Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - IN MEMORIAM - Péntekné Unghváry Mária: Nyulásziné dr. Straub Éva (1946-2022)
102 Levéltári Szemle 72. évf . Nyulásziné dr. Straub Éva 1946–2022 2022. április 15-én hunyt el Nyulásziné dr. Straub Éva, aki hosszú éveken át nem csak munkatársam, felettesem volt közös munkahelyünkön, a Magyar Országos Levéltárban, de jó baráti kapcsolatba is kerültünk az együtt töltött évek alatt. Éppen emiatt sok emlék kavarog bennem, munkanapok, órák, percek képei, s a hosszú telefonbeszélgetések már nyugdíjas korunkból. Nem tudom a sok együtt töltött időt egy rövid emlékezésbe sűríteni, inkább csak képek villannak fel, és előrebocsátom, hogy Éva életútja ismertetésén túl ez egy nagyon szubjektív búcsú egy szeretett, régi kollégától és baráttól. Éva 1946. szeptember 11-én született Szegeden, értelmiségi családban. Gyermekkora – Mária nevű nővérével együtt – Budapesten telt. Édesapjuk az ismert tudós, akadémikus Straub F. Brúnó, 1985–1990 között országgyűlési képviselő és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke (1988–1989) volt. Straub Éva 1961-ben kezdte meg tanulmányait az Eötvös József Gimnáziumban, majd érettségi után nyolc hónapot az Országos levéltárban töltött mint kisegítő levéltáros. 1966 és 1971 között az ELTE BTK hallgatója volt. Tanulmányait német és történelem szakon kezdte meg, majd a németet elhagyva hároméves levéltár szakot végzett. Egyetemi tanulmányai után megkezdte a munkát az Országos Levéltárban. Doktori fokozatát summa cum laude minősítéssel 1977-ben szerezte meg szintén az ELTE-n. Közben családot alapított, 1973 januárjában kötött házasságot Nyulászi Gáborral, két gyermekük született. 1981-től tanított az ELTE levéltár szakán, 1984-től pedig levéltári szakfelügyelőként is tevékenykedett. Munkahelyén 1980-tól a Feudalizmus kori osztály megbízott, majd 1985-től kinevezett osztályvezető-helyettese volt, és a Nagykutató is hozzá tartozott. Vezetői feladatai mellett az 1526 utáni gyűjtemény referense volt. Később, 1992-től a Magyar Országos Levéltár akkor újonnan szervezett III. osztályát, a Családi levéltárak és gyűjtemények osztályát (ma Magánlevéltárak és gyűjtemények osztálya) vezette mint főosztályvezető. Korábbi szervezeti egységét is segítette, vezetőtársa távollétében kétszer is irányította pár hónapig az I. (Feudalizmus kori) osztályt (1993, 1999). 2006-ban vonult nyugdíjba, de 2008. július 31-ig még tovább dolgozott főosztályvezetői feladatait is ellátva. 2009. március 31-én vonult vissza végleg a napi aktív levéltári munkától, de tagja maradt a Kulturális Javak Bizottságának (KJB), annak a kilenctagú szakmai tanácsadó testületnek, amely a kulturális javakkal kapcsolatos egyes elsőfokú hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében működött közre, s a kulturális javak, közte a levéltári anyagok védetté nyilvánítását készítette elő. Éva a levéltári tevékenység mellett a Turul történeti segédtudományi folyóirat főszerkesztője is volt 1992 és 2010 között. Több egyesület munkájában vett részt: a Magyar IN MEMORIAM
