Levéltári Szemle, 71. (2021)
Levéltári Szemle, 71. (2021) 2. szám - Forrás és érték - Szendiné Orvos Erzsébet: „…a Valamikort konzerválni, hogy az Igaz, igaz legyen…” Szabó Magda írásainak hiteles forrásai
25 2021/2. ▪ 18 – 41. A korszakkal foglalkozó források közül meg kell említeni az okleveleket (birtokadományozó oklevelek) és az uralkodó, illetve a különböző hivatalok levelezés ét. Ezekből a levelekből – például a pápával való levelezésben – nemcsak arról olvas hatunk, hogy milyen szörnyű pusztításokat végeztek a tatár hordák, de az ország későbbi helyzetéről is. Szó van bennük IV. Bélának a rend helyreállítására tett erő feszítéseiről, sőt az új vár építési politikáról is. 30 Összegyűjtötte tehát mindazt a tudást, amire szüksége volt ahhoz, hogy hitelesen tudja ábrázolni a történelmi valóságot, ugyanakkor úgy gondolta, hogy csínján kell bánni a dátumokkal, helyszínekkel és adatokkal: „Patikamérleggel dolgozzék az alkotó, mert, ha nem vigyáz, nem művet alkot, csak egy TIT-előadást,31 pedig nem ez a feladata, hanem hogy felfedezze a század erővonalait és a kor uralkodó eszméjét. Ha nem hevíti korának indulatja, nem teremt semmit, csak bábjátékot ír, sok korrekt adattal. A történelmi mű írójának teljesen magáévá kell tennie minden tényt, de írás közben el kell felejtenie, mert a huszadik század utolsó évtizedeiben elemző fejével tudja csak rekonstruálni a múltat, ha valóban teremteni akar valamit.” 32 Az írónő pedig a trilógiával ismét nagyot alkotott. IV. Béla korát idézi fel, de a dráma – hasonlóan az Az a szép, fényes nap-hoz – elsősorban a jelenről és a jelennek szól. A trilógia főhősében megtalálta, amit keresett: az erőt. Azt az erőt, amely képes volt a pusztító tatárjárás után az agyon gyötört, a célt nem is pontosan látó emberekkel végrehajtani az újjáépítés csodáját. Szabó Magda minden történelmi esemény hátterében az emberi mozgatórugókat kereste. Ez a történelmi témájú drámáiból is kitűnik. Őt nem a történelem érdekelte igazán, hanem az ember a történelemben: „Azt igyekszem megfejteni, nem a korszakot, hanem a szereplők életét, kudarcait, szenvedélyét, ami koronként nagyjából azonos.” 33 Regények Szabó Magda regényei közül terjedelmi okok miatt csak azokat a műveket elemzem, amelyek Debrecen városához, illetve az írónő családjához szorosabban kötődnek. A Régimódi történet, az Ókút és a Für Elise lapjairól ismerhetjük meg a hajdani cívisvárost, „XIX. századbelit és a XX. század elejit, valamikor a két világháború közöttit”. 34 Szabó Magda – jóllehet „csak” 23 éves koráig élt Debrecenben – szíve mindig visz szahúzta szülővárosába. Nemcsak író-olvasó találkozókra járt vissza, de a Tiszántúli 30 A hazai és külföldi források magyar szövegét Katona Tamás válogatta és szerkesztette kötetbe „A tatárjárás emlékezete” címmel. Katona, 1981. 31 TIT: Tudományos Ismeretterjesztő Társulat 32 Szerdahelyi, 1977: 184. 33 Földes, 1987:7. 34 Borsodi, 2020 ...a Valamikort konzerválni...
