Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - Oláh András Pál: A termőföldek kapcsán felmerülő adattisztítási kérdések földhivatali és levéltári problémái
9 2022/2. ▪ 5 – 15. iratok legkevesebb 80-90%-a maradandó értékű, nem selejtezhető iratanyag. A termőföldügyek iratai 30–50 évente, a belterületi ingatlanoké pedig 1–30 évente újból és újból előtérbe kerülnek, így a velük kapcsolatos adatigénylés, iratkérés igénye folyamatosan, ismétlődően felmerül. Az adattisztítást azonban komolyan hátráltatja, hogy a II. világháború utáni és különösen a termelőszövetkezeti idők földügyeinek történeti feldolgozása és a kapcsolódó iratanyagok archiválása és feltárása sajnos elég elhanyagolt terület. Pedig ez az átmeneti időszak vagyonjogi szempontból roppant fontos, a kapcsolódó iratanyagok pedig elsődleges forrásanyagot jelenthetnek történelmi események mélyre ható vizsgálatához és feldolgozásához.18 Kérdés azonban, hogy az adattisztításhoz milyen iratanyag felkutatása szükséges, továbbá hogy ezek őrzése és kezelése levéltári, vagy földhivatali feladat-e? Utóbbi kapcsán – talán a levéltári közfelfogással szemben – határozottan azon a véleményen vagyok, hogy az ingatlan-nyilvántartás bevezetéséig keletkezett földhivatali iratok és kartotékok már levéltárérett, maradandó értékű iratanyagok. Ebből következően a leghasznosabb az lenne, ha ezek egységesen levéltári megőrzésbe és kezelésbe kerülnének. 19 Kísérleti kutatásom tapasztalatai szerint az adatfeltárási eljárás során, a magyarországi földtulajdon-viszonyokat tekintve két szignifikáns történelmi eseménysor iratanyagára kell koncentrálni: elsőként az 1959-től meginduló földrendezésre,20 másodikként az ezt követő, második téeszesítésre.21 A termelőszövetkezeti tulajdonok megszünte tése és a részaránytulajdon kiosztása kapcsán keletkeztek ugyanis legnagyobbrészt azok a pontatlan és hiányos adatok, amelyeket ki kellene javítani. Az eljáráshoz kétféle feltárási módszer alkalmazása kínálkozik: 1. Az elektronikus adatbázisokból történt legyűjtések-leszűrések eredményeinek feldolgozása, azaz az IPL rendszeren átszűrt és még mindig nem azonosítható jogosultak adatainak felkutatása az iratokból. 2. Az egyes helyrajzi számon bejegyzett adatoktól végrehajtott keresés visszafelé az irattári adatokra, amit szintén megelőz vagy kiegészít egy előszűrés az IPL-ből. A leghatékonyabb módszernek eddig az bizonyult, ha az egyes osztatlan közös táblákban szereplő hiányos adatú személyeket kutattam visszafelé a részarányának a keletkezéséig. Az ilyen kutatás során a részaránykiadási határozattól a termelőszövetkezeti különlapon át (piros tsz. tulajdoni lap)22 a részaránylapig kell az esetet felfűzni. (lásd képmellékletek) 18 A témánk kapcsán ismertetett, főként termelőszövetkezeti részaránnyal kapcsolatos irattípusok részletes ismertetése jelenleg nem lehetséges, de mindenképpen érdemesnek tartom a jövőben foglalkozni vele. 19 Oláh, 2021: 15. 20 A jogszabályi háttér magyarázatához lásd: Birkás, 1959: 45–112. 21 A jogszabályi háttér magyarázatához lásd: Fóris, 1968: 9–168. 22 Az iratformula időrendben a legutolsó releváns nyilvántartás. Bevezetése az ingatlan-nyilvántartáshoz, megszűnése a részaránytulajdon felszámolásához kötődik. Lásd: Egri, 1973: 21., 22–23. A termőföldek kapcsán felmerülő adattisztítási kérdések
