Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 4. szám - Mérleg - Fülöp Tamás: Megyeszékhelyből város.Tanulmánygyűjtemény (Sági Norberta)
66 Levéltári Szemle 71. évf . Fülöp Tamás szolnoki kötődésű történész a 19–20. századi magyar történelemmel, azon belül közigazgatás-történettel foglalkozik. Korábbi publikációi kapcsolódnak az általa irányított megyei levéltár látványos eredményeket felmutató közigazgatás- és hivataltörténeti kutatásaihoz, az intézmény 1876–1989 közötti időszakot felölelő megyei történeti archontológiájához, és Szolnok város 19. század végi – 20. század eleji közigazgatástörténetéhez. Jelen tanulmánykötet a szerző nyolc tanulmányát közli ebből az időszakból, amelyek a városfejlődés egy-egy szakaszát, annak különleges körülményeit mutatják be kronologikus sorrendben. A szerzői előszó rávilágít a tanulmányok kiválasztásánál érvényesített szempontokra, amely szerint a kötetben szereplő írások „Szolnok város fejlődését elsősorban a közigazgatási szerepkör változásának sajátos szemszögéből, a városfejlődés adminisztratív, politikai és makrogazdasági körülményeit meghatározó lehetőségekre és kihívásokra adott válaszok aspektusából közelítik meg.” A kötet első három írása a megyeszékház építésével foglalkozik. Az 1876–78 között Benkó Károly és Pártos Gyula tervei alapján eklektikus stílusban épült székház ma is a város egyik impozáns épülete, amelyet kimondottan a megyei törvényhatóság és a közigazgatási funkciók elhelyezésének céljából építettek a város által felajánlott telekre, s így a – részben a kiváltságos Jászkun Kerület területén létrejött – vármegye egységének szimbólumává is vált. A megyeszékhely státusznak Karcag előli megszerzése többéves előkészítő „munka” gyümölcse volt, a városvezetés elszántságát és áldozatkészségét tükrözte. A székhely szerepkör politikai-gazdasági előnyöket ígért Szolnok számára. Nagyszabású építkezések és infrastrukturális fejlesztések indultak, a település városiasodott, vonzereje megnőtt. A három említett tanulmány a megyeháza építésének történetét tágabb összefüggésrendszerbe, politika- és közigazgatás-történetbe ágyazva mutatja be, de nemcsak emiatt érdemes figyelmet szentelnünk neki. Az előzmények, körülmények és események hátterében megbúvó történetek (így például a városi státusz átmeneti feladása, az 1876. évi polgármester-választás, a Zöldfa vendéglő telkének felajánlása körüli körülmények vagy akár Hubay Ferenc volt polgármester lemondásának háttere, majd feleségének a város felé tett ingatlanajánlatai) részletes bemutatása miatt is érdemes a figyelemre, hiszen ezek az információk a 19. századi mentalitástörténethez is adalékokat szolgáltatnak. Az építkezés folyamatának bemutatása során megismerhetjük a korabeli pályáztatási, építtetési, pénzügyi folyamatokat, s egyúttal a vármegyei közigazgatás, államigazgatás működésébe is bepillantást nyerünk. Az al fejezetek címe, egyúttal idézet is a forrásanyagokból (Egy lehetőleg egyemeletes, takarékos, de izletes épülettervezet megalkotása; A legszükségesebbekre leszállíttatott tervezet; Székház nem a szem gyönyörködtetésére, hanem használatra; Egy kellemetlen, nagyon is elposványosodott ügy; Az érdekelt részek között létrejött barátságos egyezség...; Megépítése egy olyan épületnek, amely évszázadokon át tanúja a polgári erényeknek) tükrözi és jelzi a tervezés és építtetés fő állomásait. MÉRLEG
