Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - LEVÉLTÁR-TÖRTÉNET - Pálfi Ádám: Egy viharos évtized : a nagykőrösi levéltári iratanyag sorsa a II. világháborúban és azt követően, 1940-1951
45 2022/2. ▪ 45 – 48. Pálfi Ádám Egy viharos évtized A nagykőrösi levéltári iratanyag sorsa a II. világháborúban és azt követően (1940–1951) Ritkaságszámba megy, ha egy város a pusztítás kegyetlen külső nyomai nélkül vészel át egy háborút. Nagykőröst, az egykori mezővárost bár megérintette a háború szele, a települést és épületeit megkímélték a harcok. Ennek ellenére nem múlt el nyomtalanul e súlyos megpróbáltatásokkal teli időszak és örök időkre kitörölhetetlen emléket hagyott maga után, hiszen a város súlyos emberáldozatokat szenvedett a II. világháborúan; egyfelől a harctéri frontokon zajló küzdelmeknek több mint 500 nagykörősi ember esett áldozatul,1 másfelől, bár pontos számokat nem ismerünk, megközelítőleg 400 zsidó lakost hurcoltak el koncentrációs és kényszermunkatáborba. 2 A községi és a városi levéltárak is nagy megpróbáltatásokon mentek keresztül a II. világháború pusztításai és a különféle iratselejtezések nyomán.3 A mai napig rend kívül nehéz hiteles képet adni az ebben az időszakban végbement levéltári iratanyagpusztulásokról.4 Mivel az ország történelmi forrásait komoly veszteség érte, sok helyen a pusztulás mértékének felmérése még évtizedek múltán is zajlik. Hasonlóan nehéz sorsa volt annak az értékes iratanyagnak, amelyet Nagykőrös város levéltárában őriztek. 1940-ben Ember Győző, a Magyar Országos Levéltár későbbi főigazgatója a városban járt, ahol megtekintette és részletes felmérést készített a város levéltári anyagáról. Megállapításait a következőképpen összegezte: „ a városi levéltár rendkívül becses és történelmi jelentőségű iratanyagot foglal magába, kezelése azonban semmiképen sincs biztosítva. A különösen értékes iratanyag a szakszerű kezelést és megőrzést feltétlenül megkívánja.” 5 Nagykőrösön az 1900 előtti iratokat tekintették hivatalosan levéltári anyagnak, ezek közül a legrégibb egy 1336-ból származó latin nyelvű oklevél. A tanácsjegyzőkönyvek és a városi számadások — hiányokkal — 1626-tól maradtak meg, a közigazgatási iratanyag 1631-től kezdődött. A levéltár nagy része rendezetten és csomókba kötve volt felrakva az állványokra, egy másik része azonban még a földön várt a az elhelyezést. Az úgynevezett zárt vagy titkos levéltárat, amely a török iratokat és a város 1920 előtti jogbiztosító okmányait tartalmazta, két páncélszekrényben a levéltárban helyezték el, a kulcsokat azonban 1 Hadtörténelmi Intézet és Múzeum – II. világháborús magyar katonai veszteségi adatbázis. https:// iivh-katonahoseink.militaria.hu/ (A letöltés ideje: 2022. augusztus 14.) 2 Novák, 2008: 146–147. 3 MNL OL Y 7 32/1946. 4 Berényiné, 2018: 27. 5 MNL OL Y 1 2276/1940. LEVÉLTÁR│ TÖRTÉNET
