Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. szám - Forrás és érték - Szendiné Orvos Erzsébet: „…a Valamikort konzerválni, hogy az Igaz, igaz legyen…” Szabó Magda írásainak hiteles forrásai
31 2021/2. ▪ 18 – 41. mindent tud édesanyjáról. A halála előtti utolsó mondata azonban – „Annyi titkom volt” – megsemmisítette ezt a bizonyosságot. Aztán Illés Endre unszolására belekezdett a történetbe, hogy felderítse a titkokat. Nem volt könnyű dolga: „...végigjártam a régi ismerősöket, anyám kortársait, soha nem ismert rokonokat, felkutattam a régi krónikákat55 , a plébániák irattárát, kölcsönkértem a féltve őrzött naplókat és a nagy nénik levelesládáit. Lassanként kibontakozott előttem az egész, irtózatos história.” 56 Édesanyja életének megírásakor az írott források mellett – mint interjújában elmondta – erősen támaszkodott a szóbeli emlékezetre: „Évekig jártam az országot [...] hány sose látott ház kapuját megnyitotta előttem, hány nagyszerű emberrel ismertetett össze, magában Debrecenben is. Mindenki segített, a Zeneiskola57 épp úgy, mint a 88 éves Pálfy József, az újságíró, vagy Révész apát–plébános a Béke úton, a kis csontos Tóth Endre, a rokonságom.” 58 Az oral history és a családok által őrzött magániratok mellett sok levéltári forrást is felhasznált.59 Balogh Istvánt több ízben megkérte, hogy járjon utána néhány, a csa ládját érintő kérdésnek. Erre utal az 1995-ben írt levele is, amelyben megköszönte, hogy a levéltáros megtalálta nagynénjének adatait.60 Ha magyarországi levéltá rakban nem is fordult meg – gyerekkorát kivéve, amikor „jogi ismereteket” szerzett a feneke alá rakott Werbőczy kötetekből –, de külföldi levéltárakban gyakran kutatott: „Nagyon gyakran vagyok kint a levéltárakban, ha valami új munkára készülök. Most már (1988) az osztrák levéltárak éppúgy hozzáférhetőek, mint például az isztambuliak, és úgy szoktam fogalmazni, hogy ha én valami témáról írók, akkor szeretem megnézni az ellenség sajtóját. Nem voltunk mi mindig olyan jóban az osztrákokkal, mint manapság.” 61 55 Leghíresebb a Gacsáry-krónika, melyet az írónő üknagyapja írt. Gacsáry István Krónikája egyedülálló a maga nemében. A lelkipásztor krónikájában név szerint felsorolta valamennyi hivatalt betöltő nevét és a szolgálatuk évét. Mintegy 176 családról olvashatunk benne származási helyük megnevezésével, ami fontos családtörténeti forrás. Az 1839-ben megjelent krónikát a Füzesgyarmati Református Egyházközség őrzi eredetiben. 56 Földes, 1997: 110. 57 A Zeneiskola, más néven Zenede 1862-ben alakult. Itt tanult zongorázni Jablonczay Lenke és leánya, Szabó Magda. Az iskola – az írónő véleménye szerint – nem a zeneélvezetre, inkább a tehetségek nevelésére összpontosított. Tehetséges diáknak csak az édesanya bizonyult, ezt emlékéremmel el is ismerték. A Zeneiskola iratait (1853 és 1948 közötti évekből) őrzi az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára (MNL HBML VIII. 3023.). 58 Balázs, 1975: 1714. 59 A család békési ágának (füzesgyarmati és köröstarcsai Szabók, a füzesgyarmati Gacsáryak) iratai az MNL Békés Megyei Levéltárában találhatók. Az anyakönyvi kivonatok mellett családi, községi, gazdasági iratok, képeslapok, fényképek segítségével eleveníthetjük fel a korszakot, és találkozhatunk a Régimódi történet szereplőivel. MNL BéML IV. 426; V. 314.; XI. 601.; XIII. 10.; XV. 9.; XV. 13. 60 „Kedves jó Pista [...] ezért volt levele külön oázis sivatagomban, legkedvesebb nagynéném adatait találta meg, mérhetetlen emléksort idézett fel, persze, hogy boldogan fogadom, ha küld családi levéltáramba adatot”. MNL SZSZBML XIV. 67. 12. Szabó Magda, 1995. június 22. 61 Sediánszky, 1977: 248. ...a Valamikort konzerválni...
