Levéltári Szemle, 72. (2022)

Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Szálkai Tamás: "mennyivel megbecsülendőbb az írásban fennmaradt források anyaga..." : Herpay Gábor tanulmányútja és a debreceni város levéltár rendezési terve, 1915

52 Levéltári Szemle 72. évf . rendjével is. 9 Közben a saját megyei levéltári selejtezési tervén is dolgozott. Az elkövet ­kező napokban az általános levéltári elvek gyakorlati megvalósulását, az iratok tagolását, segédleteit tanulmányozta. Július 21-én Herpay raktárlátogatáson vett részt. Büszkén jegyzi meg: „Korvin okleveleket olvastam”. Tanulmányozta a diplomák nyilvántartási és tárolási rendszerét (borítékban, fektetve, fiókban), mint megjegyzi Hajdú megyében ilyen fiókból elég lesz tíz darab, s hogy az iratok közül kiemelt diplomák helyére a ki­emelésre utaló őrjegyet kell helyezni. Ugyanakkor az erdélyi és az udvari kancellária elenchusaival is megismerkedett. Budapesti útja végeztének közeledtével Tagányi Károly meghívta vacsorára, s közben a levéltárrendezésről beszélgettek. Tapasztalt kollégájától „pontos és pompás tájékozta­tásokat és különféle mintákat” kapott. Nagy elismeréssel ír az épülőben lévő országos levéltár épületéről, ami nemcsak „hazánknak vagy monarchiánknak, hanem az egész világnak legelső, legmodernebb és a külföldi szaktudósok” által felvetett minden körül­ménynek megfelel. Külseje impozáns, világvároshoz illő, belső közterei pedig művé­sziek, raktárai pedig praktikusak.10 Többször is előkerül a naplóban a korszerű vasáll ­vány rendszer témaköre. Ismerkedett a polcok beosztási lehetőségeivel, fasciculálásáról, térképek elhelyezésére két polc összefogásáról, az oldalfalak kisebbítéséről. Egészen rész­letekbe menő, precíz, a levéltári munka valóban minden területére kiterjedő tapaszta­latszerzésre volt lehetősége. Tárgyalásokat folytatott a Váci úton lévő Schlick-Nicholson Rt. főmérnökével, Vajda Lászlóval egy vasállványrendszer kiépítésének lehetőségéről is. Ehhez tájékozódott az új, Bécsi kapu téri épület padlójának és vasgerenda szerkezeté­nek rendszeréről. Július 29-én érkezett második állomására, Bécsbe, ahol augusztus 4-ig tartózkodott. A Haus-, Hof- und Staatsarchivban Nádudvari Győry Árpád aligazgatónál járt, majd Szekfű Gyula levéltáros mutatta meg neki a gyűjteményt és a segédleteket, később meg­tekintette a Hungarica gyűjteményt is. Jelentésében részletesen is taglalta Európa „egyik legnevezetesebb” levéltárával kapcsolatos tapasztalatait.11 Mint írja a levéltár palotája „ez idő szerint legelső Európában!” Az épület kétemeletes, viszont a raktárak féleme­letekre vannak osztva, amiből összesen tizenegy van. A hivatali szobák hermetikusan elzártak a raktáraktól, ahol minden alkatrész vasból van. Az állványok magasságát úgy tervezték, hogy az iratok kézzel is elérhetőek legyenek (2,2 m). A sorok végén római szám jelzi az emeletet, alatta pedig arab numerus az állvány számát. Herpay ezt nagyon célszerűnek tartva meg is jegyzi, hogy ez a megoldás a „topographiai” leltár „eléggé nem is méltatható” előnyére szolgál. Bécsi állomását követően Kolozsvárra utazott, miközben egy hétvégét otthon töltött. Az Erdélyi Nemzeti Múzeumban Kelemen Lajos és Kraxner György volt segítségére, akik a felügyeletük alatt lévő iratanyag tárolását, kezelését és rendszerét mutatták be. 9 Debreceni Közlöny, 1915. 29. 2–3. 10 Debreceni Közlöny, 1915. 25. 5. 11 Debreceni Közlöny, 1915. 25. 4–5. Szálkai Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom