Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. szám - Mérleg - Nemes Gábor: A katolikus egyházi levéltárak könyvkiadási tevékenysége Eredmények és távlatok
85 2021/1. ▪ 84 – 89. Az archívumok túlnyomó többsége önálló könyvkiadási tevékenységet folytat. Ahol nem, ott elsősorban az önálló jogi személyiség hiánya jelent akadályt, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár esetében pedig a rend könyvkiadását intéző Bencés Kiadó megléte ezt nem is indokolja. A kötetek jelentős részben önálló könyvsorozatok részeiként láttak napvilágot; több intézmény (például Győr, Szombathely, Veszprém) a segédleteiket külön sorozatban közli. Vannak példák közös gyűjteményi összefogásra is: Kalocsán a főegyházmegyei gyűjtemények együtt hoztak létre sorozatot, míg Pannonhalmán Collec tanea Sancti Martini címmel gyűjteményi értesítő jelenik meg minden évben. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szerkesztő mindkét esetben a levéltár vezetője, ami az archívumok domináns szerepét is jelzi. Több levéltár is arról számolt be, hogy más intézményekkel együttműködve is jelentettek meg kiadványokat: itt az esetek többségében a Bölcsészettudományi Kutatóközpontról vagy a helyi városi, illetve megyei levéltárról volt szó. A Győri Egyházmegyei Levéltár győri, soproni és mosonmagyaróvári múzeumokkal együttműködve vesz részt a nagy múltú Arrabona című periodika szerkesztésében. A Pécsi Egyházmegyei Levéltár határon túli együttműködéssel is büszkélkedhet: ők az Eszéki Állami Levéltárral kooperáltak. A megjelent kötetek tematikája meglehetősen színes. Értelemszerűen meghatározó részt képviselnek a levéltári segédletek és a forráskiadványok, de tanulmánykötetek, monográfiák és ismeretterjesztő kiadványok is előfordulnak. A kötetek szakmai színvonalát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az intézmények több mint fele a Magyar Levéltárosok Egyesülete által meghirdetett Év Levéltári Kiadványa pályázaton díjat nyert. De nézzünk kicsit a kötetek „mögé”! A levéltárak kivétel nélkül pályázati segítséggel valósították meg könyveik kiadását, legtöbbször az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap által meghirdetett pályázatok segítségével, de városi és megyei céltámogatások (Esztergom, Győr) is előfordultak. Problémaként jelentkezik, hogy a támogatási intenzitás mértéke egyre csökken, és pályázatokon egyre kevesebb lehetőség adódik szerzői/szerkesztői/tördelői jellegű kiadások fedezésére. Így hiába nyerhető támogatás a nyomdaköltségre, ha a könyv előmunkálatainak finanszírozása nem biztosított. A Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár az érseki uradalmi erdők kezelési útmutatásairól szóló kötetéhez több erdészet szponzorálását is elnyerte, a Győri Egyházmegyei Levéltár Győr vértanú püspöke, Apor Vilmos című köteténél a szerző helyi vállalkozói kapcsolatai révén szerzett jelentős támogatást. Ezek a példák is jól mutatják, hogy bizonyos esetben a vállalati szektortól is lehet támogatáshoz jutni. Az intézmények nagy hányadában a hiányzó részt általában önerőből pótolták ki, bár sajnos vannak olyan levéltárak is, ahol erre nem számíthatnak. Több intézménynél gondot jelent, hogy a kötetek eladásából származó bevételek nem hozzájuk, hanem a fenntartóhoz folynak be, ez pedig nehezíti újabb kiadványok megjelentetését. MÉRLEG
