Levéltári Szemle, 71. (2021)

Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. szám - Forrás és érték - Szendiné Orvos Erzsébet: „…a Valamikort konzerválni, hogy az Igaz, igaz legyen…” Szabó Magda írásainak hiteles forrásai

28 Levéltári Szemle 71. évf . A debreceniség fogalmával hamar tisztában lett, de azért mindig sértette, ha negatív jelzőként használták. 44 A debreceniség kérdését a Csokonairól szóló, a Macskák szerdája (2005) című darabjában feszegette. Debrecen történetét kutatva már a 70-es években tervezte, hogy ír egy darabot Csokonairól. Ekkor vált „rögeszméjévé”, hogy a Csokonai-per konstrukciós per volt, a fiút a Kollégium érdekében kellett feláldozni.45 A kérdés kapcsán Balogh Istvánt kérte meg ismét, hogy segítsen tisztán látni a kérdésben. Pista bácsi bizonyára felhívta a figyelmét a kollégiumi jegyzőkönyvekre,46 olvas ­hatta a nádor levelezését is, ahogy egy interjúban említette.47 A források alapján Szabó Magda összefüggésbe hozta Csokonai perét a jakobinusok perével, a mű sze­rint ugyanis ezért tették ki a debreceni kollégiumból. Szerinte a kollégiumi taná­roknak (= a városnak) össze kellett fogni, hiszen „Debrecennek éppen csak még az hiányzott ebben a politikailag kiélezett korban, hogy bármi olyat jelentsenek innen, ami a Martinovics-féle összeesküvés szellemével mutat rokonságot.” 48 Csokonainak a város érdekében kellett elbuknia. A költő sorsa hasonlóságot mutat Borzán Gáspár sorsával. Az egyénnek áldozatot kell hoznia a közösség érdekében. Ez a fajta debreceniség haladó debreceniség, egy pozitív kicsengésű debreceniség, a Kiálts, város! debrecenisége, amikor a város sziget volt, s amikor az iskolája euró­pai tudást közvetített. De Szabó Magda tisztában volt azzal is, hogy ez a szemlélet gátja is lehet a fejlődésnek. 44 „Mégiscsak ez a város, ahonnan Csokonai elindult, vagy ahol még korábban a menekülő Huszár Gál felállíthatta a nyomdáját. És mégiscsak nagy szellemek útrabocsátó helye később is. Bajaiban az én városom Debrecen, és nem a bűneiben.” Márkus, 1973: 5. 45 „Én szeretném megírni a magam rögeszméjét, hogy a Csokonai pör konstrukciós volt, hogy a pro­fesszorok zöme ordítva siratta titokban a göthös kölyköt, de fel kellett, mégpedig óriási cintá­nyérzengéssel és világbotránnyal egybekötve áldoznia, mert meg kellett menteni a Kollégiumot. Erősítsen meg ebben a koncepciómban, ha tud, érvekkel, tényekkel, ha nem, legalább adja áldását. Ha Magát nem riasztja, akkor nem tévedtem. Nem szerecsent akarok mosdatni, a tanári hülyeségről is megvan a személyes tapasztalatom [...] De nem hülye egy egész konzisztórium. Szerintem óriási po­litikai darab a Csokonai ügy, amelyet úgy szeretnék megírni, hogy maga Csokonai nem tudhat róla, mi miért történik vele, nem is sejtheti, különben Bécs is megsejti, tehát olyan Krisztus kell, hogy legyen, aki lázong a kereszthalála miatt. Nyilván érti, mit akarok megírni. Ha tud, s miért ne tudna, ki tudna, ha nem Maga, kérem, segítsen.” MNL SZSZBML XIV. 67. 12. Szabó Magda, 1983. január 3. 46 Csokonai debreceni pereinek tanulmányozásához rendelkezésünkre állnak az iskolai törvényszék (sedes) jegyzőkönyvi bejegyzései (TtREL II. 10.a 9.). A jegyzőkönyvek részletesen bemutatják a tör­vényszéki ülés menetét, a vádat és az ítéletet. Betekintést nyújtanak a tanulók életébe, a szigorú kol­légiumi fegyelembe. Csokonai perét először Csűrös Ferenc közölte. (Csokonai collegiumi pöre, ItK, 1905, 445–464.). Vargha Balázs később a latin nyelvű jegyzőkönyvek magyar fordítását is megadja mind az 1794. évi első, mind az 1795. évi második perre vonatkozóan, közel 40 oldal terjedelemben. (Csokonai emlékek. Szerk.: Vargha Balázs. Bp., 1960. 38–71. 47 Zappe, 1992: 27. 48 Márkus,1973:5. Szendiné Orvos Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom