Levéltári Szemle, 72. (2022)
Levéltári Szemle, 72. (2022) 2. szám - Oláh András Pál: A termőföldek kapcsán felmerülő adattisztítási kérdések földhivatali és levéltári problémái
6 Levéltári Szemle 72. évf . Az erre irányuló munka vázlatos ismertetéseként a továbbiakban a törvény III. fejezetében8 rögzített adatfeltárási, vagy inkább adattisztítási eljárás földhivatali, valamint levéltári problémáit járom körbe. Az adatfeltárási eljárás földhivatali alkalmazása A törvény, mint ahogyan a címében is szerepel, az osztatlan közös tulajdon felszámolása mellett „a földnek minősülő ingatlanok” tulajdonosi adatainak rendezését kívánja megoldani. Tehát az adattisztítás problematikája a törvény szellemében kiterjesztő értelmezést nyer, azaz minden, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő és termőföldnek minősülő ingatlan tulajdonosi adatait érintené. Ez mind a földhivatali munka mennyiségét, mind a kutatás metodikáját nagyban bonyolítja. 9 Néhány tényező rendkívüli módon befolyásolta az ingatlan-nyilvántartás adatrögzítéseit, közülük elsőként a bejegyzésekhez kapcsolódó történelmi háttér. Elég csak az utóbbi száz évben Magyarországon lezajló történelmi eseményekbe belegondolnunk, amelyek a földügyeket is nagyban befolyásolták: a trianoni béke, a két világháború közötti részleges földosztások, a földbirtok-rendezési kísérletek, a II. világháború és a párizsi béke, a II. világháború utáni földreform és földosztások, egyes kisebbségek és társadalmi csoportok jogfosztásai, az első ún. „sztálinista” téeszesítés (kollektivizálás) és államosítás, a földrendezés és a második téeszesítés, a kárpótlások, a részarány-kiosztások, a földért életjáradék programok, végül az állami földtulajdon árverésen történő értékesítése. Ezek mindegyike fenekestül forgatta fel az éppen fennálló tulajdonviszonyokat. Minden egyes történelmi eseménysor különbözőképpen ment végbe, tehát különböző iratanyagból, más-más módszerrel lehetséges a rekonstruálása, illetve a hiányos adatok felderítése. Másodsorban az okirati kellékek koronként változtak. Jelenleg a földhivatal az egyetlen olyan közigazgatási intézmény, amely még konzekvensen használja a nyilvántartásához a személyi számot, minthogy az a jogszabály szerint kötelező okirati kellék. Az egyes ingatlanok tulajdonosát egyértelműen meg kell tudni határozni, hiszen egy ingatlan tulajdonjoga az egyik legfontosabb, legnagyobb értékkel bíró intézmény. A személyi számot azonban Magyarországon csak 1975-től alkalmazzák, így nagyon problémás azon ingatlan-nyilvántartási bejegyzések és feljegyzések adatfeltárása, illetve adattisztítása, amelyeknek jogosultja már nem is élt 1975-ben. Ezek az adatok elektronikus adatbázisokból már nem feltétlenül nyerhetők ki, így bár az ingatlan-nyilvántartás szerkesztésekor 10 a jogosult személyek kilétét és személyi számát megpróbálták azonosítani és rögzíteni, ez azonban nagyon sok esetben lehetetlen volt. 8 A fejezet címe: A földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről 9 Az adatfeltárásra vonatkozóan nem közölt részletszabályokat a Foktftv. végrehajtására kiadott, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásának részletes szabályairól szóló 647/2020. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. 10 Az ingatlan-nyilvántartás szerkesztéséhez lásd: Oláh, 2021. 11. Oláh András Pál
