Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - Oláh András Pál: A termőföldek kapcsán felmerülő adattisztítási kérdések földhivatali és levéltári problémái
10 Levéltári Szemle 72. évf . Azt az ingatlan-nyilvántartási adatbázist érintő szűrőprogramok eredményei azonnal világossá tették, hogy egy gombnyomással nem lehet tömegesen megoldani a problémát. Sőt nyilvánvalóvá vált az is, hogy az adatfeltárási eljárás szabályozásából kimaradt egy fontos elem: az IPL elektronikus adatbázisa nem feltétlenül terjed már ki azon személyek adataira, akik már a digitalizációs időhatár előtt elhunytak. Ezeknek a személyeknek az adatait már nem töltötték fel az IPL-be. Amíg azonban az IPL országos hatáskörű elektronikus rendszere egy gyorskereséssel azonnal legyűjti a személyes adatokat, addig például a halotti anyakönyvekben való kutatás csak akkor lehetséges, ha ismerjük a keresett személy halálának dátumát, a halálának helyét, esetleg az anyakönyvezés helyét. Ha ezeket az információkat nem tudjuk, akkor sajnos az adatfeltárás esetlegessé vagy lehetetlenné válik. Az eljárásba tehát be kell, illetve be kellene vonni az illetékes anyakönyvi hivatalokat és a megyei levéltárakat, hiszen a szükséges iratanyagok egy része, valamint más olyan szervek iratai,23 amelyeket valószínűleg érdemes lenne áttekintenünk, már csak ott lelhetők fel. Elsődleges feladatként adódik, hogy részletszabályozásban ezt a kérdést rendezzék: az anyakönyvi adatokban történő kutatásra, vagy az azokból történő adatszolgáltatásra mindenképpen felhatalmazást, illetve lehetőséget kellene biztosítani. 24 A gyakorlati alkalmazást nagyban befolyásolja néhány további kérdés is. Az első az IPL rendszerben történő keresés jogosultságának a beállítása. A földhivatalok jelenleg nem jogosultak az ún. töredékes keresés alkalmazására, azonban az adatfeltáráshoz a rendszerben történő elő-, és utószűréshez ez elengedhetetlen. A töredékes keresés segítségével ugyanis pontosan a hiányos adatok alapján lehet egyes személyeket azonosítani. Ennek az eszköznek a hiánya, illetve korlátozása nagy valószínűséggel sikertelenséget eredményez az adatfeltárás kapcsán. Emellett a kapcsolódó iratanyaggal összefüggő különböző nyilvántartási rendszerek közötti áttöltési műveletek során többszörös adatvesztés is történt. Ez gyakran azért következett be, mert a hibás adatok forrásaként felhasználható iratok túlnyomó többségénél a házastárs adatai szerepelnek és nem a ma használatos személyi adatok. A hiányos adatú földtulajdonosok személye jelentős részben azonosíthatóvá válna a házastárs személye után, ezt azonban a földhivatal az IPL-ből jelenleg szintén nem jogosult kikeresni, mint ahogyan a házassági anyakönyvek adatait sem tudja jelenleg hasznosítani. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a régebbi földhivatali bejegyzések sem voltak pontosak, azaz előfordulhatott, hogy nem minden adatot vezettek át a bejegyzés alapjául szolgáló okiratból. Az okiratok tartalmi vizsgálata során ezek a hibák azonban könnyebben kijavíthatók. 23 A Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltárában például az MSZMP Politikai Bizottság iratai (XXXIII. 3. sz. fond), a járási tanácsok iratai (XXIII. 201–214. sz. fond), a termelőszövetkezetek irattárai (XXX. fondfőcsoport), F.V.M.H. földkiadási határozatok, stb. 24 Az anyakönyvi keresések, sőt inkább nyomozások a kísérleti kutatás tapasztalatai szerint túlnyomórészt csak nagyon bonyolult körbeírás alapján lehetségesek, azonban sok esetben az anyakönyvi adatok nélkül szintén garantált az adatfeltárás sikertelensége! Oláh András Pál
