Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. szám - Forrás és érték - Szendiné Orvos Erzsébet: „…a Valamikort konzerválni, hogy az Igaz, igaz legyen…” Szabó Magda írásainak hiteles forrásai
30 Levéltári Szemle 71. évf . részt az önéletrajzi regényben éppen azt akarta bemutatni, hogy mennyire védett burokban nevelkedett, hiszen minden rosszat „elbűvöltek” mellőle a szülei. Fontosabb volt számára családja zárt világának érzékeltetése, ezért csak egy mondatban utal a buborékvilágon túli életre: „Nehezen éltünk, de azokban az években szinte mindenki nehezen élt.” A „Nagy Háború” éveiben Debrecen lakosainak életében, gazdasági és szociális viszonyaiban, az emberek mentalitásában, gondolkodásában és a nők helyzetében valójában igen mélyreható változások mentek végbe. Erre számos levéltári forrás utal. A háború kitöréséről, az első intézkedésekről a polgármesteri iratokban olvashatunk.52 A kezdeti hazafias lelkesedés nagyszabású adománygyűjtéssel járt együtt, amelyre a tanácsi iratokban találunk példákat.53 A háborús évekről a magániratok ból is sokat megtudhatunk. Megfelelő forráskritikával élve a naplók és emlékiratok őszinte soraiból elénk tárul a harctéren és a hátországban megélt mindennapi élet, a katonák, a nők és gyerekek egyéni sorsa, tragédiája. Régimódi történet A Régimódi történetben (1977) édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Régóta foglalkoztatta a gondolat, hogy megírja a szép, karcsú, szőke, zöldszemű tanítónő54 életét, aki lehetett volna akár zongoraművész is, helyette azonban férjhez ment, és gyermekeinek szentelte életét. Szabó Magda mindig úgy gondolta, hogy 52 MNL HBML IV. 1406/a. 74. 2043/1914. 53 Egy 1916-ban kelt iratában meg is fogalmazza ennek fontosságát: „...hadrakelt seregünknek szeretetadományokkal ellátását tekinti első sorban és különösen kötelességének a tanács.” MNL HBML IV. 1405/b. 251. VII. 11/1914 17340/1916. A városi tanácsnak számos esetben olyan döntést kellett hoznia, mely a lakosok életét jelentősen megnehezítette. A jegyrendszer bevezetése, a rekvirálások, a nagyarányú infláció következtében állandóvá vált a nélkülözés, az éhezés. Az asszonyoknak meg kellett tanulnia a semmiből is jó és tápláló ételeket főzni. Ebben valamennyire segítettek a háborús szakácskönyvek. A huzamos ideig tartó hiányos táplálkozás következtében a lakosok körében hiánybetegségek léptek fel, s a legyengült lakosságot, különösen a hadifogolytáborokban a katonákat kolerajárvány tizedelte meg. Debrecenben 1915-ben pusztított ez a betegség, 1666-an haltak meg egy hónap alatt, de a járványbizottság erélyes intézkedéseinek köszönhetően a város lakosságát sikerült megvédeni a tömeges megbetegedésektől. A sebesült katonák ellátása szintén nagy kihívást jelentett a város számára. Nem volt elég kórházi férőhely, így fordulhatott elő, hogy a Bábaképezdében – ahol Szabó Magda született – katonákat is ápoltak, akik miatt édesanyja vérmérgezést kapott és utána két évig betegeskedett. 54 Jablonczay Lenke 1898 és 1902 között a debreceni Svetits Intézet tanítóképzőjének növendéke volt. (Az Intézet alapítói Svetits Mátyás, a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara első elnöke és felesége voltak.) Az iskola elvégzése után az 1904-1905-ös tanévben a Varga utcai Római Katolikus Polgári Fiúiskolában tanított. „...osztályában száznégy fiút tanít, két óra hosszat délelőtt, két óra hosszat délután, a vasárnapi misére kísérés is az ő feladata...” Keczán, 2018. 77. Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárában mindkét intézetnek fennmaradtak az iratai (Svetits Intézet: VIII. 63. (1896–1948).; Dóczy: VIII. 54. (1917–1949). Szendiné Orvos Erzsébet
