Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 1. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Sipos András: Ember Győző terminológiai lexikona és a levéltári terminológia mai problémái
35 2022/1. ▪ 27 – 46. 35 címszónál lakonikusan közli: „A szocialista levéltártudomány a marxizmus-leninizmus elvi alapján áll.”33 A további 2193 fogalmi meghatározásból azonban nem derül ki, hogy ez tulajdonképpen miben nyilvánul meg – hacsak abban nem, hogy a Levéltár-igazgatásról szóló fejezetbe felvette a „Munkanorma” (21-112), „Tervezés” (21-113), „Terv” (21-114) címszavakat és még számos, ezekből levezethető fogalmat. A Képzés című fejezetbe a „Szakmai képzés” (20-4), „Szakképzés” (20-5), „Elméleti képzés” (20-8) stb. címszavak mellett beillesztette az „Ideológiai képzés”-t (20-7) is, eleve elhárítva annak gyanúját, hogy e nélkül is el tudja képzelni a levéltárat. A szorosan vett szakmai kérdések kifejtésénél azonban nem találkozunk a szocialista levéltárügy felsőbbrendűségének semmiféle hirdetésével. A szovjet levéltárügy talpkövét jelentő „Állami levéltári fond” (7-47) csak rövid és semleges meghatározást kap (a Szovjetunióra és a fogalmat bevezető „lenini levéltári dekrétumra” tett minden utalás nélkül), és a „Nemzeti levéltári fond” (7-46) fogalmát ezzel egyenrangúan kezeli. Ember Győző a terminológia készítésének időszakában két nagy nemzetközi vállalkozásba is bekapcsolódott, amelyek kitűnő rálátást biztosítottak számára mind a nyugati, mind a keleti blokk vezető országainak levéltárügyére, különös tekintettel ezek levéltári terminológiájára. A Szovjetunióban 1968-ban jelent meg a levéltárügy irányító szerveinek kollektív munkájával készült Levéltári terminológia kis szótára, amelyet 1970-ben az NDK-ban is kiadtak németül. Ember Győző a magyar fordítást az oroszul kiválóan tudó Bélay Vilmossal együtt gondozta. Az 507 címszót felölelő orosz–német–magyar értelmező szótárt az Új Magyar Központi Levéltár jelentette meg, sokszorosított házi kiadásban.34 A KGST-együttműködés keretében, amelynek részét képezte a tagországok szabványainak összehangolása is, a levéltári terminológia munkálataira is forrást lehetett szerezni. A tagállamok levéltári igazgatóságainak 1972. évi értekezletén elhatározás született egy közös terminológia elkészítéséről. A LIG 1975-ben Ember Győzőt kérte fel a munkálatok magyar részről történő gondozására. Ennek alapján ő képviselte Magyarországot azon az 1976. évi varsói értekezleten, amelyen – a Szovjetunió Levéltári Főigazgatósága által kidolgozott tervezet alapján – megállapították a szótár felépítését és a címszavak jegyzékét.35 A tizenegy nyelvű értelmező szótár eredeti szovjet kiadása 1982-ben, a magyar kiadás Buzási János szerkesztésében 1987-ben jelent meg. 36 A már említett 1964-ben megjelent Elsevier -lexikon csak a terminus technicusok szűk körét ölelte fel, azt is csak nyugati nyelveken, így tehát kizárólag a legalapvetőbb igényekre adott választ. Az ICA 1976. évi washingtoni kongresszusán ezért döntés született egy új, többnyelvű nemzetközi terminológiai szótár létrehozásáról. Az ennek előkészítésére kiküldött munkacsoport 1977. áprilisi londoni ülésére Ember Győző is meghívást kapott, formailag ugyan nem teljes jogú tagként, csak megfigyelőként, egymaga 33 Ember, 1982: 29. A továbbiakban a lexikon címszavaira kötetbeli azonosítójuk zárójelben történő megadásával hivatkozom. 34 Bélay–Ember, é. n.; A fordítás gépirata Ember Győző saját kezű javításaival: MNL OL P 2093. 118. doboz. 35 MNL OL Y 1975-151-499.; Ember, 1982: 16. 36 A szocialista országok jelenkori levéltári terminológiájának szótára, 1987. Ember Győző terminológiai lexikona
