Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. szám - Mérleg - Nemes Gábor: A katolikus egyházi levéltárak könyvkiadási tevékenysége Eredmények és távlatok
86 Levéltári Szemle 71. évf . A kötetek technikai szerkesztését nagyrészt profi grafikus vagy tördelő végzi szakszerűen, a Microsoft World alapú kiadványszerkesztés szerencsére már csak az egyszerűbb kivitelű segédleteknél használatos. Ami a példányszámot illeti, az általában 200 és 500 között váltakozik. Az ennél nagyobb számban megjelenő kötetek ritkaságszámba mennek, ezek elsősorban ismeretterjesztő, szélesebb olvasóközönségnek szánt kiadványok. A példányszámok felvetik a terjesztés mikéntjének kérdését is. Több levéltár szembesül azzal, hogy bizonyos pályázati támogatások nem teszik lehetővé a kereskedelmi forgalomban való értékesítést – ez azonban nagyban ronthatja a könyv hasznosulását. Főleg a turisztikailag is frekventált helyeken (például Eger, Esztergom vagy Veszprém) a helyi múzeumok, illetve látogatóközpontok is árulják, ennek révén sok emberhez eljuthatnak a kötetek, és fontos szerepet töltenek be az egyházi irányultságú könyvesboltok is. Néhányan (például Kalocsa, Veszprém) terjesztőként megemlítették a Penna Bölcsész Könyvesboltot, amely a könyvek iránt érdeklődő célközönség szempontjából jó választásnak bizonyulhat. A társintézményekkel történő cserekiadványkapcsolat szinte mindenkinél megjelenik, és több levéltár számolt be arról, hogy a kiadványok egy része a fenntartó reprezentatív céljait is szolgálja. A nagykereskedelmi terjesztés viszonylag ritka: a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár a Bencés Kiadón, a Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár a Magiszter Könyv webshopon, míg a Győri Egyházmegyei Levéltár a Prospero Disztribúció internetes könyváruházán keresztül terjeszti köteteit. A megkérdezett intézmények egyelőre nem látnak perspektívát az e-könyvek kiadásában: elsősorban régebbi vagy szűkebb szakmai körök érdeklődésére számot tartó kötetek honlapról történő ingyenes letölthetővé tétele a leggyakoribb megoldás. A választ adó levéltárak közül több is kialakult könyvkiadási stratégiával rendelkezik. Elsődlegesen forráskiadási törekvéseket figyelhetünk meg. Vannak olyan intézmények (például Esztergom, Pannonhalma, Székesfehérvár), ahol a már rendszeresen megjelenő tematikus tanulmánykötetek folytatását tervezik. A kalocsai és részben a győri levéltár is a „nyitott szem” stratégiáját követi: egyrészt a levéltárban, másrészt a régióban zajló kutatások alapján próbálnak menedzselni kiadványokat. Jövőbeni lehetőségek Mik a katolikus levéltárak könyvkiadásának jövőbeni lehetőségei? A kérdőív jövőbeli tendenciákra, lehetőségekre vonatkozó kérdése alapján a válaszokból a következő kép bontakozik ki. Az elmúlt harminc év ígéretes eredményeinek folytatására jó esélyek mutatkoznak. A kötetek meghatározó részét mindössze 4-5 levéltár jelenteti meg, ugyanakkor vannak még olyan intézmények, ahol a körülmények (rendezettség állapota, infrastrukturális vagy személyi problémák) eddig nem tették lehetővé, hogy kiadványok megjelentetésével is foglalkozhassanak, holott igenis szándékukban áll. MÉRLEG
