Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - Oláh András Pál: A termőföldek kapcsán felmerülő adattisztítási kérdések földhivatali és levéltári problémái
8 Levéltári Szemle 72. évf . esetén az érintett ingatlanok a Magyar Állam tulajdonába kerülnek. Amennyiben a jogos tulajdonost, illetve örökösét az állami tulajdonba adást követően mégis sikerül azonosítani, e személyek határidő nélkül kártalanításra jogosultak lesznek. Itt egy pillanatra érdemes megállni és a hírekben közölt, sokszor téves információkra reagálni, a fentieket pedig nyomatékosítani. Egy ilyen folyamatnak különös történelmi felhangja van, hiszen ezeket az eseteket a közvélemény hajlamos úgy értékelni, mint újabb erőszakos államosítást.15 Ehhez képest törvényi garanciák biztosítják, hogy mielőtt a tulajdonjog az államra szállna, egy többlépcsős szűrőfolyamat menjen végbe, ezenfelül az államra átszállt tulajdonjogot is lehetősége van a régi tulajdonosnak helyreállíttatni, vagy ha ez már nem lenne lehetséges, akkor időkorlát nélkül jogosult a kártalanításra. A törvény a személyek azonosítása kapcsán a földhivatalokra nagy felelősséget rótt, és bár az adatfeltárási eljárás elvégzésére nem szabott határidőt, mégis a társadalmi érdeklődésből az már most is valószínűsíthető, hogy a szükségszerűség siettetni fogja ezt a munkát. Az adatfeltárás gyakorlati kérdései és levéltári problémái A jogszabály tehát két úton rendeli el az adatfeltárás végrehajtását: egyrészt a földhivatali okirattárban, másrészt az IPL-ben kívánja fellelni a megoldást. Ennek okán a 2019. év őszétől megkezdtem Csongrád-Csanád megyében az adatfeltárási eljáráshoz szükséges iratanyag azonosítását és lehetőség szerinti rendezését is. A törvény gyakorlati alkalmazásához szükséges kutatási módszerek, metódusok kialakítása kapcsán lezárult egy átfogó kísérleti kutatás is, amelynek a „nem beazonosítható személy” kategóriára vonatkozó tanulságait is ismertetem az alábbiakban. Az adatfeltárás kapcsán immár kiemelten fontossá vált a földhivatali irattárak állapotának kérdése. A földhivatali archiválás roppant nagy horderejű kérdés, ugyanis – noha az irattár a közhivataloknál hagyományosan a „mostohagyermek” szerepét tölti be, – a földhivatali ügyintézés a jelenlegi struktúrában és jogszabályi környezetben nélküle nem létezhet. A földhivatali irattárak is nagymértékű átszervezésen estek át a kormányhivatali struktúra kialakításával, illetve várhatóan átalakuláson mennek majd keresztül a közeljövőben bevezetendő új ingatlan-nyilvántartási törvény következtében is. 16 Mint korábban már említettem, az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb alapelve az okirat elve. Ez kis túlzással egyidős az írásbeliséggel, de a 19. század utolsó harmadától datálható, a telekkönyvi nyilvántartás bevezetésével egészen biztosan.17 A földhivatali 15 A történelmi háttér szemléltetéséhez lásd: Vincze, 2013. 16 Két nagyobb horderejű változás bizonyosan be fog következni az új jogszabály alapján. Egyrészt a földhivatali ügyintézés teljeskörűen átvált digitális formára, valamint az archiválás kötelezettsége a közhivataltól jórészt átkerül az iratképzők (az ügyvédek) feladatkörébe. Mindkettő erős kételyeket ébreszt a földhivatalokban, az új rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok levonása azonban csak 2022 után várható. 17 Az ingatlan-nyilvántartás másik alapelve a közhitelesség elve. Sajnos az adatbázisunkat tekintve ez távolról sem egyenlő a tökéletességgel, mégis a hiteles bejegyzések javítása, törlése okiratra kell, hogy támaszkodjon. Oláh András Pál
