Levéltári Szemle, 71. (2021)

Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. szám - Forrás és érték - Szendiné Orvos Erzsébet: „…a Valamikort konzerválni, hogy az Igaz, igaz legyen…” Szabó Magda írásainak hiteles forrásai

27

2021/2. ▪

18

–

41.

vagy hogy mi történt abban az utcában. Elborzadt, amikor megtudta, hogy a nagy költőnek, Petőfi Sándornak nyomorognia kellett a zsíros cívisvárosban, ahol a disznónak nagyobb becsülete volt, mint az embernek.

39

Megismerte a Simonyi óbester-féle fasor történetét. Megtanulta a fává növekedett lycium ágacska legendáját is, s azt hogy a svéd király, amikor a vesztes poltavai csata után az éjszakát Debrecenben a főbíró könyvtárszobájában olvasással töltötte, elképedt, hogy a pusztai városban milyen szellemi kincsek találhatók. Azt is, hogy hányan haltak meg a városért az évszázadok során, hogy ez a „zömök közösség” fennmaradhasson. Vígkedvű Mihály utcájában nemigen volt kedve nevetgélni, amikor megtudta, hogy a névadó főbírót a váradi basa fojtatta meg, mert ellenszegült a város a török akaratának. Az első, amit meg kellett tanulnia, hogy ő debreceni polgár: „... első a város, te majd huszönötödszörre következel. Ahhoz, hogy a haza megmaradjon, ennek a kis közösségnek is fenn kell maradnia, tehát te együtt élsz és együtt pusztulsz a várossal, ezt viszed magaddal, bárhová, bármire jutnál is.”

40

Édesapjához „bennfentesként” ment be a városházára, ahol dolgozott41

, és Szabó Elek gyakran levitte a levéltárba is: „Olyan kicsi voltam, hogy nem ért a földre a lábam, és nagy Werbőczyket tettek alám, ott ültem a corpus jurison: mondták később, hogy bennem nagy jogérzék fejlődhetett ki, alulról. Volt egy levéltáros, aki nagyon kedvelt engem, Csobánnak hívták, nagy, egérszagú pergamenkötegek között búvárkodott.”

42

Freskó

Debrecen már első regényében, a Freskóban (1958) is jelen van. Hősei egy alföldi város, Tarba (egy az egyben Debrecen) kálvinista papi családjához tartoznak, egy olyan családhoz, amely a háború előtti múltból a debreceni kálvinizmus konzervatív örökségét hozta. Egy másik regénye, a Mondják meg Zsófikának Pista bácsija debreceni tájszólással beszél. „A »Pilátus» és »Az őz« hol Hódmezővásárhely, hol Debrecen. «A Danaida« vidéki városképe is Debrecen, a »Disznótor« pedig topográfiai pontossággal adja a dédanyám lebontott otthonát. Debrecen a »Szüret« is, és Debrecen az »Abigél«” – vallja az írónő később a Kortárs hasábjain.43

Szülővá

rosának imádata azonban nem tette vakká. Szülei kritikus debreceninek nevelték. 39 A várost csak azért kerítették körül „gerágyával”, hogy a jószág el ne bitangoljon. Petőfi Sándor is egy olyan házban lakott, amelynek kapujára ki volt írva: „Tegyék be az ajtót, mert kimegy a disznó!”

40 Nádor, 1997: 127. 41 Szabó Elek 1907. november 25-től állt a város szolgálatában polgármesteri titkárként. 1919-ben már városi aljegyző, majd kultúrtanácsnok-helyettes. 1926. január 1-től árvaszéki ülnök, majd árvaszéki elnökhelyettes nyugdíjazásig, 1937-ig. Szabó Elek hivatali előmeneteléről Debrecen Város Tanácsának és Polgármesteri Hivatalának irataiból értesülhetünk (MNL HBML IV. 1405/b.–1406/b.).

42 Cs. Nagy, 1977b: 295. 43 Balázs, 1975: 1710.

...a Valamikort konzerválni...