Levéltári Szemle, 72. (2022)

Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - Oláh András Pál: A termőföldek kapcsán felmerülő adattisztítási kérdések földhivatali és levéltári problémái

7

2022/2. ▪

5

–

15.

Az azonosnak vélelmezett személyek összevonási eljárásának tapasztalatai szerint a tulajdonosi adatok megszüntetésénél nagyon körültekintően kell eljárni, hiszen a tulajdonjog nem évül el és azt csak a megfelelő kellékekkel ellátott okirattal11

lehet beje

gyezni, illetve törölni. Ez utóbbi az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb és talán legrégebbi alapelve (okirat elve).12

Az adatfeltárási eljárás mégis teljesen új alapokra helyezi az eddigi gyakorlatot, és korábbi eljárások újraértelmezésével, illetve újak bevezetésével – mint az osztatlan közös tulajdon megszüntetése, az azonosítás és adattisztítás, a Magyar Állam részére történő tulajdonba adás vagy a kártalanítás – hosszú távon lehetővé teszi a teljes ingatlan-nyilvántartási adatbázis kitisztítását, legalábbis jogilag. A törvény az adatfeltáráshoz két új jogi fogalmat vezetett be:

13

„a) beazonosítatlan személy:

az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett természetes személy, akinek a természetes személyazonosító adatai hiányosak, illetve személyi azonosító jele hiányzik vagy tévesen került feltüntetésre, ide nem értve a b)

pont szerinti személyt;

b) nem beazonosítható személy:

az az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegy

zett természetes személy, akinek a természetes személyazonosító adatainak e törvény szerinti feltárása eredménytelen volt és ezáltal személye egyértelműen nem határozható meg.”

Az adatfeltárási eljárás erre a két kategóriára vonatkozik, azaz arra a jogosult személyre nem, akinek minden bejegyzett adata rendben megtalálható volt. Maga az adatfeltárási eljárás képletesen szólva tehát egy többszűrős folyamat, amelynek célja az, hogy a beazonosítatlan természetes személyek mint tulajdonosok adatait a lehető legnagyobb mértékben azonosítani lehessen és a helyes, illetve teljes személyazonosító adatok az ingatlan-nyilvántartásban hivatalból rögzüljenek, azaz az adatbázis tisztuljon. További fontos új feladata lett a földhivatalnak a beazonosíthatóan elhalt jogosultak (pót)hagyatéki eljárásának hivatalból történő kezdeményezése.

14

A jogszabály alapján az adatfeltárási eljárás hivatalból indul, aminek során felhasználják a földhivatali okirattárból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, azaz az Integrált Portálalapú Lekérdező Rendszerből (a továbbiakban IPL) kinyerhető adatokat, valamint a nyilvántartásban bejegyzett adatokra hivatkozva a földhivatal szükség esetén személyes adategyeztetést kezdeményez az érintett személyekkel. Azok a tulajdonosok, akiket ezen folyamat során továbbra sem sikerül azonosítani, alkotják a „nem beazonosítható személy” kategóriát. E kategória kapcsán a földhivatal adategyeztetésre történő postai úton kiküldött felhívást, hirdetményezést, évenként újabb adatfeltárási kísérletet, illetve felülvizsgálatot végez. Ezt követően, de csak a fenti eljárások eredménytelensége 11 Inytv. 32–36. §

12 Szabályozza: Ptk. 5: 167. §, valamint Inytv. 28–31. §.

13 Foktftv. 19.§ a)-b)

14 Foktftv. 23. § Érdekességként megjegyzem, hogy alapesetben a közjegyző szintén kísérletet tehet a jogosult személyes adatainak pótlására, illetve azonosítására. Újdonságként az adattisztítás keretein belül a törvény 24. § szerint az ún. ingatlan-nyilvántartáson kívüli (a nyilvántartásba be nem jegyzett) jogok bejegyeztetésére is lehetőség nyílik.

A termőföldek kapcsán felmerülő adattisztítási kérdések