Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 1. szám - MŰHELYMUNKÁK - Nagy Ágnes: A magánélet dokumentációs univerzuma : elméleti megfontolások és gyakorlati tapasztalatok a magániratgyűjtés terepén. 2.
18 Levéltári Szemle 72. évf . 18 Levéltári Szemle 72. évf . tartalmazzák.13 Az egyes családtagokhoz köthető iratok rendezése viszont már tematikus elvet követ, s részben az életút szakaszait, részben a munka és a magánélet kettősét, valamint további tematikus kötődéseket tart szem előtt. A családi iratok egy része azonban nem sorolható be ezekbe a családtagok szerinti halmazokba, mert egyszerre több családtaghoz is köthető, vagy éppen a család szimbolikus egységére vonatkozik. Jellegzetes módon ilyenek például a leszármazással kapcsolatos iratok, azaz a házassági anya könyvi kivonatok, a gyászjelentések, a családfák, a családtörténeti adatgyűjtések és feljegyzések, vagy ugyancsak jellemző csoportként egy-egy család lakhatással, háztartással kapcsolatos, többnyire kollektív jellegű dokumentumai is. A közös családi iratok különválasztása a családi irathagyatékok egyik alapvető belső tagolódásának felel meg, ami szervesen keletkezik az irategyüttes élete során. Míg ugyanis az egy-egy családtaghoz kötődő iratok – többek között okmányok, iskolai bizonyítványok, katonai, orvosi, alkalmaztatással kapcsolatos iratok – egy adott személy élete során keletkeznek és azalatt vannak használatban, addig a családi iratok másik meghatározó csoportját éppen az egymást követő nemzedékek általi folyamatos használat és ezt a használatot szolgáló továbbörökítés jellemzi. Ez utóbbi iratok csak időlegesen tartoznak egy-egy családtag iratai közé, addig, ameddig élete folyamán a használatában vannak, de halála után egy másik családtag, vagy éppen egyszerre több családtag használatába kerülnek át.14 Bár ennek példájaként hagyományosan a nemesi levéltárak birtokjogi irataira szokás hivatkozni, azonban ez a fajta, generációkon átívelő használat a nem nemesi eredetű családok a nem nemesi eredetű családok 19–20. századi, birtokjogi, illetve birtokigazgatási iratoktól mentes hagyatékaiban is ugyanígy jelen van. Sőt, funkciójukat tekintve a háztartással, lakhatással, vagyonnal kapcsolatos iratok pontosan ennek a halmaznak felelnek meg más társadalmi közegben. Még a nemesi iratok birtokok szerinti csoportosítása is párhuzamra talál az egyes ingatlanokkal, lakásokkal kapcsolatos, számos esetben egymástól elkülöníthető, vagy éppen a család által is elkülönítetten kezelt iratok csoportjaiban. E megfontolások alapján tehát ezen iratok esetében közös családi iratokról beszélünk, mellőzve a családtagok szerinti besorolást. Nem lehet viszont figyelmen kívül hagyni az eddigi megfontolások alapján azt az igényt sem, amikor egy családtag a családi iratait az általa kialakított rendben kívánja átadni a levéltárnak, e rend későbbi megőrzésének elvárásával. Az ilyen esetekben megjelenő kronologikus rendezés mögött a családi múltról való gondolkodást meghatározó kulturális minták, hagyományok fedezhetők fel, és még ha a kialakított rend ellentétes is a kutatás igényeivel, a családi karakterbe beépülő jellege miatt megőrzésre érdemes. 15 A teljes irategyüttes kronologikus elvet követő rendezése egy családtörténeti elbeszélés kialakításának leképeződése, s amikor ez a szándék, illetve elgondolás családtörténeti 13 „[...] a családi levéltár a személyi levéltárak végtelen sorára bontható.” Bakács, 1960: 162. 14 Erre a kettéválásra mutatott rá Bakács István a birtokos családok levéltárai kapcsán: Bakács, 1960. 15 Ennek két jellegzetes esete: BFL XIII.81 Szemere–Kürthy–Magyar–Visy család iratai; BFL XIII.84 Schneider–Szentfülöpi-Kőnig–Hidy család iratai. Mindkét esetben kronologikus rendben összeállított családtörténeti albumok kerültek be a levéltárba. Nagy Ágnes
