Levéltári Szemle, 71. (2021)

Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. szám - Fehér Csaba–Haász Réka–Horváth M. Ferenc– Koltai Gábor–Szabó Attila–Szabó Bence: Beszámoló a Gazdasági és társadalmi szervek illetékességének elhatárolására alakult ad hoc bizottság tevékenységéről (2018. június)

17

2021/1. ▪

5

–

22.

a 9/C. § (1) értelmében „a végelszámolás kezdő időpontjától a civil szervezet önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül”; a 9/C § (2) b) pont kimondja, hogy a szervezet korábbi, vezető tisztségviselője „a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és az adóügyi iratokról iratjegyzéket készít és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadja”. A 9/G. § (3) értelmében pedig „a végelszámoló köteles gondoskodni a civil szervezet iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a civil szervezet iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (alapítók) valamelyike vállalja.” A civil szervezetek végelszámolási folyamatában azonban a levéltárak nem kapnak szerepet.

A felszámolások okán a Cstv. is fontos támpontként szolgál. A 2. § (5) bekezdés alapján az „egyesületekre és az alapítványokra e törvényt akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény másképpen nem rendelkezik”. Témánk szempontjából természetesen az Ltv. sem kerülhető meg. A civil szervezetek iratanyaga ez alapján a „magánirat” kategóriába tartozik és a levéltárak gyűjtőköri tevékenysége érinti.

II. A civil szervezetek közlevéltári gyűjtőköri elhatárolása

A rendszerváltás óta még nem készült a civil szervezeteknél keletkezett iratok maradandó értékét, helyzetét tisztázó munka a magyar levéltári szakirodalomban. Jelen tervezet a BFL e témában készített munkaanyaga alapján, annak kiegészítésével próbál a kérdésben releváns álláspontot megfogalmazni. (A témáról lásd bővebben e lapszámban Györgyi Csaba cikkét.) Ez azonban nem egyszerű feladat, hiszen ezen a kifejezetten a levéltári gyűjtőkör

t érintő területen nincsenek egyértelműen elhatá

rolható viszonyok, mint a levéltári illetékességet illetően.

A civil szervezetek esetében szót kell ejteni a közhasznúságról. A Civil tv. VII. fejezete foglalkozik a közhasznú jogállással. A közhasznúság legalapvetőbb feltétele, hogy a szervezet olyan közfeladat megvalósításáért tevékenykedjen, amelyet alapszabályában vállalt. A közfeladat jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. A közhasznúság pedig egy minősítési besorolás, amely egyrészt bizonyos kedvezményekhez juttatja a civil szervezeteket, de egyúttal kötelezettségeket is előír részükre, amelyek főként a szervezetek működésének nyilvánosságát szolgálják. A Civil tv. részletesen tartalmazza, mely szervezet kérheti – vagy őrizheti meg – közhasznú státuszát, azonban maga a közhasznúság nem befolyásolja azt a tényt, hogy e szervezetek által keletkeztetett iratok csak részben köziratok és azt, hogy a levéltáraknak nincsen ráhatásuk arra, hogy e köziratok – és a maradandónak tartott magániratok – megőrzését és a levéltári intézményrendszerbe való bekerülését hatékonyan befolyásolja.

Beszámoló