Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Mérleg - Fülöp Tamás: Megyeszékhelyből város.Tanulmánygyűjtemény (Sági Norberta)
65 2021/4. ▪ 65 – 68. Fülöp Tamás: Megyeszékhelyből város Szolnok város településfejlődési törekvései a megyeszékhellyé válás és a második világháború közötti évtizedekben Tanulmánygyűjtemény. Neumann János Egyetem – MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára, Szolnok, 2020. 439 p. Szolnok ma mintegy 70 ezer főt számláló megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelye. Ennek ismeretében meglepi az olvasót a cím: Megyeszékhelyből város. Hogyan értsük ezt? Szolnokot 1075-ben említik először Zounok alakban, és ezt a nevet őrzi címként a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun Szolnok Megyei Levéltárának évkönyve. A település már az Árpád-ház uralkodása alatt mezőváros volt, de a történelem során többször elnéptelenedett, lerombolták, gazdát cserélt, és tulajdonosai nem fogtak jelentősebb építkezésekbe, így hosszú időn át nem volt nagy jelentőségű település. A tiszai rév, majd az ország első állandó Tisza-hídja, a vámhely- és a megyeközponti szerep, az itt keresztülfutó szárazföldi utak ellenére sem fejlődött nagyobb várossá a középkorban. Szolnok jelentősége a Tisza szabályozása és a gőzhajózás megjelenése, majd a Pest–Szolnok vasútvonal kiépülése hatására nőtt meg. 1874-ben rendezett tanácsú város rangra emelkedett, majd 1876-ban a Heves és Külső-Szolnok vármegye külső-szolnoki és a Jászkun Kerület jászsági és nagykunsági helységeiből szervezett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye központja lett. Ez a közigazgatási központi, megyeszékhely szerep kellett a várossá válásához. Jelen kötet előzménye a 2010-ben megjelentetett Szolnok könyve című helytör téneti kiadvány, amelynek létrehozásában a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár munkatársai, mások mellett az akkor még levéltár-igazgató, dr. Fülöp Tamás is közreműködött. Ez a grafikailag igényes, stílusának is köszönhetően olvasmányos kötet nemcsak szakemberek számára készült, hanem akár az iskolai helytörténeti oktatás eszköze is lehet. Szolnok tudományos igényű, igazi, nagy várostörténeti monográfiája mindezidáig még nem készült el, de számos magas színvonalú, egy-egy korszakot bemutató kötet áll már a kutatók, érdeklődők rendelkezésére, amelyek bölcsője – így vagy úgy – az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára volt. E kötettel közel egy időben jelent meg például dr. Bagi Gábornak Szolnok a török korban című kötete (Szolnok, 2020), amelyet a Szolnok a középkorban című munka előzött meg (Szolnok, 2017), és a Szolnok kuruc kori történetét bemutató kötet fog követni. Fülöp Tamás Megyeszékhelyből város című tanulmánykötete is egy azon értékes források közül, amelyek a jövőben a városmonográfia elkészítéséhez hozzájárulhatnak. MÉRLEG
