Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. szám - Forrás és érték - Szendiné Orvos Erzsébet: „…a Valamikort konzerválni, hogy az Igaz, igaz legyen…” Szabó Magda írásainak hiteles forrásai
26 Levéltári Szemle 71. évf . Református Egyházkerület főgondnokaként társadalmi szerepet is vállalt szeretett városának életében. Örömmel látogatott haza. Szerette a cívisváros múltját és jelenét egyaránt. A drámák, a regények szinte minden alakja, minden helyszíne Debrecenből, a Hajdúságból vétetett. Úgy szerette, ahogyan van: „Debrecen számomra folyamat: ahogyan én változtam az idők során, ahogyan szellemi köreim tágultak, úgy tágult, változott ez a város is – és én a koncentrikus köreivel együtt szeretem [...] Én vagyok Debrecen feltételes reflexe: ha szó esik társaságban Debrecenről, minden fej felém fordul.” 35 Ókút Szabó Magda gyerekkoráról az Ókút című regényében olvashatunk, mely 1970-ben jelent meg, amikor az írónő 53 éves volt. Életét 10 éves koráig, 1927-ig vezeti vissza. Szabó Magda 1917. október 5-én született a debreceni Bábaképezdében.36 A vékony, beteges kislányt szülei féltő gondoskodással, meleg szeretettel vették körül. Az életrajzi regényből kitűnik, hogy ez kölcsönös volt. Szabó Magda kötődését, rajongó szeretetét szüleihez sajátos „szabómagdás” stílusban, sokszor anekdotázva mutatja be. Különös hangulata, varázsa van a könyvnek, melyből két elvetélt író gyermekének biztonságos gyerekkorát ismerhetjük meg: „A világ egyszerű volt, boldogító, biztonságos” – összegzi az Önarckép fejezetben.37 A sokszor humorral átszőtt törté netekből egy csodálatos gyermekkor eleven képe bontakozik ki, ami egyben kulcs Szabó Magda művészetének megértéséhez. Az életrajzi regényből megismerhetjük a családján kívül az iskolát, a barátokat, s legfőképpen szülővárosát, gyermekkora színterét, ahol a legfontosabb hatások érték.38 Rajongásig szerette Debrecent, amelynek történelmét korán megismerte szülei által. Gyakran megálltak ugyanis séta közben egy-egy ház előtt, és megtanították a néhány éves kislánynak, hogy ott melyik magyar költő, író, esetleg államférfi lakott, 35 Cs. Nagy, 1977a: 5. 36 A Magyar Királyi Bábaképző Intézet 1917-ben dr. Kenézy Gyula vezetésével a Wesselényi tér 1. sz. alatt, a mai Vágóhíd utcai felüljáró és a Budai Ézsaiás utcák közötti területen működött. A születési anyakönyvi kivonat szerint Szabó Lenke Mária Magdolna Éva szülei Szabó Elek városi tanácsos és Jablonczay Lenke (tanítónő) voltak, akik a Domb utca 16. számú házban éltek. Az anyakönyv utólagos bejegyzése szerint 1919-ben a gyermek Éva utónevét Alexiára változtatták. MNL HBML XXXIII. 18/a. 56. k., XXXIII. 91. 40. d. 37 „Szerettem élni, a nappal azért volt gyönyörűséges, mert sárga volt vagy fehér, az este, mert kék vagy fekete. Veszekedést, durva szót sosem hallottam...” Szabó, 2017: 41. 38 Szabó Magda családjával többször költözött Debrecenben. Bérlőként laktak a Domb utca 16. szám alatt, a Szent Anna utca 22. szám alatt, a Hunyadi utca 24. szám alatt, a Fűvészkert utca 18. szám alatt és a Hatvan utca 16. szám alatt. Leghosszabb ideig a Szent Anna utcán laktak, egészen 16 éves koráig. A lakásokat bérelték, a bérletre vonatkozó adatok a tanácsi és polgármesteri iratokban találhatóak (MNL HBML IV. 1405/b.–1406/b.) A család lakóhelyeiről részletesen lásd Balogh, 2017. Szendiné Orvos Erzsébet
