására terjed a „dokumentum” szó használata a levéltárakba tartozó „anyag” megjelölésére, ezt azonban két szempontból is szerencsétlennek tartotta. Egyrészt a szóhoz túlságosan tapad a jogi bizonyításra való alkalmasság kritériuma, ami könnyen vezethet egy erősen leszűkítő levéltár-felfogáshoz. Ha viszont a „dokumentum” szót tágabb értelmében tekintjük, akkor beletartozik mindaz, ami dokumentálásra, dokumentáció céljára szolgálhat, tehát nemcsak a levéltári iratok, vagy egyáltalában az írásos dokumentumok, hanem tárgyak is. 37 MNL OL P 2093 112. doboz. Londoni konferencia anyagai. A fogalmak köre ez esetben is komoly dilemmát jelentett. A UNESCO-t képviselő F. B. Evans kiinduló referátuma megkülönböztetést tett „glossary of archival terminology ” és „ glossary for archivists ” között. Utóbbi olyan terminusokat is tartalmaz, amelyek nem sajátosan levéltáriak, de a levéltári munkában szerepet játszanak, meghatározásukra azonban nem a levéltáros szakma illetékes. A munkacsoportban kialakult vélemény szerint a szótárnak elsősorban a levéltár-szakmai fogalmakra kell koncentrálnia, az egyéb fogalmakkal kapcsolatban rugalmasan kell eljárni, azokban az esetekben kell kitérni rájuk, ha a levéltárosok általi specifikus használat rögzítést igényel. Összesen mintegy 400–500 címszó felvételét tűzték ki, angol és francia mellett német, orosz és spanyol nyelven. A szótár 1984-ben, 2. kiadása 1988-ban jelent meg. Az előkészített 3. kiadást nyomtatásban már nem tették közzé, hanem az ICA 25 nyelvű online szótárának alapját képezte: Multilingual Archival Terminology (http://www.ciscra.org/mat/ ) (a letöltés ideje: 2021. november 15.) Az Amerikai Levéltárosok Egyesülete angol nyelvű online terminológiai szótárának nem csak a címszóanyaga bőséges, az egyes fogalmak alternatív meghatározási, értelmezési és használati lehetőségeit is számos példával mutatja be: Dictionary of Archives Terminology: https://dictionary.archivists.org/index.html (A letöltés ideje: 2021. november 15.) Sipos András
